+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin & Bakó Bea
2021. május 1. szombat, 11:20
Úgy néz ki, a Magyarországon élő-dolgozó-beoltott külföldiek nem kapnak hazai védettségi igazolványt, mint azt többen is elmondták közülük az Azonnalinak. Az uniós polgárok ilyen módon való hátrányos megkülönböztetése egyértelműen EU-jogba ütközik, de sem a kormány, sem a belügyminisztérium, sem az operatív törzs nem válaszol az ezt firtató kérdéseinkre.

Miközben a különböző oltottszámok elérése után a különböző jogokat biztosító védettségi igazolványt hetek óta küldözgetik a beoltottaknak országszerte, egy jól körülhatárolható csoport hiába akarja, egész egyszerűen nem jut hozzá a plasztikkártyához. Ők azok a külföldi, jellemzően más EU-s tagországbeli állampolgárok, akik Magyarországon élnek hivatalosan, van ezt bizonyító állandó tartózkodási kártyájuk, itt dolgoznak és fizetnek adókat-járulékokat, van ezt bizonyító TAJ-számuk, és itthon lettek beoltva a koronavírus ellen.

 

Magyarországon a többi EU-s másodrendű állampolgár

 

Az Azonnali szerkesztőségét többen is megkeresték közülük. Egyikük, Katrin, egy nyugat-magyarországi városban közalkalmazott, aki az AstraZeneca-oltás második dózisát hetekkel ezelőtt megkapta már. Ő a rendszerváltás óta Magyarországon él, Németországból költözött ide. Noha a védettségi igazolást a tapasztalatok szerint rögtön az első oltást követően postázzák, ő még mindig türelmesen várja azt a másodikat követően, hátha. Kérdésére egy ugyancsak Magyarországon dolgozó szlovák állampolgárságú egészségügyi dolgozó azt mondta, ő ugyanebben a cipőben jár, és úgy tudja, mivel állandó tartózkodási kártyájuk, magyarországi munkaviszonyuk és TAJ-kártyájuk ellenére valamiért külföldinek számítanak, „nem szerepelnek a rendszerben”, így

 

nem is fog járni nekik automatikusan a kártya, amivel újra hozzáférhetnének a fideszes kétharmados parlamenti többség által a járványra hivatkozva elvett jogaik egy részéhez.

 

Katrin addig is jobb híján az orvostól kapott, mindkét dózis beadását bizonyító, szépen lepecsételt oltási igazolást viszi magával mindenhova, hátha azzal meg tud valakit győzni arról, hogy nem fog semmiféle hátrafele nyilazó magyar mutánst terjeszteni. 

 

Egy évek óta Budapesten élő lengyel, nevezzük Leszeknek, kicsit idegesebben vette tudomásul, hogy neki nem jár a védettségi igazolás. Hülye ez az ország, fakadt ki az Azonnalinak. „Minden papírom megvan: regisztrációs igazolás, állandó tartózkodási kártya, adószám, TAJ-szám, lakcímkártya, nem tudom, mi kellhet még” – magyarázza. Az ő esetében a magyar állam nem csupán a fogyasztásából adódó áfabevételtől és esetleges idegenforgalmi adótól esik el azzal, hogy nem postázta neki az igazolást, hanem egy sor magyar vállalkozóval nem tud személyesen beszélni, hogy termékeiket lengyelországi exportra beajánlja a vele kapcsolatban álló kereskedőcégeknek. Márpedig Lengyelország is nyitni fog hamarosan, és a például magyar boroknak ennél jobb alkalma nem is nagyon lehet arra, hogy végre elkezdhessenek befutni náluk.

 

Egy Magyarországon élő olasz úgy panaszkodott, hogy ő, a felesége és a fia ugyanabban az időben, ugyanazon a helyszínen kapták meg a vakcina első dózisát, ám felesége és gyereke 8 nappal később megkapta a védettségi igazolványt, ő azóta se kapott semmit. „Talán mert én csak egy szerencsétlen idegen vagyok, míg ők kettős állampolgárok?” – próbálta megfejteni a rejtélyt. Van olyan olasz, aki szerint az áll a háttérben, hogy csak a magyar személyi igazolványokat kezeli az a rendszer, amely a védettségi igazolványokhoz van kötve, az EU-s külföldieknek pedig ilyenje Olaszországgal ellentétben nem is lehet. „A magyarokat elsőként! Ismerős valahonnan a szlogen?” – poénkodott egy másik olasz, a Matteo Salvini-féle Legára utalva.

 

Hiába hallgatnak a magyar kormány tanácsára

 

Hasonló cipőben jár Renczes Ágoston, az Azonnali 2009 óta itt élő szlovák állampolgárságú felvidéki magyar újságírója is, aki április 12-én kapta meg a Szputnyik második dózisát, amiről alapos beszámolót is írt akkor. Mint mondta, magyar állampolgárságú felesége április közepén, az első adag oltás után egy héttel megkapta a védettségi igazolványt, ő azonban azóta vár erre. „Hetek óta arról beszélünk, hogy ha nyitnak a helyek, végre elvihetjük a kislányunkat az állatkertbe, de ezt eszerint nélkülem tudják csak megtenni, mert nem kapok védettségi igazolványt. De beszéltünk a családban arról is, hogy az egyik mozinak van kisgyerekeknek szóló vetítése, oda milyen jó lenne elmenni. A családbarát Magyarországon így oda se tudunk.” Mint mesélte, a Facebookon

 

a felvidéki ismerősei mind egymást kérdezgetik, hogyan tudnák elintézni maguknak a kártyát: „De mindenki csak arról posztolt, hol és hogyan próbálkozott, majd hogyan nem jutott semmire.”

 

A minket megkeresőkben és nekünk nyilatkozókban mind közös, hogy a magyar kormány általános tanácsát, miszerint aki nem kapott védettségi igazolványt, kérelmezze azt az ügyfélkapun keresztül, mind megfogadták és már napokkal-hetekkel ezelőtt meglépték ezt. Van, aki már több, mint három hete. Ám hiába, azóta se érkezett senkinek semmi.

 

Ugyanezt tapasztalta a Daily News Hungarynek levelet író külföldi is, aki számos hasonló cipőben járó ismerőséhez hasonlóan már több, mint két hete várja a hivatal visszajelzését. A portálon a cikk alatti kommentekben volt olyan, aki azt írta, a fertőzésen való igazolt átesését követően sem kapott kártyát, más az ügyfélkapus jelzést követően már a kormányablakot is megjárta az ügyben, de azóta se kapott semmit. És akadtak olyanok is, aki udvariasan azt pedzegették, hogy

 

mégis minek fizetnek adót a magyar államnak, ha az még ezt sem tudja megoldani nekik.

 

Egyértelműen EU-jogba ütközik ez a gyakorlat

 

Az uniós polgárok ilyen módon való hátrányos megkülönböztetése egyértelműen EU-jogba ütközik, amelynek egyik fontos alapelve az állampolgárságon való megkülönböztetés tilalma. Vagyis ha valaki más uniós országban él és egyébként egyes állami szolgáltatásokhoz, igazolásokhoz szükséges, mindenkire kötelező feltételt teljesíti (például befizeti a járulékokat az egészségügyi ellátáshoz, vagy adott esetben beoltatja magát a védettségi igazolványhoz), akkor ugyanúgy jár neki minden, mint az ország saját állampolgárának.

 

Mint a fenti történetek mutatják, a védettségi igazolványok ügyében ez nyilvánvalóan nem teljesül. Ez még akkor sincs rendben, ha külön kérelemre, hetekkel később az érintettek majd mégis megkapnák a plasztikkártyát, hiszen

 

hosszú hónapok bezártsága után így is plusz heteket vettek el a szabad életükből, csak azért, mert külföldi állampolgárok.

 

Ezt a gyakorlatot borítékolhatóan elkaszálná az Európai Bíróság, ha elé kerülne, csakhogy itt jön a gond, hogy miként kerülhetne elé. Ehhez egy folyamatban lévő magyarországi per kellene, amelyben az eljáró bíró fordulhatna az EU bíróságához, csakhogy az ügyet macerás lesz peresíteni, mert az érintettek egyelőre még egy határozatot sem kaptak semmilyen állami szervtől, hogy „szevasz, nem kapsz védettségi igazolást”, a nagy hallgatást önmagában pedig nem olyan egyszerű megfellebbezni.

 

A másik út az lehetne, ha akár az Európai Bizottság, akár egy másik tagállam – mondjuk amelynek az állampolgáraival tömegesen kitolt így a magyar állam – kötelezettségszegési eljárást indítana Magyarország ellen a diszkriminatív gyakorlat miatt. Akár kezdhetnének is lobbizni ezért a magyar ellenzéki EP-képviselők, de felkarolásra érdemes lenne az ügy például a szlovák média rossz magyarjának is.

 

A kormány nem reagál

 

Kérdéseinkkel még hétfőn az operatív törzshöz és a belügyminisztériumhoz fordultunk, nem érkezett válasz egyiktől sem azóta. A csütörtöki kormányinfón is feltettük a kérdést, ám a kormányszóvivő nem olvasta azt be Gulyás Gergelynek.

 

Perelnéd az államot? Itt írtuk le, mi alapján teheted meg.

 

FOTÓ: Azonnali-olvasó. Köszönjük!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Zágrábban az antifasizmus napján ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra. De nem fogják.

A logójukat adják-e csak, vagy aktivistákat is? Körbekérdeztük az ellenzéki összefogás pártjait.

Az Apple Daily volt a legnagyobb és a legtovább fennálló hongkongi print bulvárnapilapot és online hírportált is üzemeltető médium, ami a kínai rezsimnek nem kellemes dolgokról is beszámolt.

A koronavírus-járvány miatt egy évvel elcsúsztatott olimpiát anno még úgy reklámozták, hogy az a világjárvány feletti győzelem bizonyítéka lesz.

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt.

Věra Jourová szerint például ha valakinek baja van a szivárványszínnel, az róla mond el sokat, a bajor Markus Söder szerint meg ez a büszke útja annak, hogy a társadalom szabadságáért szóljunk fel.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás