Önkéntes alapon küldene haza több mint háromszázezer menedékkérőt az Európai Bizottság

2021.04.28. 09:02

A tervezet szerint az európai határvédelmi ügynökség, a Frontex új, széles jogokat kapna. Az erőszakos kitoloncolást a Bizottság továbbra sem támogatja, és nem ismerte el egyértelműen, hogy a határőrszervezet ilyesmiben maga részt vett volna, noha „vannak hiányosságok”.

Önkéntes alapon küldene haza több mint háromszázezer menedékkérőt az Európai Bizottság

Új menekültügyi stratégiát mutatott be április 27-én az Európai Bizottság Brüsszelben. A sajtótájékoztatón Ylva Johansson belügyi biztos és Margaritisz Szkinasz „európai életmódért” felelős bizottsági alelnök arról beszéltek,

a cél mostantól az lenne, hogy a menedékkérők minél nagyobb része visszatérjen származási országába, és származási országa vissza is fogadja őt. Ennek céljából ezeknek az országoknak az EU „újraintegrációs segítséget” is nyújtana.

Az új stratégia bejelentésére a von der Leyen-bizottság április 27-én tartott rendszeres megbeszélése után került sor, itt határoztak arról, hogy az új migrációs stratégiát benyújtják.

A sajtótájékoztatóról kiadott sajtóközlemény alapján Szkinasz alelnök az ügyben úgy fogalmazott, „az EU új ökoszisztéma kialakítására törekszik a visszaküldések körül: megnöveli a visszafogadások számát a származási országokban, és

megerősíti az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a Frontex felhatalmazását és jogosultságait is az ügyben.”

Ylva Johansson belügyi EU-biztos arról beszélt, céljuk, hogy az illegális úton érkezők „önkéntes alapon távozzanak” az unió tagállamaiból, ezzel pedig meg akarják védeni az „európai életmódot” is. Szerinte a visszaküldendők származási országát kell segíteni abban, hogy ezeket az embereket visszafogadják és visszaintegrálják.

Johansson most arról beszélt, a Bizottság új prioritása az, hogy a több mint félmillió érintett menedékkérő mind a saját beleegyezésével hagyja el a tagállamok területét. Hangsúlyozta, eddig ezen a téren nagyon rosszul állnak, csupán 142 000 menedékkérő egyezett bele önkéntes alapon a visszatérésbe. Ebből a célból az új stratégia kettős célja, hogy azoknak az országoknak a kormányait, ahonnan a menekültek származnak, meggyőzzék arról, hogy fogadják őket vissza, és biztonságosan visszamehessenek, másrészt a Frontexet új, széles hatáskörökkel ruháznák fel az EU határainál és a tagállamokban is.

Johansson újságírói kérdésekre kategorikusan megvédte az emberi jogi civil szervezetek kritikájától a Frontexet. Egészen pontosan azt mondta, az oknyomozó riportok és emberi jogi szervezetek által a Frontex tisztjei részéről feltárt, sokszor súlyos visszaélések egyszerű „hiányosságok”, amiket majd igyekeznek kijavítani, ugyanakkor szerintük a helyzet megoldásának kulcsa, hogy elérjék, minden illegális úton érkezett és menekültstátuszra nem jogosult ember békés, megegyezéses úton térjen vissza hazájába.

Szkinasz egyenesen arról beszélt a kérdésre válaszolva nem fogja hagyni, „hogy a Frontexet szidalmazzák”,

hiszen az határvédelmi szervezet az egyetlen szerinte, ami a problémát kezelni fogja, az Európai Bizottság pedig mellettük minden körülmények között kiáll.

Március 10-én a Human Rights Watch nemzetközi emberi jogvédő szervezet ugyanis arról írt, Görögországban a Frontexet egyszerűen nem érdekli, hogy az állam hatóságai akaratuk ellenére, kényszerből toloncolnak ki rengeteg menedékkérőt, holott az EU-s szabályozásokat kellene a menekültpolitikában érvényesíteniük. A szervezet kritizálta a Frontex ügyben indított belső vizsgálatát is, ami alapján szerintük a Frontex „nem hajlandó szembenézni” az ügyben saját felelősségével. A németországi FragDenStaat civil szervezet által megszerzett, öt kitoloncolási ügyre vonatkozó adatokból március 5-én az derült ki, a Frontex elmulaszthatta kötelességét amikor szemet hunyt a görögök tengeri határain történt erőszakos kitoloncolások felett.

Hiába derültek ki komoly visszaélések a görögországi tevékenységükkel kapcsolatban a Frontex január 28–án jelentette be, hogy az erőszakos kitoloncolási gyakorlat miatt megszünteti együttműködését a magyarországi szervekkel és ki is vonul Magyarországról. A szervezet azonban ettől függetlenül is régóta a kritikák kereszttüzében áll, főleg, amióta kiderült, hogy a nemzetközi McKinsey tanácsadó cég olyan stratégiát dolgozott ki számukra, ami nem a menedékkérelmek méltányos elbírálására, hanem minél több ember visszatoloncolására fókuszál.

Ez a stratégia lenne az az Európai Bizottság részéről, amivel igyekeznek megtörni a tagállamok között, a migrációs, közös politikában kialakult patthelyzetet. Az EU-s tagállamok jelentős része ugyanis egyáltalán nem támogatta azt a korábbi tervezetet amely szerint a menedékkérőket kvóta szerint osztanák el, így tehermentesítve a továbbra is nagy nyomásnak kitett Olaszországot és Görögországot.

Az új szemléletet a Bizottság pedig érvényesíteni akarja az EU-s szabályozások között is a jövőben. Ehhez persze még a tagállami kományok képviselőiből álló Európai Tanácsot és az Európai Parlamentet is meg kell győzniük, az tehát egyelőre még nem világos, pontosan milyen szabályozások születnének meg végül az Európai Bizottság által javasolt stratégiából.

NYITÓKÉP: Lukasz Kobusz /Európai Bizottság

Tóth Csaba Tibor
Tóth Csaba Tibor az Azonnali újságírója

Történészdiplomával rendelkezik, de 2013 óta főleg blogol, 2015 óta pedig újságcikkeket is ír. Sokszor Európáról és a Közel-Keletről. Az Izrael-párti sajtó kedvenc magyar firkásza. Eléggé baloldali.
Facebook
Twitter

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek