A roma közösségekhez hamarabb ér el a mikrochipes konteó, mint a vakcinaregisztráció

2021.05.03. 14:10

Miközben a fővárosban már tömegek tapossák egymást a Pfizerért, a szegregátumokban az információs sivatag akadályozza az oltási hajlandóságot. Sok helyen még most is csúcsra járnak az interneten terjedő konteók Bill Gates mikrochipjétől az egyiptomi hieroglifás-agybénítós történetig. Így látják most a helyzetet a romák közötti oltáskampány szervezői.

A roma közösségekhez hamarabb ér el a mikrochipes konteó, mint a vakcinaregisztráció

Még januárban publikált a Pécsi Tudományegyetem egy felmérést, amelyet a média is felkapott. Az egyetem népegészségtani intézetének adatai szerint ugyanis ekkor, az országos koronavírus elleni vakcinakampány legelején a hazai roma közösségnek mintegy 9 százaléka kívánta csupán beoltatni magát, miközben az országból több helyen is kongatták a vészharangot, mivel

a covidjárvány második hulláma valóságosan letarolt főleg romák lakta szegénynegyedeket az ország egyes területein.

Az egyre rosszabb helyzetről április elején már a Reuters hírügynökség is speciális riporttal jelentkezett. Ebben az egyik leginkább szembetűnő megállapítás az volt, hogy még a súlyos márciusi helyzet ellenére is voltak olyan roma közösségek, ahol sem a belügyi, rendészeti, sem pedig az egészségügyi hatóságokban nem bíztak annyira a helyiek, hogy elhigyjék nekik: a vakcinák nem életveszélyesek, és mindenképpen jobbak, mint elkapni a vírust.

A helyzet súlyosságára jellemző, hogy március közepén „Oltass, hogy élhess!” címmel külön, a roma közösségekre célzott oltást bátorító és megkönnyítő kampányt kezdeményezett az Országos Roma Önkormányzattal együttműködő aHang kampányszervező platform, a RomNet, a Dikh TV, a Roma Sajtóközpont, a Rendszerszint, a Civil Kollégium Alapítvány és az 1 Magyarország Kezdeményezés. Az országos kampány célja, hogy ezeknek a legszegényebb, hátrányos helyzetű közösségeknek az oltásregisztrációját segítsék. A szervezési fázis után, április 10-től az aktivistáik száz laptopot és tabletet kaptak a Roma Önkormányzattól, és mintegy száz magyar településen kezdték meg a munkát. A Dikh TV pedig ismert roma személyiségekkel is biztatja nézőit arra, hogy adassák be maguknak valamelyik vackinát.

A kampány egészen sokrétű, a Dikh TV egyik szpotjában a roma rapper, G. w. M., azaz Varga Márk például azt üzente mindenkinek: 

a hit a járvány alatt is fontos, de már nem elég.

Persze emellett azért azt is elárulta, környezetében is volt covidos, és látta, milyen súlyos is tud lenni ez a betegség.

Balogh Fruzsina, a Rendszerszint Közösségszervező Műhely roma közösségszervezési ügyekért felelős tagja az Azonnalinak elmondta, a járványnak és a felpörgetett oltási kampánynak köszönhetően az ő személyes tapasztalatai alapján immár 50-50 százalékban oszlik meg azoknak a szegény, szegregátumban élőknek a száma, akik kérik, és akik nem kívánják beadatni a védőoltást.

Balogh, aki az országot április eleje óta járja az ügyben, elmondta, a kampányt általában kopogtatással, vagy a települések szélén található, szegregált „sorokon” akár az utcán, kérdéssel, leszólítással kezdik meg. Mivel minden aktivista egészségügyi szakemberektől is kapott külön képzést, ezért azt is el tudják magyarázni, pontosan mivel jár az oltás, hogyan fejti ki a hatását, és miért nem jelent súlyos veszélyt. Ezzel a módszerrel sokszor sikerült meggyőzni és megnyugtatni az embereket.

Hangsúlyozta azonban, hogy rengeteg téves információ kering a sokszor még stabil villannyal vagy vezetékes vízzel sem rendelkező telepek lakói között, és ő is találkozott már elég vad teóriákkal, amelyek miatt a sem a járványt, sem az oltást nem vették komolyan az ott lakók. „Ahol nem söpört annyira végig a vírus, eléggé oltásellenes a hangulat, félnek az oltástól az emberek.

Ennek része az, hogy elég sok negatív rémhír eljutott hozzájuk, a Bill Gates chipje is, de volt olyan is, aki az egyiptomi hieroglifás hírt emlegette. Emiatt volt félelem.”

Az a rémhír, azaz teória, hogy a Microsoft milliárdos tulajdonosa – akinek alapítványa a vakcinakutatásban is aktív – mikrochipeket rejtett az oltásokba, valószínűleg sokaknak ismert volt. Amire pedig Balogh Fruzsina hieroglifás hírként utalt, az egy régi, egyiptomi freskó, ami minden bizonnyal egy ókori szemvizsgálatot ábrázol, és amit úgy mutattak be az értelmi szerzők, mintha a PCR-teszt során az orrba felrakott mintavevő pálca őse lenne, amellyel „az agy pánikközpontját aktiválják”. Ezt a rémhírt az Urbanlegends cáfolta meg részletesen.

A szervező hangsúlyozta azonban, ilyenkor általában az aktivisták is szilárdan tudtak védekezni az állítások ellen, ezért van olyan helyzet, amelyben ők nyernek. Ugyanakkor Balogh Fruzsina szerint ez a helyzet is rávilágít arra, hogy olyan helyeken, ahol csak a Facebook érhető el telefonokról, szájhagyomány útján terjednek az információk, ott csak a közmédia és a nagy kereskedelmi televíziók vehetnék fel a versenyt mindezzel.

???? OLTASS, HOGY ÉLHESS!‼ 15. Koronavírus regisztráció az Országos Roma Önkormányzat megbízásából. ✅ Orsós János ORÖs...

Posted by Szegedi Józsika on Thursday, 29 April 2021

„Nagyon kevés információ jut el ezekhez az emberekhez, azok nagy része is téves, vagy rémhírszerű. Az Operatív Törzs tájékoztatóiból is sokszor csupán a fertőzöttségi és halálozási adatok ömlenek, a vakcinákról való rémhíreket viszont nem cáfolják meg, így nagyon nem jó a kommunikációja. Ha több információt lehetne innen kapni a vakcinákról, akkor jobb lenne a helyzet.”

Elmondta továbbá, sokszor 70 év fölötti, mélyszegénységben élő embereknek nincsen az online regisztrációhoz e-mail címe,

ezt sokszor az aktivisták regisztrálják nekik, de arra a kérdésre, hogy nem lenne-e megoldás a levélben való oltásregisztráció kiterjesztése, Balogh azt válaszolta, ezek az emberek sokszor írástudatlanok is, így a levélregisztráció is elérhetetlennek számít körükben, csak az aktivizmus és a televíziós tájékoztatás egysége jelenthetne tehát igazi megoldást.

Ráadásul ahol a legkevesebb az információ, jellemzően ott fokozott a veszélye annak is, hogy a járvány csúnyán végigsöpör egy-egy vidéken. Ez történt tavasszal például Nagykállón is, ahol a főleg romák által lakott városrészekben jellemző például az, hogy az emberek a közkutakra járnak ivóvízért, számos alkalommal egymás után használták ezeket, számos család alszik egyetlen szobában is, így a covid rendkívül gyorsan, rendkívül nagy pusztítást tudott végezni, miközben az oltási kampány egyrészt még el sem érte ezeket a helyeket, másrészt az emberek a fent említett okokból a regisztrációtól is ódzkodtak.

Balogh Fruzsina megemlítette, Nagykállón például ezért a kampányban is részt vevő Bitó-Balogh Zsanett volt az, aki adományszervezéssel elérte, hogy a háztartásokba és a közkutak mellé is jutott elég fertőtlenítő, és már ez is nagy mértékben csökkentette a járványveszélyt. Az „Oltass, hogy élhess!” kampány közreműködői egyébként több körben, az aHangon szerveztek a szegregált közösségek számára adománygyűjtést is, élelmiszercsomagokat, fertőtlenítőt, tisztítószereket vittek 14-17 településre.

Kadét Ernő, a Roma Sajtóközpont munkatársa és az 1 Magyarország kezdeményezés alapítója az Azonnalinak elmondta, véleménye szerint a probléma a legszegényebb roma közösségekben nagyon komoly, de túl is terjeszkedik azon,

az elzárt, kisvárosi, falusi nem roma szegényekre is ugyanúgy jellemző a tájékozatlanság, a félelem és a járványnak való fokozott kitettség kombinációja.

Ugyanakkor Kadét hangsúlyozta, az oltakozásra való rábírásnál a kényszer nem működik: „Mi erőszakosan nem beszélünk rá senkit az oltásra, viszont aki szeretné magát regisztráltatni, de valamiért nem képes, azoknak segítünk. De ez nagyon nehéz feladat. Sokan félnek a konteók miatt az oltástól, a kommunikációs kampány és az aktivisták munkája ellenére. Ez nem egy egyszerű történet.” Hozzátette, az, hogy a kormány most már időpontfoglalásokkal, tömeges oltópontokkal is segít, valóban sokat tett hozzá a hatékonysághoz.

A legszegényebb, főleg romák által lakott vidékeken ugyanakkor, mint Kadét Ernő hangsúlyozta, eleve az egészségügyi ellátás színvonala is siralmas, „nem olyan, mint egy nagyvárosban, kisvárosban vagy egy jobb helyzetű faluban. Oltópontok viszont nincsenek kistelepülésekhez közel, tudok olyan esetről, ahol nagyon messzire, többezer forintért kellett volna oltópontra elutazni. Ha van egy kis kétely, ráadásul még egy többezer forintos költség, is, az nyilván megnehezíti az oltási kampányt magát is.”

Kadét egyetért a PTE felmérésének azon megállapításával, hogy azokon a szegényebb telepeken, ahol az intézményekkel, rendőrséggel, egészségüggyel a viszony alá-felé rendelt, és eleve autoriter viszonyok uralkodnak, a bizalom az államban ismeretlen fogalom, és még rátesz az elzártság okozta hátrányokra.

Szerinte azt sem szabad elfelejteni, hogy noha maguk az egészségügyi dolgozók most alaposan túl vannak dolgoztatva, és emberfeletti munkát is végeznek, nem szabad azt elfelejteni, hogy a magyar egészségügyi rendszernek továbbra is szerves része a rendszerszintű rasszizmus, amely nyilván egyik napról a másikra nem változott meg a koronavírus-járvány kitörése alatt. Ezért a roma aktivista szerint is a média, főleg a közmédia és a TV2 szerepe lenne a fontos a tájékoztatásban.

NYITÓKÉP: Beoltanak egy nőt a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcina első adagjával a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban kialakított oltóponton 2021. május 1-jén. Fotó: MTI/Komka Péter

Tóth Csaba Tibor
Tóth Csaba Tibor az Azonnali korábbi újságírója

Történészdiplomával rendelkezik, de 2013 óta főleg blogol, 2015 óta pedig újságcikkeket is ír. Sokszor Európáról és a Közel-Keletről. Az Izrael-párti sajtó kedvenc magyar firkásza. Eléggé baloldali.
Facebook
Twitter

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek