+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2021. április 29. csütörtök, 16:25
Húsz egykori vezető francia katona tett közzé egy puccsfelhívásként is értékelhető nyilatkozatot, amelyben polgárháborúval és halottak ezreivel fenyegetnek. Levelükhöz több, mint ötezer katona csatlakozott, köztük vannak páran, akik még állományban vannak. A párizsi védelmi minisztérium eljárást kezdeményez ellenük.

Amint arról az Azonnali beszámolt: 20 egykori francia katona közzétett egy nyílt levelet a szélsőjobboldali francia Valeurs actuelles hetilapban. Itt

 

egy közelgő „polgár- és faji háborútól” óvnak, és felajánlják segítségüket.

 

Azt írták, hogy „ha nem történik semmi […], az robbanást és az aktív társaink beavatkozását eredményezheti egy veszélyes küldetés keretében a civilizációs értékeink és a nemzettársaink […] védelme érdekében”. Ezen sorok miatt értékelték többen is a francia közéletben a felhívásukat puccskísérlet bejelentéseként. A katonák nem fogták vissza magukat, amikor maguk is azt írják, hogy „nincs idő halogatni, különben holnap a polgárháború vet véget a növekvő káosznak, és a halálesetek száma, amelyekért Ön viseli majd a felelősséget [itt Macronra utalnak], ezrekre lesz tehető”.

 

A szélsőjobboldalról üdvözölték a nyílt levelet, mind Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés elnöke, mind Nicolas Dupont Aignan, az Előre Franciaország vezetője szerint a volt katonák helyzetleírása pontos. Marine Le Pen kiállása azonban nem tetszett a katonáknak, akik arra kérték: ne használja fel pártpolitikai céljaira a nyílt levelet. A nyílt levélhez mostanra több, mint 5000 aláíró is csatlakozott – többségükben volt katonákról van szó, de az nem volt először világos, hogy a támogatók között akadnak-e aktív állományban lévő katonák is.

 

A védelmi minisztérium és a hadsereg vezetősége úgy értesült viszont mostanra, hogy pár aláíró jelenleg is még aktív katona. François Lecointre, a francia hadsereg főparancsnoka ezt a Le Parisien bulvárnapilapnak adott interjúban közvetve elismerte, amikor azt szorgalmazta, hogy az aktív állományba tartozó aláírókat katonai bíróság elé állítsák. Lecointre elmondta: a bíróság döntése után Macron államelnök lesz jogosult a még aktív katonákat nyugállományba helyezni.

 

A konzervatív Le Figaro napilap úgy értesült:

 

a több, mint 5000 támogató között összesen 18 aktív katona van, köztük négy tiszti (vagy magasabb) rangban.

 

LECOINTRE FŐPARANCSNOK ELMONDTA: A HADSEREG NEM VESZ RÉSZT A POLITIKÁBAN, DE A KÖZTÁRSASÁGOT VÉDELMEZI MINDENKOR. FOTÓ: PASCAL BOT / FB

 

Lecointre főparancsnok emellett elmondta, hogy a hadsereg nem engedi magát szélsőjobboldali célok mentén radikalizálni: „A hadsereg köztársaságpárti, nem politikai”, és elutasította a rasszizmust is, mert szerinte

 

a hadseregnek a francia társadalom egészét kell védelmeznie és egyben összetételében le is képeznie.

 

François Lecointre 2017-ben azért került a francia hadsereg élére, mert Pierre de Villiers, az addigi főparancsnok Macronnal való vitája miatt lemondott. De Villiers-nek azonban esélye lehet a politikába is beszállni, legalábbis egy tavalyi felmérés szerint a franciák 20 százaléka a volt főparancsnokra szavazna az elnökválasztás első fordulójában is.

 

Pont 60 éve volt már egy katonai puccs

 

A felhívást sokan azért is tartották veszélyesnek, mert az 1961-es, sikertelen De Gaulle-ellenes katonai puccs 60. évfordulóján jelent meg. 1961 áprilisában katonai puccsot szervezett a hadsereg egy része Charles De Gaulle államfő ellen, mert elutasították annak Algéria-politikáját, azaz az akkor még francia megszállás alatti Algéria függetlenedését.

 

Miután azon év januárjában az algériai népszavazáson a függetlenségpártiak győztek, az ott állomásozó félmillió francia katona öt vezetője április 21-én puccsot robbantott ki, pár nap alatt elfoglalták a stratégiai fontosságú épületeket, és átvették Algéria felett az irányítást. A Titkos Fegyveres Szervezet (OAS) nevű puccsista egység azonban nem tudta a katonák többségét maga mellé állítani. Az OAS-t támogatta azon Raoul Salan egykori tábornok is, aki 1958-ban egy szintén algériai puccsal hozzájárult a negyedik köztársaság végéhez, és De Gaulle hatalomrakerüléséhez.

 

Az OAS azonban nemcsak az algériai lakossággal, de a francia hadsereg többségével is szembekerült, később gyakorlatilag

 

szélsőjobboldali terrorszervezetként harcolt Algéria függetlensége ellen, de azt nem tudták megakadályozni: a puccs elbukott,

 

Algéria 1962-ben független lett, az OAS három vezetőjét pedig a francia állam kivégezte. Az OAS-hoz köthető körök – köztük három magyar emigráns is – 1962 augusztusában sikertelen merényletet hajtottak végre De Gaulle államfő ellen, akit Algéria szabadon engedése miatt hazaárulással vádoltak.

 

NYITÓKÉP: François Lecointre és Emmanuel Macron Párizsban 2019-ben / Mizzima, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Zágrábban az antifasizmus napján ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra. De nem fogják.

A logójukat adják-e csak, vagy aktivistákat is? Körbekérdeztük az ellenzéki összefogás pártjait.

Az Apple Daily volt a legnagyobb és a legtovább fennálló hongkongi print bulvárnapilapot és online hírportált is üzemeltető médium, ami a kínai rezsimnek nem kellemes dolgokról is beszámolt.

A koronavírus-járvány miatt egy évvel elcsúsztatott olimpiát anno még úgy reklámozták, hogy az a világjárvány feletti győzelem bizonyítéka lesz.

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt.

Věra Jourová szerint például ha valakinek baja van a szivárványszínnel, az róla mond el sokat, a bajor Markus Söder szerint meg ez a büszke útja annak, hogy a társadalom szabadságáért szóljunk fel.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás