+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bárány Balázs
2021. május 2. vasárnap, 18:58
125 évvel ezelőtt, 1896. május 2-án országszerte kezdetét vette a millenniumi ünnepség. A neves alkalomból országszerte számos épületet és emlékművet emeltek, melyek a mai napig meghatározzák Budapest látképét. Bár az ünneplés idejére a politikai pártok csatározása alábbhagyott, a nemzetiségek, a munkásság és az értelmiség egy része ekkor sem rejtette véka alá rosszalló véleményét.

1895 karácsonyán a Nemzeti Újság hasábjain Apponyi Albert gróf következő szavakat intézte politikustársaihoz:

 

„Közeledik az esztendő,melyet ezeréves nemzeti létünk ünneplésére kiszemeltünk.D milyen állapotban, milyen kedélyhangulatban talál minket? Kinek van ünneplő kedve? Ki érzi magát jól? Kinek nem szorul össze a szive, midőn a nemzet mai állapotát nézi?“

 

A cikket a következő napokban sokan sokféleképpen értelmezték, végül ennek kapcsán született meg az a konszenzus, miszerint 1896-ban a Treuga Dei, azaz az „isteni béke” állapota köszöntsön be a politikában – legalábbis addig, amíg a honfoglalás ezredik évfordulója tart.

 

APPONYI ALBERT GRÓF ÉS AZ Ő BÉKEÜZENETÉT KARIKÍROZÓ BORSSZEM JANKÓ CÍMŰ VICCLAP BORÍTÓJA. FOTÓ: OESZK EPAWIKIMEDIA COMMONS

 

De miért éppen 1896 lett a millennium éve?

 

Ennek előzményeihez vissza kell ugranunk az időben Tisza Kálmán kormányzásához. A „generális” híres kultuszminisztere, Trefort Ágoston még 1882-ben felkereste a Magyar Tudományos Akadémiát abból a célból, hogy mondjon véleményt a honfoglalás kezdő és záró évszámáról,

 

tudniillik ekkoriban ez még egy bizonytalan időpontnak számított

 

– igaz, az új Nemzeti Alaptanterv tankönyvei kapcsán napjainkban ismét vita kerekedett a dátummal kapcsolatban. 

 

A korai magyar történelem legelismertebb szakértője ekkor az eredetileg jogász végzettségű Pauler Gyula volt. Ő a ma is ismert 895-900-ig tartó időszakot jelölte meg, vele szemben két másik szaktekintély Salamon Ferenc és Szabó Károly 898, illetve 899 mellett kardoskodott. A vitából végül Pauler került ki győztesen, és az országgyűlés 1892-ben kimondta, hogy „az 1895. évben Budapesten általános országos kiállítás tartatik”.

 

A kiállítás szervezéséért az akkori kereskedelemügyi miniszter, Baross Gábor lett a felelős, ő azonban 1892-ben váratlanul meghalt. Ekkorra már megjelentek olyan élesszemű politikusok, akik látták, hogy

 

az akkori munkatempóval az 1895-ös határidő nehezen lesz tartható.

 

Ilyen politikus volt Pulszky Károly, aki 1893-ban így érvelt a halasztás mellett:

 

„Iparosaink, akik a haza dicsőségére szívesen hoznak áldozatot, azt találják mindnyájan, hogy két év nem elégséges az előmunkálatokra, s nagyra vennék, ha a millennium-kiállítás legalábbis egy évvel elhalasztatnék, annál is inkább, miután 1896-ra nincs sehol kiállítás tervezve, s a nagy építkezések mégsem volnának oly kezdetlegesek, mint 1895-ben lesznek. A millenniumnak egy évvel való elhalasztása aligha elkerülhető, de mindenesetre megérdemli a komoly megbeszélést.”

 

Baross utóda, Lukács Béla igazat adott Pulszkynak. Megszületett hát az 1893. évi III. törvénycikk „az országos nemzeti kiállítás költségeinek fedezéséről”, melynek 3. paragrafusa így szól: „E kiállítás az 1892. évi II. törvénycikk 1. §-ában foglalt határozmánytól eltérőleg 1896-ban tartatik.”

 

A halasztás mindenképpen jót tett a megemlékezéseknek, hiszen egy sor műalkotást emiatt sikerült befejezni.

 

A probléma csupán az volt, hogy a köztudatban végül 896 rögzült a honfoglalás kezdődátumaként

 

 – sok helyen a mai napig így szerepel – Pauler Gyula erőfeszítései pedig feledésbe merültek.

 

Millenniumi körkép

 

Böszörményi Gyula Leányrablás Budapesten című regényében ekképp festette le a millennium atmoszféráját:

 

„Az államalapítás óta eltelt időt valóban rendkívül látványosan ünnepelte a főváros. A csodás hídon átkelve a látogató úgy érezhette, hogy egyenest a történelem mesés legközepébe csöppent, ahol együtt létezett az ősi múlt, a gőzgépektől, elektromosságtól sistergő, izgalmas jelen, és kicsit tán a remélt holnap is, mely különös találmányok, tudományosbemutatók és hőlégballonos repülés képében mutatta meg magát.”

 

És valóban,

 

a főváros arculata erre az évre alaposan megváltozott: ekkora fejeztek be több olyan épületet, amely a mai napig kedvelt turisztikai célpont Budapesten.

 

Elég, ha csak a Schulek Frigyes által felújított Halászbástyát és Mátyástemplomot, a Vígszínházat, a Lechner Ödön által tervezett Iparművészeti Múzeumot, vagy Feketeházy János munkáját, a Ferenc József hidat (ma Szabadság híd) említjük.

 

A MŰCSARNOK, A HALÁSZBÁSTYA, AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM ÉS VAJDAHUNYAD VÁRA. FOTÓ: REGO KOROSIFELIX KÖNIG, BRIAN ADAMSON / WIKIMEDIA COMMONS.

 

De vidéken is számos műalkotást emeltek az ezredforduló alkalmából: ilyen a szintén Lechner Ödön által megálmodott kecskeméti városháza, vagy olyan mára már eltűnt vagy megrongált emlékművek, mint amiket Kőszegen, Zimonynál, Dévénynél vagy a Vereckei-hágónál emeltek.

 

A KŐSZEGI, VERECKEI, DÉVNYI ÉS ZIMONYI EMLÉKMŰVEL, VALAMINT A KECSKEMÉTI VÁROSHÁZA. FOTÓ: DIVALD K. FIA MŰINTÉZET, VARGA A, CIVERTAN / WIKIMEDIA COMMONS.

 

Számos képzőművészeti alkotás is született ekkor, melyek közül minden bizonnyal a leghíresebb Feszty Árpád A magyarok bejövetele című festménye (közkeletű nevén Feszty-körkép), melyet ma az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Parkban lehet megtekinteni.

 

FESZTY ÁRPÁD MUNKA KÖZBEN, ILLETVE AZ ELKÉSZÜLT MŰALKOTÁS. FOTÓ: WIKIMEDIA COMMONS.

 

A leghíresebb azonban minden bizonnyal a Schickedanz Albert által kivitelezett ezredévi emlékmű, amely ma a Hősök tere középpontjában áll. A Városliget melletti téren korábban egy Ybl Miklós-féle artézi kút, ún. gloriette volt, melyet végül a Széchenyi-hegyre költöztettek. A tér lassan nyerte el végső formáját: burkolatot csak a 20. században kapott, maga az emlékmű is csak 1929-re fejeződött be teljesen. Kezdetben csak a központi szoborcsoportot állították fel, melynek közepén Árpád fejedelem és a hét vezér látható, felettük pedig Gábriel arkangyal tekint le az Andrássy útra.

 

A teret övező oszlopcsarnok jó darabig üres volt. Zala György királyábrázolásai között Habsburg-házi uralkodók is helyet kaptak, melyeket a második világháború után cseréltek le a következőképpen: I. Ferdinándot Bocskai István, III. Károlyt Bethlen Gábor, II. Lipótot II. Rákóczi Ferenc, Mária Teréziát Thököly Imre, Ferenc Józsefet pedig Kossuth Lajos alakja váltotta fel.

 

Kevesen tudják, de Sanghaj mellett elkészítették a tér közel méretarányos változatát,

 

ami a Shanghai Globe Paradise nevű szórakoztatóközpont része.

 

A HŐSŐK TERE NAPJAINKBAN. FOTÓ: TORKOS ÁKOS / UNSPLASH.

 

Az emlékmű melletti Városligetben 1896. május 2-án nyitotta meg Ferenc József császár és király az Ezredéves Országos Kiállítást.

 

Több mint 21 ezer kiállító vett részt az eseményen az erre a célra felállított kétszáznegyven pavilonban.

 

A magyar ipar, képzőművészet, mezőgazdaság, kereskedelem, oktatás, vegyészet, hadügy, erdészet és néprajz mind-mind külön kiállítóteret kapott. 

 

Ebből az alkalomból épült fel a Városligeti-tó mellett a Vajdahunyad vára (mely ma a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak ad otthont), de ideiglenesen más olyan építményeket is emeltek ide, melyek a magyar történelem korábbi művészeti korszakait (romanika, gótika, reneszánsz) mutatták be a nagyérdeműnek.

 

Napjainkban e korszak hangulatát igyekszik visszaadni az egykori Olof Palme-ház, a 2019-ben helyreállított Millennium Háza.

 

A VÁROSLIGET LÁTKÉPE AZ EZREDÉVES ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁS IDEJÉN, 1896-BAN. FOTÓ: ELISMONDOM.WORDPRESS.COM

 

Nem kis gondot okozott a millennium miatt a fővárosba érkező óriási tömeg elszállásolása. E célból Budapest több pontján – például a ligettel szomszédos Gizella úton – ad hoc barakkokat emeltek, ahol a látogatók nyugovóra térhettek.

 

Feszültségek a felszín alatt

 

A nemzeti ünnepek a 19. század végén újdonságnak számítottak.

 

A formálódó nemzetállamok ugyanis a nemzeti ünnepekben látták a módját annak, hogy heterogén lakosságukat egységbe kovácsolják.

 

Ezt az utat járta a Német Császárság, az Olasz Királyság, a Francia Köztársaság, akiknek példáján az Osztrák-Magyar Monarchia is haladt. Ferenc József birodalma azonban alapvetően különbözött a többi európai országtól, hiszen a névadó két nemzet mellett még egy tucatnyi másik is ezek között a határok között élt.

 

A nemzetek közti békesség jegyében egyes szláv és román egyházi méltóságok részt vettek ugyan az ünnepi eseményeken,

 

a nemzetiségek többségéről azonban elmondható, hogy nem szimpatizált a millennium tartalmával és külsőségeivel.

 

Akadtak, akik az egész felhajtást ideológiai alapon ítélték el, mint ahogy azt a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tette. Vezetőségük például 1895-ben a következő felhívást intézte tagjaikhoz:

 

„Magyarország jogtalan népéhez. Magyarország 1000 éves fennállását készül megünnepelni. Meg akarja mutatni, hogy mire volt képes ezen 1000 év alatt, és a millenniumi kiállítással akarja szorgalmát és haladását bemutatni. A mérvadó körök minden erejüket megfeszítik, hogy bebizonyítsák, miszerint Magyarország kultúrállam. 

És mialatt a kiállításon a gazdaságot és fényt mutogatják a bámuló világnak, addig nem fog senkinek eszébe jutni, hogy ezt a munkásság szorgalma létesítette élete, egészsége veszélyeztetésével; hogy mialatt e fényt, e gazdagságot létesítette, addig folytonosan küzdött a létért, és munkája gyümölcsét az uralkodó osztály zsebelte be.”

 

Eltérő okokból, de szintén ideológiai alapon idegenkedett az ünnepségsorozattól a neves függetlenségpárti író, Gárdonyi Géza. Számára elfogadhatatlan volt, hogy

 

a magyar honfoglalás ezredik évfordulóján az 1848-1849-es szabadságharcot vérbe fojtó Ferenc József a díszvendég.

 

Naplójába 125 évvel ezelőtt a következő sorokat írta:

 

„1896. május 2.

Első napja a nyári ruhának és a cserebogárnak. A millenniumi kiállítás megnyitása.

Én bizony nem húztam frakkot. Utálattal néztem végig, a német família mint fogadja ››Magyarországom‹‹ hódolatát. A király – kopasz saskeselyű – vörös kucsmában és fehér ködmenben. A királyné feketében. Árpád ivadékai részint téli prémes magyarban, részint nyáriban. Keverve cilinder és frakk. Főképpen a kereskedők voltak díszmagyarban, meg a grófok, mágnások. A király beszédétől meg a Gotterhaltétól az ezredik ünnepen rosszul lettem. Ebéd után betegen feküdtem le.”

 

NYITÓKÉP: Az 1896-os millenniumi ünnepségek keretében Budapesten, a Városligetben rendezett állandó kiállítás hivatalos reklámplakátja. FOTÓ: Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Covid, Szalai Ádám, Felcsút, Orbán, magyar ultrák.

1991. június 19-én Viktor Silov altábornagy 15 óra 01 perckor elhagyta Magyarország területét. Hazánk szuverenitása ezzel 47 hosszú év után helyreállt.

Az alkotó lesiben lefilmezte a mellette a kampuszon elhaladó nőket, majd olyan kategóriákba sorolta őket, hogy szépek, közepesek, megbocsáthatóan és megbocsáthatatlanul csúnyák.

Mint írják, kiállnak mindenki mellett, aki ellenzi a jogszabályt, és szolidaritást vállalnak azokkal, akiknek a méltóságát elvitatták és megalázták.

Ezzel az előválasztás Újbudán szintén két szereplősre sorvadt: a DK és a Jobbik támogatottságát is élvező főpolgármester-helyettes, Gy. Németh Erzsébet és Orosz Anna fog megmérkőzni egymással.

Legyen szó konzervatív családképről, a gendernyelv elutasításáról, vagy épp több patriotizmusról: a német társadalom továbbra is alapvetően konzervatív.

A cseh magánvasút, a RegioJet után a MÁV is újraindítja dalmáciai nyaralóvonatait. De melyik társasággal éri meg jobban Dalmáciába utazni?

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás