+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2021. május 3. hétfő, 15:30
Egy hete tettek közzé nyugalmazott francia katonák egy puccsfelhívásként is értékelhető nyílt levelet, amihez aztán pár aktív állományú katona is csatlakozott. Egy felmérés szerint a franciák majdnem 60 százaléka egyetért a volt katonák helyzetértékelésével, és 49 százalék még akkor is a hadsereg mellett lenne, ha az a kormány ellenében cselekszik.

Amint arról az Azonnali beszámolt: 20 egykori francia katona közzétett egy nyílt levelet a szélsőjobboldali francia Valeurs actuelles hetilapban. Itt

 

egy közelgő „polgár- és faji háborútól” óvnak, és felajánlják segítségüket.

 

Azt írták, hogy „ha nem történik semmi […], az robbanást és az aktív társaink beavatkozását eredményezheti egy veszélyes küldetés keretében a civilizációs értékeink és a nemzettársaink […] védelme érdekében”. A katonák azonban tovább mentek, és szavaikat egyesek már nyílt fenyegetésként értékelték, ugyanis levelükben a volt katonák azt írták, hogy „nincs idő halogatni, különben holnap a polgárháború vet véget a növekvő káosznak, és a halálesetek száma, amelyekért Ön viseli majd a felelősséget [itt Macronra utalnak], ezrekre lesz tehető”.

 

A nyílt levélhez mostanra több, mint 5000 aláíró is csatlakozott – többségükben volt katonákról van szó, de az nem volt először világos, hogy a támogatók között akadnak-e aktív állományban lévő katonák is. Mostanra már kiderült:

 

18 aktív katona (és köztük 4 tiszti vagy magasabb rangban lévő) van köztük.

 

François Lecointre, a francia hadsereg főparancsnoka bejelentette: eljárást kezdeményeznek a levelet támogató még aktív katonák ellen, ugyanis a hadsereget nem lehet politikai célokra használni, annak a köztársaságot kell szolgálnia. Lecointre közvetve a rasszizmus ellen is fellépett, mert azt mondta, hogy a hadseregnek nemcsak védenie kell a köztársaságot, de saját soraiban is le kell annak sokszínűségét képeznie.

 

A szélsőjobboldalról üdvözölték a nyílt levelet, mind Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés elnöke, mind Nicolas Dupont Aignan, az Előre Franciaország vezetője szerint a volt katonák helyzetleírása pontos. Marine Le Pen kiállása azonban nem tetszett a katonáknak, akik arra kérték: ne használja fel pártpolitikai céljaira a nyílt levelet.

 

Az LCI hírtelevízió arra is kíváncsi volt, hogy a lakosság miként viszonyul a volt katonák leveléhez. A megkérdezettek majdnem 70 százaléka értesült a nyílt levélről, és közel 40 százalékuk egészen pontosan is el tudta annak tartalmát mondani. Ami mindenképpen meglepő volt, hogy

 

a megkérdezettek 58 százaléka szerint a levélíró volt katonáknak igazuk van

 

– itt arra gondoltak, hogy a társadalmi problémákat („külvárosok hordái”, „fenyegető polgárháború”, „bizonyos antirasszizmus”, amely élezné a konfliktusokat, stb.) helyesen ismertek fel szerintük a levélírók. A megkérdezettek 84 százaléka szerint az országban folyamatosan nő az erőszak, 73 százalékuk szerint az ország a vesztébe rohan. Főleg a jobboldali szavazók értenek persze ezzel egyet: mind a konzervatív Republikánusok, mind a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés hívei között 90 százalék feletti a volt katonák helyzetértékelésével való egyetértés.

 

A levél azonban éppen azért váltott ki leginkább botrányt, mert sokan puccsfelhívásként értékelték, mintha a volt katonák a kormányzat ellenében is készek lennének szervezkedni.

 

A megkérdezettek 49 százaléka szerint a hadseregnek akkor is joga van beavatkozni, ha a kormány erre nem hatalmazza fel.

 

Miközben a hadsereg eljárást akar a levél – legalábbis aktív állományú – katona aláírói ellen, a franciáknak csak a harmada követelne szankciókat.

 

NYITÓKÉP: Emmanuel Macron katonákat látogat idén márciusban az okszitániai Castelnaudary-ban. Fotó: EM / FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Palocsai Béla erről a Facebook-sztorijában posztolt a németekkel vívott történelmi 2-2-es döntetlen után.

Boris Palmer, Tübingen zöld polgármestere megint szembemegy a fősodrattal, és feltett pár kérdést a német-magyar focimeccs kapcsán.

Aki minőségi németezésre várt a meccs előtt, az ezt előbb kapja meg Svájcból, mint a magyar kormánypárt környékéről.

A Momentum így több jelöltjét is visszahúzva sorol be a például jobbikos Brenner Koloman, Csányi Tamás vagy Ander Balázs mögé, míg a Jobbik a Momentum által indított Szabó Szabolcsot vagy Szecsődi Andreát támogatja.

Közel 3 és fél évig tartották őket fogva, amiért megszervezték a spanyol kormány és legfelsőbb bíróság szerint illegális és alkotmányellenes függetlenségi népszavazást 2017-ben.

Bárki bármilyen ötletet bedobhat, és még egy
kis pénzt is kaphat érte.

A szocdemek bizakodóak: szerintük átmegy. A PNL belső harcai akár kapóra is jöhetnek.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás