+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2021. május 3. hétfő, 17:07
Boris Johnson miniszterelnök elmondása szerint jó esély van rá, hogy június 21-től ne kelljen már méricskélni az emberek közötti távolságot.

Az Egyesült Királyságban élők hamarosan fellégezhetnek, már ami a távolságtartást illeti:

 

június 21-től ugyanis eltörölhetik a kötelező távolságtartásra vonatkozó szabályokat.

 

Ez egyébként része a Boris Johnson által még februárban meghirdetett lockdown-feloldási tervnek, amely a távolságtartási szabályok kivezetése mellett előirányozza, hogy Angliában június 21-et követően ne legyen létszámkorlát az esküvőkön, temetéseken és egyéb szociális eseményeken, valamint azt, hogy az éjszakai bárok is kinyithassanak.

 

Az újranyitási terv azonban úgy fogalmaz, hogy minderre június 21-et megelőzően nem kerülhet sor, és arra sincs garancia, hogy június 21-ével Boris Johnsonék valóban eltöröljék mindezeket a járványügyi korlátokat – a miniszterelnök viszont hétfőn egy észak-angliai eseményen megerősítette, hogy szerinte

 

„jó esély” van arra, hogy a legalább egyméteres távolságtartást előíró szabályokat június 21-gyel kivezessék.

 

Mindezek előtt azonban még május 17-ére is előirányoz a terv más lockdown-enyhítő intézkedéseket: így például 30-an is összegyűlhetnek már kültéren, vagy a beltéri kiállítások és múzeumok újra látogathatóak lesznek.

 

De május 17-ével engedélyezhetik a terv szerint a szigetországban a nem az üzleti és hivatalos ügyekhez kötődő külföldi beutazást is – ezt azonban Boris Johson még fenntartásokkal kezeli. Ahogy a miniszterelnök hétfőn mondta: szerinte az emberek nem szeretnék, hogy a járvány bárhonnan beáramoljon az országba, és „olyan elővigyázatosnak kell lennünk, amennyire tudunk”.

 

A levegőben, areoszolok útján terjedő koronavírus-fertőzés elleni védekezés bevett formája lett az úgynevezett „szociális távolságtartás”, vagyis hogy az emberek (leginkább azok, akik nem egy háztartásban élnek) a társadalmi érintkezéseik során tartsanak egymástól bizonyos (a WHO ajánlása szerint legalább egy méter) távolságot a járvány terjedésének akadályozása érdekében.

 

Ahogy a WHO írja, a távolságtartásra – a maszkviseléssel kombinálva – már csak azért is szükség van, mert így lehet minimalizálni az átfertőződés esélyét akkor, ha valaki a közvetlen környezetünkben tüsszent, köhög vagy beszél – noha az adatok nem feltétlen támasztják alá a kültéri maszkviselés indokoltságát.

 

Angliában – ellentétben Magyarországgal, ahol jelenleg minden közterületen kötelező maszkot viselni – eleve csak a beltéri és tömegközlekedési maszkhordás kötelező, és az Egyesült Királyság más részein (például Skóciában) legfeljebb csak ajánlják a kültéri maszkhasználatot akkor, ha mondjuk nem tartható a szociális távolság bizonyos helyeken, például az egyes épületek bejáratainál.

 

A lockdown-intézkedések fokozatos kivezetését Nagy-Britanniában egyébként a lakosság egyre magasabb átoltottsági aránya teszi lehetővé:

 

a 68 milliós lakosságnak már több, mint a fele, 51,7 százaléka megkapta a koronavírus elleni első oltását

 

(a briteknél a Pfizer és az AstraZeneca vakcináival oltanak), majdnem 23 százalék pedig a teljes védettség kialakulásához szükséges második oltást is. A brit University College London (UCL) kutatása szerint a szigetországban ezzel már elérték a lakosság nyájimmunitásához szükséges védettségi arányt.

 

Az uniós átlag ennek egyébként körülbelül a fele: az első oltását a lakosság 24,4 százaléka kapta meg, a másodikat 8,8 százalék. Magyarország a brit eredményektől viszont nem áll ennyire messze: itthon a lakosság 41,6 százalékát sikerült már az első adag vakcinával beoltani, a második oltást pedig 20,6 százalék kapta meg.

 

 

NYITÓKÉP: R~P~M / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás