+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Tóth Csaba Tibor
2021. április 30. péntek, 20:56
Zeynep Tufekci szerint tudomány és az átoltottság mára nagyjából meghaladja az aggodalmakat, amik miatt az utcai maszkhordást bevezették. Mutatjuk, miért.

Először csak az igazoltan fertőzöttekre akartak maszkot adni a hatóságok, majd immár a maszk lett a védekezés egyik legfontosabb szimbóluma, ősz óta Magyarországon is a legtöbb városban és faluban kötelezően viselni kell, kültéren is. De ennek igazából csak a szociális normák, a közös felelősségvállalás szimbolikus célja szerint volt értelme Zeynep Tufekci szerint, egészségügyi haszna nem igen van. És mivel az Egyesült Államokban is felpörgött az oltási program, szerinte el is kellene ezt engedni.

 

Emlékszünk még? 2020 március-áprilisban, különösen húsvét táján még mi is azt hallgattuk Müller Cecília tisztifőorvostól, ne viseljünk maszkot, ha nem vagyunk koronavírussal fertőzöttek, mert semmi értelme, sőt még rossz is az egész nekünk.

 

Ebből 2020 végére az lett, hogy már nemcsak a buszon, zárt köztérben ajánlott a szájmaszk, hanem kültéren, parkban is, kivéve a rekreációs testedzést: kocogást, biciklizést, stb.

 

Nevelő célzatú, de elavult intézkedés

 

A járvány szinte minden intézkedését közelről követő médiaszociológus, Zeynep Tufekci április 28-án, az Atlanticba írt cikket arról, ami egy éve, amikor a vírusról jóval kevesebbet tudtunk, még a kültéri kötelező viselési rendelet számos városban, országban dicséretes próbálkozás volt arra, hogy az emberek által szokatlannak talált, sok esetben elutasított vagy akár politikai alapon is meggyűlölt szájmaszkokat az állami egészségügyi szervek elfogadják és normalizálják, az mára, hogy a SARS-Cov-19 összes azóta született variánsának terjedéséről többet tudunk, elég értelmetlen, nem túl célirányos intézkedésnek hat, amit lassan el kellene engedni.

 

Írásában hivatkozik az amerikai járványügy, a CDC által kiadott április végi, új „útmutatóra” is, ami nemhogy elmagyarázza, hogyan is kellene maszkot hordani kültéren, hanem a különböző kusza, bonyolult színkódokkal és homályos fogalmakkal még egy tudományos kutató számára is túl bonyolulttá teszi az elvárt maszkhordás szabályait.

 

Azonban Tufekci, aki már tavaly tavasszal is írt erről cikket, itt is hangsúlyozza, azt nyár óta sejteni, év eleje óta pedig tudni is lehet, hogy egyetlen olyan nagy, kültéri eseményre sem került sor, amelyet szuperterjesztő eseménynek lehet nevezni, minden ilyen nagy vírusgóc valami nagyszabású zárt téri partiból, eseményből alakult át.

 

Az azóta a vírus terjedésével foglalkozó, amerikai infektológusok által kiadott vizsgálatok szerint a vírus teljesen máshogyan viselkedik ugyanis a szabad levegőn, mint a beltérben. A koronavírus, mint azt mindannyian jól tudjuk és unásig megtanultuk ma már, a kilégzett, majd belégzett aeroszolokban, légúti fertőzést okozva terjed. Azt viszont már az alapvető fizika és kémia is elárulja szerinte, ezek a légpamacsok nyáron és télen, kültéren és beltéren is gyökeresen máshogyan terjednek, és például a melegebb idő, napfény és kültéri tartózkodás alapján nagyon kevés az esélye annak, hogy a körülöttünk lévő embereket megfertőzzék, még akkor is, ha tünetmentes terjesztők vagyunk.

 

Mivel tehát itt a légfelhők szerepe a fontos, és nem a nyálcseppeké, mint az influenzánál, máshogy viselkedik a két terjesztőfelület. Az aeroszolokban található vírusok kilégzés után azonnal nem érik el a földet, nem esnek rá valamilyen felületre, hanem lényegében az arcunk, fejünk körül lebeg. Ezért van az, hogy egy ölelés, vagy csók kockázata igen jelentős. Ugyanakkor, ha olyan helyen tartózkodunk, ahol a légmozgás kiváló, akkor a fejünk körül lebegő, kilégzett pára gyorsan keveredik, hígul, oszlik.

 

Ráadásul van még egy, az egész helyzetet tovább árnyaló tényező, nevezetesen az, hogy milyen koronavíru-fertőzött mennyi vírust bocsát ki kilégzéssel: a legfrissebb vizsgálatok például azt mutatják, tipikusan csak a tünetekkel is rendelkező fertőzöttek lélegeznek ki annyi vírust szabad levegőn, amennyitől meg lehet betegedni, egyéb esetben a vírusok száma egyszerűen nem lesz elégséges ahhoz, hogy komoly bajunk legyen – de ez egy olyan bizonytalan tényező, amit nem befolyásolhatunk, mint ahogy ránézésre azt sem tudnánk megmondani, ki van beoltva és ki nincs.

 

Van viszont egyetlen egyszerű szabály, amit ha Tufekci szerint betartunk, kizárt, hogy az utcán, vagy egy parkban maszk nélkül baj érjen minket: megfelelő távolság beszélgetés közben. Így tehát, ahogyan azt már tavaly leírta, a CDC kültéri maszkviselési ajánlásai eleve „túl szigorúak és túl félénkek” voltak. Most ehhez még hozzájön szerinte, hogy immár 100 millió amerikai, a teljes lakosság csaknem harmada, mind a két oltási dózist megkapta, ezt pedig minden egyes kockázatelemzésnek figyelembe kellene vennie, amikor újít a szabályokon.

 

Ezt az amerikai járványügy más területeken tudja is: például mindkét dózissal beoltott embereknek már most sem kell lekaranténoznia magát, még külföldi utazást követően sem, ha csak meg nem betegszenek. Az átoltottság pedig nálunk is hasonló arányokat mutat, tehát ezek a felvetések minket is ugyanúgy érintenek.

 

De akkor mi a viharért viselnének az utcán továbbra is maszkot?

 

Ennek a szociológus szerint egyáltalán semmi értelme nincsen. Miközben Tufekci szerint a két dózissal beoltottaknál már csak elképesztően ritka esetben fordul elő, hogy zárt, levegőtlen térben megfertőznek valakit, ezek alapján annak az esélye, hogy a kültéren fertőznek, vagy kapnak el fertőzést ami meg is betegíti őket, nagyjából annyi, mint hogy az égből a fejükre esik egy műhold.

 

A maszkviselés túl széles alkalmazásával Zeynep Tufekci szerint tehát nem az a fő gond, hogy a szabadságot túlzottan korlátozná, túl sok kényelmetlenséget okoz, nem is filozófiai elmélkedések miatt zavarja az egész, hanem azért, mert az elképesztően gyorsan változó egzakt tudományos tényeket nem követő, tudománytalan szabályt és gyakorlatot erőltetnek, amelynek a szavatossági ideje nagyjából éppen mostanra le is járt.

 

Mikor érdemes maszkot viselni kültéren?

 

Tufekci magyarázata alapján, ha az által idézett tudományos eredményeket mondjuk az április 24-én nyitási mámorban összeülő Városligetre alkalmazzuk akkor a következő eseteket tudjuk elkülöníteni:

 

+ Békésen sétálgatunk a tó partján, körülöttünk más emberek is sétálgatnak: akár van oltásunk akár nem, annak a kockázata, hogy a vírus épp itt kapjuk el, minimális, nem kell maszk.

 

+ Négy-öt barátunkkal, egymástól még normális hallótávolságra, de nem túl közel ülünk a dombon: akár be vagyunk oltva, akár nem, a kockázat itt is elhanyagolható, nem kell maszk.

 

+ A sörkertben, szabad levegőn, egymás hegyén-hátán ülünk, és iszunk egész este: ez egy elég bonyolult eset, ugyanis mint a leírásban is szerepel, itt a legtöbb a mások által kilégzett pára amit beszívhatunk, arról már nem is beszélve, ha részegen véletlenül beleiszunk más sörébe, vagy tömegek alakulnak ki a mosdóban. Ha teljesen oltott vagy, maszk nélkül sem lehet itt nagy bajod, és ha beoltatlan vagy, egy zárt szobánál, sok emberrel, vagy egy busznál még így is jóval kevesebb kockázattal nézel szembe a teraszon, de ez már nagyobb, mint az előző esetekben. Viszont a maszkviselés ivás közben eleve eléggé kivitelezhetetlen, szóval, itt meg ez a probléma. Ez tényleg attól függ, mennyire félsz a vírustól.

 

+ Hatvanezer emberrel tüntetsz az SZFE autonómiájáért: a kockázat kisebb, mint plázázni, vagy egy teljesen tömött, hajnali miskolci munkásbuszon szardínia-módban utazni a gyár felé, de nyilván ennyi ember között már azért valós. Ugyanakkor, mai tudásunk szerint még ez az augusztusi esemény sem vált fertőzési góccá, ahogy egyetlen tömegtüntetési hullám sem a világban a járvány óta. Sehol.

 

NYITÓKÉP: Pécsi terasz a nyitás napján / Fotó: Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Zágrábban az antifasizmus napján ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra. De nem fogják.

A logójukat adják-e csak, vagy aktivistákat is? Körbekérdeztük az ellenzéki összefogás pártjait.

Az Apple Daily volt a legnagyobb és a legtovább fennálló hongkongi print bulvárnapilapot és online hírportált is üzemeltető médium, ami a kínai rezsimnek nem kellemes dolgokról is beszámolt.

A koronavírus-járvány miatt egy évvel elcsúsztatott olimpiát anno még úgy reklámozták, hogy az a világjárvány feletti győzelem bizonyítéka lesz.

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt.

Věra Jourová szerint például ha valakinek baja van a szivárványszínnel, az róla mond el sokat, a bajor Markus Söder szerint meg ez a büszke útja annak, hogy a társadalom szabadságáért szóljunk fel.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás