+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István
2021. május 3. hétfő, 13:32
Keleti szomszédunknál nem bonyolítják azzal a dolgokat, hogy védettségi igazolványokat ellenőrizzenek, fogyaszthat mindenki kedvére beltéren is. Az EU-s zöldigazolványt viszont Románia is be fogja vezetni.

Ortodox húsvéthétfőn keleti szomszédunk fővárosában,

 

Bukarestben kinyitottak az éttermek, mozik, rendezvényterek belterei is – ráadásul (Magyarországgal ellentétben) védettségi igazolványhoz sem kötik a beltéri fogyasztást.

 

Igaz, jelenleg a felsorolt helyeken csak 30 százalékos kapacitással lehet nyitni beltéren.

 

A jelenlegi bukaresti intézkedés azért születhetett meg, mert a bukaresti fertőzöttségi ráta mostanra csökkent le 3 ezrelék alá, ezért a főváros a vörös színkódból átléphetett a sárgába.

 

A meghozott rendelkezés értelmében este kilencig nyitva lehetnek a vendéglők, kulturális és szolgáltató intézmények belterei is, viszont a sárga zónákban kijárási korlátozás lép életbe este 10-től. A Digi24 által megkérdezett bukaresti vendéglátósok azt mondták, hogy a kapacitáskorlátozás melletti nyitásnak is úgy örülnek, mint egy „szusszanásnyi oxigénvételnek”.

 

Ha a bukaresti fertőzöttségi ráta még jobban fog csökkenni, akkor további enyhítések jöhetnek: 50 százalékos kapacitás a beltereken, de kültéren már maximum 300 fős tömegrendezvényt is lehet majd tartani, mondta vasárnap a főváros prefektusa, Alin Stoica.

 

Piros, sárga, zöld? Ha nem a román zászló, akkor mi?

 

Románia járványügyi védekezése eleve differenciáltabb, mint a magyarországi. Az ország megyéit az átfertőzöttség szerint csoportosítják három különböző csoportba, amiket színkódokkal jelölnek. A színkód megállapításánál pedig az elmúlt 14 nap során elvégzett tesztek pozitív eredményeit vetítik ezer főre, és ez alapján állapítják meg a fertőzöttségi rátát, az ún. ezreléket, amely alapján zöld, sárga vagy vörös színkóddal látják el az adott megyét.

 

Ezek a színkódok nemcsak a járvány intenzitása közti különbséget jelzik, hanem a különböző színkóddal jelölt megyékben eltérő járványügyi intézkedések is vannak érvényben.

 

JELENLEG A LEGTÖBB ROMÁN MEGYE ZÖLD, MAJD SÁRGA. EGYETELN VÖRÖS SINCS, MÁR A FŐVÁROS IS ÁTLÉPETT A SÁRGA TARTOMÁNYBA. FOTÓ: COVID19.GEO-SPATIAL.ORG

 

+ Zöld színkóddal jelölik azokat a megyéket, ahol csak a legszükségesebb korlátozások vannak érvényben. Ezeken a helyeken kötelező kültéri maszkviselés, és szinte minden megengedett a nagyobb tömegrendezvények tarthatásán kívül. Ennek értelmében nyitva vannak az iskolák, üzeletek, kocsmák és a vendéglők, amelyek beltéren is kiszolgálhatnak. Zöld megyének olyat nyilvánítanak, ahol az elmúlt 14 nap során elvégzett tesztek fertőzési rátája 1,5 ezrelék alatt marad. Ezeket a feltételeket az ország legtöbb megyéje teljesíti.

 

+ Sárga színkóddal jelölik azon megyéket, ahol szigorúbb szabályok vannak érvényben, de a járvány még kontroll alatt van. Az ilyen színkódú megyékben az iskolák nem mindenhol lehetnek nyitva, a vendéglők esetében pedig változó, hogy azoknak csak a teraszai vagy 30 százalékos kihasználtság mellett a belterei is nyitva lehetnek. Ezekről a megyei közegészségügyi hivatalok döntenek, ezért változó, hogy nyitva vannak-e a belterek, vagy csak a teraszok. Sárgák azok a megyék, ahol a fertőzési ráta az elmúlt 14 nap során meghaladta az 1,5 ezreléket, de 3 ezreléket nem. Ilyen Románia legtöbb erdélyi megyéje, például Maros, Kovászna, Kolozs, Temes vagy Bihar. Illetve a főváros, Bukarest és a körülötte levő megye, Ilfov is.

 

Vörös színkóddal jelölik a legszigorúbb korlátozást bevezető megyéket, ahol az iskolák be kell zárni, valamint a vendéglőknek és kávézóknak csak a teraszai tarthatnak nyitva. A legtöbb egyéb szolgáltatás nyújtó helyeknek (például fitnesztermek, mozik) a vörös zónában már be kellett zárniuk. Ezen megyékben a fertőzési ráta 3 ezrelék fölött van. Jelenleg egyetlen megye sem vörös besorolású.

 

A színkódolt intézkedések mellett vannak általános, mindegyik megyére érvényes szabályok is: ilyen a közterületi maszkviselés, a társadalmi távolságtartás, valamint

 

az este 22 és reggel 5 óra közötti kijárási tilalom.

 

A kijárási tilalom alól csak azon személyek kapnak felmentést, akik éjszakai munkát végeznek.

 

Étterembe menni sem kell majd a védettségi igazolvány

 

Mint arról az Azonnali is beszámolt, Romániában

 

az országon belül a románok utazását és nyaralását sem kötik az oltási igazolvány meglétéhez.

 

ÁPRILIS VÉGÉN ÍGY NÉZETT KI VAMA VEHCE, A LEGINKÁBB ROCKEREK, HIPPIK ÉS HIPSZTEREK ÁLTAL LÁTOGATOTT, KÖZVETLENÜL A BOLGÁR HATÁR MELLETTI ÜDÜLŐTELEP. FOTÓ: MIHNEA TURCU / FACEBOOK

 

Az országban a magyar védettségi igazolványhoz – amelyet nagyon sokan az átoltottak közül meg sem kaptak – hasonló,

 

csak belföldre vonatkozó bizonyítvány kiállítása még csak fel sem merült a román kormányban.

 

Április végén csak a külföldi utazásokat megkönnyítő EU-s zöldigazolvány bevezetéséhez tették meg az első lépéseket, ami azt fogja bizonyítani, hogy tulajdonosa megkapta a Covid-19 elleni oltást, vagy kigyógyult már a betegségből, vagy negatívan tesztelték koronavírusra.

 

Ezt a típusú igazolványt viszont Románia is be fogja vezetni: az országba való belépéshez szükség lesz az EU-s zöldigazolványra – erről a román belügyminisztérium még április elején adott nekünk tájékoztatást: „Az államok közötti utazás a zöld igazolvány alapján fog történni, úgy, ahogyan európai szinten is javasolták.” 

 

Belföldön viszont jelenleg csak egy papír alapú oltási igazolványt kapnak a már beoltottak,

 

valamint online is rákereshetnek a román személyi számuk megadásával az egészségügyi minisztérium által működtetett platformon. Ez például azon román állampolgárok esetében hasznos, akik sárgának minősített külföldi államból érkeznek haza – Magyarország a romániai nyilvántartásban jelenleg ilyen – amely esetében, ha a határon felmutatják ezt az igazolást, elkerülhetik például a 14 napos karantént.

 

Viszont egyéb belföldi megkülönböztetést az oltottak és a nem oltottak között nem tesznek Romániában.

 

 

Hogy áll az országos oltási kedv?

 

Keleti szomszédunknál a múlt héten fordult elő először a december 27-én elkezdett oltási kampány során, hogy

 

több vakcina állt rendelkezésre, mint ahányan már regisztráltak oltásra.

 

A közel húszmillió lakosú Romániában vasárnap estig összesen 5,3 millió adag vakcinát használtak fel, amivel összesen 3,35 millió embert oltottak be – ez a teljes lakosság 17,3 százalékát teszi ki, míg az uniós átlag 24,4 százalék. A teljes védettséget szerzett emberek száma – akik mindkét adag oltást megkapták már – nagyjából 2 millió fő, míg csak az első oltását nagyjából 1,3 millió ember kapta meg.

 

NYITÓKÉP: Manuc fogadója. Bukarest egyik épen maradt, 19. század eleji fogadója. Fotó: Andrei Stroe / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mély aggodalmukat fejezték ki, és hangsúlyozták, a szólásszabadság és az emberi jogok mellett állnak.

Hetvenperces sor a reptéren, Orbán Viktorral elégedetlen taxisofőr, védettségi igazolvány.

Megnéztük, mennyire nyerhetőek ezek a körzetek az ellenzék számára 2022-ben.

Csárdi Antal szerint az ellenzéki egység továbbra is töretlen.

Mint írják, nem hiszik, hogy a Jobbik valóban partner akar lenni abban, hogy több tízezer honfitársunk életét tönkretegye.

Jámbor szerint nem kommunikációs trükk az ellenzéktől a népszavazás, de még ha az is, végsősoron kárt fog okozni a Fidesznek.

Az IDEA Intézet elemzése szerint viszont a biztosan szavazó pártválasztók körében a Fidesz majdnem behozta az ellenzéket.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás