Európában elsőként a briteknél szűnhet meg a távolságtartás

Boris Johnson miniszterelnök elmondása szerint jó esély van rá, hogy június 21-től ne kelljen már méricskélni az emberek közötti távolságot.

Az Egyesült Királyságban élők hamarosan fellégezhetnek, már ami a távolságtartást illeti:

Ez egyébként része a Boris Johnson által még februárban meghirdetett lockdown-feloldási tervnek, amely a távolságtartási szabályok kivezetése mellett előirányozza, hogy Angliában június 21-et követően ne legyen létszámkorlát az esküvőkön, temetéseken és egyéb szociális eseményeken, valamint azt, hogy az éjszakai bárok is kinyithassanak.

Az újranyitási terv azonban úgy fogalmaz, hogy minderre június 21-et megelőzően nem kerülhet sor, és arra sincs garancia, hogy június 21-ével Boris Johnsonék valóban eltöröljék mindezeket a járványügyi korlátokat – a miniszterelnök viszont hétfőn egy észak-angliai eseményen megerősítette, hogy szerinte

Mindezek előtt azonban még május 17-ére is előirányoz a terv más lockdown-enyhítő intézkedéseket: így például 30-an is összegyűlhetnek már kültéren, vagy a beltéri kiállítások és múzeumok újra látogathatóak lesznek.

De május 17-ével engedélyezhetik a terv szerint a szigetországban a nem az üzleti és hivatalos ügyekhez kötődő külföldi beutazást is – ezt azonban Boris Johson még fenntartásokkal kezeli. Ahogy a miniszterelnök hétfőn mondta: szerinte az emberek nem szeretnék, hogy a járvány bárhonnan beáramoljon az országba, és „olyan elővigyázatosnak kell lennünk, amennyire tudunk”.

A levegőben, areoszolok útján terjedő koronavírus-fertőzés elleni védekezés bevett formája lett az úgynevezett „szociális távolságtartás”, vagyis hogy az emberek (leginkább azok, akik nem egy háztartásban élnek) a társadalmi érintkezéseik során tartsanak egymástól bizonyos (a WHO ajánlása szerint legalább egy méter) távolságot a járvány terjedésének akadályozása érdekében.

Ahogy a WHO írja, a távolságtartásra – a maszkviseléssel kombinálva – már csak azért is szükség van, mert így lehet minimalizálni az átfertőződés esélyét akkor, ha valaki a közvetlen környezetünkben tüsszent, köhög vagy beszél – noha az adatok nem feltétlen támasztják alá a kültéri maszkviselés indokoltságát.

Angliában – ellentétben Magyarországgal, ahol jelenleg minden közterületen kötelező maszkot viselni – eleve csak a beltéri és tömegközlekedési maszkhordás kötelező, és az Egyesült Királyság más részein (például Skóciában) legfeljebb csak ajánlják a kültéri maszkhasználatot akkor, ha mondjuk nem tartható a szociális távolság bizonyos helyeken, például az egyes épületek bejáratainál.

A lockdown-intézkedések fokozatos kivezetését Nagy-Britanniában egyébként a lakosság egyre magasabb átoltottsági aránya teszi lehetővé:

(a briteknél a Pfizer és az AstraZeneca vakcináival oltanak), majdnem 23 százalék pedig a teljes védettség kialakulásához szükséges második oltást is. A brit University College London (UCL) kutatása szerint a szigetországban ezzel már elérték a lakosság nyájimmunitásához szükséges védettségi arányt.

Az uniós átlag ennek egyébként körülbelül a fele: az első oltását a lakosság 24,4 százaléka kapta meg, a másodikat 8,8 százalék. Magyarország a brit eredményektől viszont nem áll ennyire messze: itthon a lakosság 41,6 százalékát sikerült már az első adag vakcinával beoltani, a második oltást pedig 20,6 százalék kapta meg.

NYITÓKÉP: R~P~M / Flickr