+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2021. április 29. csütörtök, 17:09
Didier Reynders szerint ha a tagállamok nem a Bizottság digitális zöldigazolványát támogatják, hanem egyéni megoldásokon dolgoznak, azzal akkor elképzelhető, hogy nyáron nehezebben lehet majd utazni.

Még március 17-én mutatta be az Európai Bizottság a digitális zöldigazolványról szóló javaslatát, aminek lényege, hogy az Európai Unión belül visszaállítsák a szabad mozgáshoz való jogot.

 

A digitális zöldigazolványt azok kaphatják meg, akik vagy megkapták már a koronavírus elleni második oltásukat, vagy átestek már a betegségen, de azok is kaphatnak, akik egészségesek, és egy PCR- vagy antigénteszttel tudják igazolni, hogy nem fertőződtek meg a kínai koronavírussal.

 

A javaslatot mind az Európai Parlament, mind a tagállamok szakminisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsa támogatja: a Tanács még április 14-én, míg az Európai Parlament április 29-én fogadta el, hogy a tárgyalóik milyen álláspontot képviseljenek a jövő héttől elinduló trialógus során.

 

Mivel mindhárom uniós csúcsintézmény abban érdekelt, hogy minél hamarabb elfogadják a javaslatot, ezért az EP is gyorsított eljárásban fogja tárgyalni a Bizottság javaslatát, és mindenki azzal számol, hogy az EP a júniusi plenáris ülésen első olvasatra fogja elfogadni a javaslatot.

 

Ez azt jelentené, hogy június végén már élesben is használhatják a zöldigazolványt,

 

ami nagyjából egybe vág a Bizottság azon tervével, hogy addigra annyira felpörgetik az oltáskampányokat, hogy az unión belül kialakuljon a nyájimmunitás.

 

A Bizottságnak fontos, hogy egységes rendszer legyen

 

Ennek ellenére vannak olyanok, akik aggódnak, hogy a javaslatból végül nem lesz semmi: Didier Reynders, igazságügyért felelős EU-s biztos szerin alááshatja a digitális zöldigazolvány jövőjét, ha több állam is a saját védettségi igazolással kísérletezik, ahelyett, hogy a közös, EU-s javaslatot támogatná:

 

„Ha politikailag teljesíteni tudjuk, akkor a műszaki megoldás is időben elkészül. De ha nem tesszük meg, akkor

 

azt kockáztatjuk, hogy Európa széttagolt lesz az esetlegesen összeegyeztethetetlen nemzeti megoldások sokaságával”

 

– véli Reynders.

 

A biztos szerint ugyanis azzal, ha a tagállamok saját dokumentumokat állítanak ki, azt kockáztatják, hogy olyan igazolások lesznek forgalomban, amelyeket elképzelhető, hogy más tagállamok nem fognak tudni leolvasni. 

 

Reynders szerint ha több különböző igazolás terjedne el az EU-ban, azzal könnyebbé válna ezen okmányok hamisítása is. „Ezzel a vírus terjedését és az állampolgárok bizalmatlanságát is kockáztatjuk” – figyelemeztetett az EU-biztos.

 

Az Euroactiv közben arról is beszámol, hogy 12 tagállamban már tesztelik a digitális zöldigazolványokat, 

 

a Bizottság pedig úgy számol, hogy június közepén már élesben is működhetne a rendszer.

 

Mint arra a lap felhívja a figyelmet, a digitális zöldigazolványt direkt úgy tervezték meg, hogy az adatok a kibocsátó országnál maradjanak, és a fogadó országban csak a dokumentum valódiságát vizsgálják, így a szenzitív adatokkal más tagállamokban nem tudnak visszaélni. 

 

Mi lesz a magyar kártyákkal?

 

Litvániában eleve olyan védettségi igazolást terveztek, ami kompatibilis a digitális zöldigazolvánnyal, illetve egy háttérbeszélgetésen Tineke Stirk, holland EP-képviselő arról is beszélt, hogy az Európai Parlamentnek fontos, hogy a tagállamok olyan rendszereket dolgozzanak ki, amik könnyen integrálhatóak majd az uniós közös szabályozásba. Az EP-képviselő azt szeretné elérni, hogy a digitális zöldigazolványokat ne csak a határátlépésnél, hanem a fogadó országon belül is lehessen majd használni.

 

Ezeknek a feltételeknek azonban a magyar védettségi igazolványok jelenleg nem felelnek meg,

 

mivel egyrészt nem tartalmazzák a vakcina típusát, másrészről a azoknak az egészséges embereknek sem jár, akik nem oltatták be magukat és nem is estek át a fertőzésen. A digitális zöldigazolványt ők negatív teszt ellenében megkaphatnák.

 

Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón bejelentette, hogy a magyar kormány bilaterális megállapodásokat kezdeményez más országokkal, hogy kölcsönösen elfogadják egymás védettségi igazolványait. A kormányinfó után Szijjártó Péter külügyminiszter Facebook-oldalán már arról tájékoztatta követőit, hogy Szerbiával és Montenegróval – azaz két nem EU-tagállammal – sikerült is megállapodnia erről.

 

A kormányinfón szerettük volna feltenni azt a kérdésünket Gulyásnak, hogy a kormánynak mi az álláspontja a Bizottság javaslatáról, módosítanak-e a jelenlegi magyar védettségi igazolványon, hogy annak megfeleljen, illetve mennyibe kerülne a magyar adófizetőknek, ha új, a Bizottság javaslatával kompatibilis igazolványt állítana ki a magyar állam, azonban a kérdésünket nem olvasták be.

 

A digitális zöldigazolványról a Bizottság, a Tanács, illetve az EP a jövő héten kezd tárgyalni, és a javaslatot mind a tagállamok szakminisztereit tömörítő Tanács, mind az Európai Parlament támogatja. A felek között a vitás kérdésnek leginkább az számít, hogy elfogadják-e az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által még nem engedélyeztetett vakcinákat is, illetve hogy mi legyen a nem EU-s országból érkező turistákkal.

 

Az EU-s szervek azonban bizakodóak a tárgyalásokat illetően, és már szinte tényként kezelik, hogy júniusban elfogadják a Bizottság javaslatát.

 

NYITÓKÉP: Jernej Furman / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Palocsai Béla erről a Facebook-sztorijában posztolt a németekkel vívott történelmi 2-2-es döntetlen után.

Boris Palmer, Tübingen zöld polgármestere megint szembemegy a fősodrattal, és feltett pár kérdést a német-magyar focimeccs kapcsán.

Aki minőségi németezésre várt a meccs előtt, az ezt előbb kapja meg Svájcból, mint a magyar kormánypárt környékéről.

A Momentum így több jelöltjét is visszahúzva sorol be a például jobbikos Brenner Koloman, Csányi Tamás vagy Ander Balázs mögé, míg a Jobbik a Momentum által indított Szabó Szabolcsot vagy Szecsődi Andreát támogatja.

Közel 3 és fél évig tartották őket fogva, amiért megszervezték a spanyol kormány és legfelsőbb bíróság szerint illegális és alkotmányellenes függetlenségi népszavazást 2017-ben.

Bárki bármilyen ötletet bedobhat, és még egy
kis pénzt is kaphat érte.

A szocdemek bizakodóak: szerintük átmegy. A PNL belső harcai akár kapóra is jöhetnek.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás