+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2021. április 30. péntek, 17:30
A brazil hatóságok nem engedélyezték a Szputnyik V használatát, mivel szerintük a vakcinában használt adenovírus bizonyos körülmények között képes lehet szaporodni az emberi szervezetben. De mekkora problémát is jelent ez? Tartani kell-e a vakcinától és az adenovírustól, ha az szaporodni képes? Rusvai Miklós virológussal és Letoha Tamás kutatóorvossal jártunk utána!

A brazil Egészségügyi Szabályozó Ügynökség (Anvisa) még hétfőn jelentette be, hogy nem engedélyezik az orosz Szpuntyik V koronavírus elleni vakcináját, mivel szerintük egyrészt a készítmény dokumentációjában hibák akadtak, illetve az oltóanyagban „súlyos hibákat” találtak, ami szerintük magas kockázattal jár, ha használnák.

 

Az Anvisa ötfős testülete végül nem adta meg az orosz termék ideiglenes engedélyét. Ana Carolina Moreira Marinho Araujo, a szerv ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az összes bemutatott dokumentáció, a brazil hatóságok által elvégzett tesztek, illetve más hatóságoktól megkapott információk szerint döntöttek úgy, hogy a kockázat túl magas, és emiatt nem engedélyezik a szer használatát.

 

A Szputnyik-vakcinák külföldön forgalmozó Orosz Közvetlen Befektetési Alap (RDIF) tagadta a vádakat: szerintük az orosz vakcinát 61 országban használják, és mindenhol elégedettek a termékkel. A forgalmazó közleménye szerint Brazília „politikai okokból” késlelteti a Szputnyik engedélyeztetését, és emellett bejelentették, hogy rágalmazás miatt beperlik a brazil hatóságot.

 

De mi is a baja a braziloknak?

 

A brazil hatóságok még kedden hozták nyilvánosságra, hogy előtte lévő nap miért nem adták meg az orosz vakcina használatának az engedélyét.

 

A Brazíliába küldött Szputnyik-vakcinák olyan adenovírust tartalmaznak, ami az emberi sejtből képes lehet visszanyerni a szaporodásához szükséges DNS-t,

 

ami „kérdéseket vet fel a gyártási folyamatok integritásával kapcsolatban”, és biztonságossági problémát jelenthet a gyengébb immunrendszerű emberek számára. Sőt, még azt is állították, hogy a második adagos Szputnyik-vakcinában eleve olyan adenovírust használnak, ami alapjáraton képes a szaporodásra.

 

A brazil hatóság szerint a problémát az orosz vakcina adenovírusa adja. Ugyanis az orosz vakcina egy rekombináns alapú vakcina, aminél egy laboratóriumi körülmények között előállított, ártalmatlan adenovírussal juttatják be a kínai koronavírusra jellemző tüskefehérjék genetikai állományát, 

 

ami ha bejut a sejtjeinkbe, instrukciókkal látja el azokat, hogyan fejlesszék ki a koronavírusra jellemző tüskefehérjét.

 

Ez az a tüskefehérje, amivel a koronavírus az emberi szervezetben a sejtekhez tapad. A vakcina célja, hogy az immunrendszerünket felkészítse a koronavírus ezen része ellen, hogyha a vírus bejutna a szervezetünkbe, az ne tudjon csatlakozni a sejtjeinkhez. Ilyen elven működnek a brit-svéd fejlesztésű Oxford/AstraZeneca vakcinái, de az egydózisú Johnson&Johnsonok is.

 

A Szputnyiknál azonban – eltérően a másik két, jelenleg forgalomban lévő adenovírusalapú vakcinától – két eltérő adenovírust használnak a beadás során. Ezért van az, hogy míg a többi koronavírus elleni vakcinánál a teljes immunitáshoz szükséges két adagnál ugyanazt az oltóanyagot adják be, addig az orosz vakcinánál két különböző adag van.

 

A Szputnyik első oltásában az adenovírus 26-ot (Ad26), míg a másodikban az adenovírus 5-öt (Ad5) felhasználva juttatja be sejtjeinkbe a koronavírus tüskefehérjéjének a genetikai állományát.

 

Azért van szükség két különböző adenovírusra, mert elképzelhető, hogy valamelyik adenovírusra a beoltott személy immunis, ezért hogy a tüskefehérje genetikai állománya mindenképpen célba érjen, két különböző hordozóvírust használnak.

 

Egyébként az egydózisú Johnson&Johnson is az Ad26-ot használja, míg az AstraZeneca a ChAdOx1 nevű csimpánz-adenovírust, mert ezzel a vírussal az emberi szervezet még nem igazán találkozott. Az, ha a szervezetünk immunis a hordozóvírusra, ugyan valamelyest csökkenti a vakcina hatékonyságát, de ezek egy része akkor is célba ér, és megkezdik a tüskefehérjék legyártását, mint arról korábban Rusvai Miklós virológus beszélt a Telexnek.

 

A brazil hatóságoknak az adenovírussal van baja – ugyanakkor nem magával a technológiával –,

 

mivel szerintük a második hordozóvírus, az Ad5 képes rekombinálódni más, a szervezetben lévő adenovírussal,

 

és visszanyerni a szaporodáshoz szükséges génjét, de a legújabb hírek szerint már azt állítják, hogy a második oltás során használt adenovírusból nem távolították el azt a gént, ami a szaporodáshoz szükséges.

 

De ez tényleg problémás?

 

Az adenovírusok kevéssé patogén vírusok, melynek örökítőanyaga kettős szálú DNS-ből áll. Az embert 57 típusuk képes megfertőzni – azaz az örökítőanyagát bejuttatni a sejtbe –, azonban a legtöbb részük nem okoz tüneteket, vagy ha igen, az akkor is maximum enyhe felső légúti megbetegedéseket okozhat.

 

Azonban mint Rusvai Miklós, az adenovírusokat már évtizedek óta kutató virológus az Azonnalinak elmondta,

 

ez egyáltalán nem jelent problémát az immunizálás kapcsán, emiatt nem kell aggódni az adenovírusalapú vakcináktól.

 

„A rekombináció az adenovírusok kapcsán egy ismert jelenség a virológiában, nem túl gyakori, de előfordulhat” – mondta megkeresésünkre Rusvai, aki hozzátette, hogy az emberi szervezet számára egy ilyen változás semmiféle következménnyel nem jár, a rekombinálódott adenovírus legfeljebb enyhe náthás tüneteket okozhat.

 

„Ez inkább szavatossági kérdéseket vet fel. Ha a gyártó azt állítja, hogy egy szaporodásra képtelen adenovírust használ, de az a beoltott egyénben mégis szaporodik, akkor az reklamációra adhat okot,

 

de ami ennél rosszabb, hogy rontja az adott vakcinába vetett bizalmat” – véli a virológus, majd továbbfűzve gondolatát elmondta: nem kell aggódni azoknak, akik Szputnyik-vakcinát kaptak, vagy azt fognak kapni, hiszen ettől még ugyanúgy immunitást ad a koronavírus ellen: „A szaporodóképes adenovírus adott esetben elvonhatja az immunrendszer figyelmét arról a tüskefehérjéről, ami ellen akcióba kellene lépnie, de ettől még ugyanúgy kialakul a koronavírus elleni immunitás” – véli a szakértő.

 

Letoha Tamás kutatóorvos az Azonnali kérdésére elmondta, hogy ameddig a brazilok nem hozzák nyilvánosságra, milyen laboratóriumi tesztekre alapozták kijelentésüket, nem lehet megállapítani, hogy van-e probléma a vakcinával vagy sem. Mint azt Letoha megkeresésünkre elmondta: 

 

árulkodó, hogy a brazil hatóságok nem hozták nyilvánosságra a laborvizsgálatok eredményeit és módszertanát.

 

Ezenfelül a brazil kutatók még azt is állítják, hogy eleve a vakcinában lévő adenovírus képes a szaporodásra, mert a szaporodásért felelős E1 nevű gént nem távolították el az adenovírusból, ami ha igaz, valóban jelentős probléma lenne.

 

„Ha a vakcinában lévő adenovírus eleve szaporodóképes, azzal az a probléma, hogy az vírus addig képes replikálni önmagát és a koronavírus-tüskefehérjét termelteti, amíg az immunrendszer nem eliminálja a szervezetből. Az Ad5 hiába nem veszélyes vírus, de ha reprodukcióra képes és folyamatosan reprodukálja magát, akkor sokkal nagyobb kihívás elé állítja az immunrendszert. Immunszupresszált betegeknél ez gondot okozhat, még ha nem is akkorát, mint maga a koronavírus” – véli Letoha, de hozzátette:

 

az objektív laboratóriumi adatok hiányában jelenleg nem lehet objektíven véleményt alkotni a brazilok állításairól.

 

„Jelenleg egy dezinformációs kampány van az orosz vakcinák ellen, és ezeknek a negatív állításoknak a valódisága nehezen ellenőrizhető. Itt a brazilok szava áll szemben az oroszokéval, miközben a nyilvános adatokat a laboreredményekről nem hozták nyilvánosságra.”

 

Ugyanakkor ő úgy gondolja, hogy ezek a mostani hírek inkább a vakcina lejáratásáról szólnak, de mint mondta: a brazil laboreredmények ismerete nélkül erről nem lehet megalapozottan bármit is kijelenteni – ezek az információk pedig jelenleg nem nyilvánosak.

 

Akkor most az összes Szputnyik használhatatlan?

 

Letoha szerint, ha igaz, amit a brazilok állítanak, miszerint eleve olyan adenovírust használnak a vakcinákban, ami önmagától képes szaporodni,

 

az jelentős probléma, ami a gyártástechnológia minőségbiztosítását kérdőjelezi meg.

 

Ezeknek a vakcináknak pont az az előnye, hogy kontrollálható módon termeli az immunitást kivált tüskefehérjét, azonban ha az adenovírus képes szaporodni, akkor ez a folyamat már kevésbé kontrollálható. „Ha ez igaz, akkor az egy nagyon amatőr hiba, amit kétlem, hogy az oroszok megtettek volna, de a brazil laboreredmények és a tesztelési módszerek pontos ismerete nélkül ezt nem tudjuk se nem alátámasztani, se nem megcáfolni. És épp ez a dezinformáció lényege” – tette hozzá Letoha.

 

Rusvai szerint a Szputnyik teljesen jó vakcina: „Pech, hogy pont egy oltási kampány során történik egy ilyen, ami csökkentheti a vakcinába vetett bizalmat, pedig nem kéne.”

 

Rusvai ezenkívül az adenovírus-alapú vakcinák jövőjéről is beszélt. A virológus szerint ezek a vakcinák hatásosak, azonban mivel a koronavírus-tüskefehérjéjéről szóló információt egy adenovírussal juttatjuk be, ezért az emlékeztetőoltásnál vagy másik vakcinával, vagy másik típusú vektorhoz tartozó vakcinával kell oltani: „A Szputnyik és a Johnson & Johnson vakcinái az Ad26-ot használják, ezért az ún. utánoltás (azaz az immunitás kialakulása után 6-8-12 hónappal történő emlékeztető oltás – szerk.) történhet AstraZenecával, hiszen az egy csimpánz-adenovírust használ, így az Szputnyikkal vagy Johnson&Johnsonnal beoltott ember immunrendszere nem inaktiválja majd a hordozóvírust.”

 

NYITÓKÉP: Sputnikvaccine.com

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

A párt küldöttgyűlése döntött így. Karácsony szombatra nagy bejelentést ígért.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás