+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Tóth Csaba Tibor
2021. április 28. szerda, 09:02
A tervezet szerint az európai határvédelmi ügynökség, a Frontex új, széles jogokat kapna. Az erőszakos kitoloncolást a Bizottság továbbra sem támogatja, és nem ismerte el egyértelműen, hogy a határőrszervezet ilyesmiben maga részt vett volna, noha „vannak hiányosságok”.

Új menekültügyi stratégiát mutatott be április 27-én az Európai Bizottság Brüsszelben. A sajtótájékoztatón Ylva Johansson belügyi biztos és Margaritisz Szkinasz „európai életmódért” felelős bizottsági alelnök arról beszéltek,

 

a cél mostantól az lenne, hogy a menedékkérők minél nagyobb része visszatérjen származási országába, és származási országa vissza is fogadja őt. Ennek céljából ezeknek az országoknak az EU „újraintegrációs segítséget” is nyújtana.

 

Az új stratégia bejelentésére a von der Leyen-bizottság április 27-én tartott rendszeres megbeszélése után került sor, itt határoztak arról, hogy az új migrációs stratégiát benyújtják.

 

A sajtótájékoztatóról kiadott sajtóközlemény alapján Szkinasz alelnök az ügyben úgy fogalmazott, „az EU új ökoszisztéma kialakítására törekszik a visszaküldések körül: megnöveli a visszafogadások számát a származási országokban, és

 

megerősíti az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a Frontex felhatalmazását és jogosultságait is az ügyben.”

 

Ylva Johansson belügyi EU-biztos arról beszélt, céljuk, hogy az illegális úton érkezők „önkéntes alapon távozzanak” az unió tagállamaiból, ezzel pedig meg akarják védeni az „európai életmódot” is. Szerinte a visszaküldendők származási országát kell segíteni abban, hogy ezeket az embereket visszafogadják és visszaintegrálják.

 

Johansson most arról beszélt, a Bizottság új prioritása az, hogy a több mint félmillió érintett menedékkérő mind a saját beleegyezésével hagyja el a tagállamok területét. Hangsúlyozta, eddig ezen a téren nagyon rosszul állnak, csupán 142 000 menedékkérő egyezett bele önkéntes alapon a visszatérésbe. Ebből a célból az új stratégia kettős célja, hogy azoknak az országoknak a kormányait, ahonnan a menekültek származnak, meggyőzzék arról, hogy fogadják őket vissza, és biztonságosan visszamehessenek, másrészt a Frontexet új, széles hatáskörökkel ruháznák fel az EU határainál és a tagállamokban is.

 

Johansson újságírói kérdésekre kategorikusan megvédte az emberi jogi civil szervezetek kritikájától a Frontexet. Egészen pontosan azt mondta, az oknyomozó riportok és emberi jogi szervezetek által a Frontex tisztjei részéről feltárt, sokszor súlyos visszaélések egyszerű „hiányosságok”, amiket majd igyekeznek kijavítani, ugyanakkor szerintük a helyzet megoldásának kulcsa, hogy elérjék, minden illegális úton érkezett és menekültstátuszra nem jogosult ember békés, megegyezéses úton térjen vissza hazájába.

 

Szkinasz egyenesen arról beszélt a kérdésre válaszolva nem fogja hagyni, „hogy a Frontexet szidalmazzák”,

 

hiszen az határvédelmi szervezet az egyetlen szerinte, ami a problémát kezelni fogja, az Európai Bizottság pedig mellettük minden körülmények között kiáll.

 

Március 10-én a Human Rights Watch nemzetközi emberi jogvédő szervezet ugyanis arról írt, Görögországban a Frontexet egyszerűen nem érdekli, hogy az állam hatóságai akaratuk ellenére, kényszerből toloncolnak ki rengeteg menedékkérőt, holott az EU-s szabályozásokat kellene a menekültpolitikában érvényesíteniük. A szervezet kritizálta a Frontex ügyben indított belső vizsgálatát is, ami alapján szerintük a Frontex „nem hajlandó szembenézni” az ügyben saját felelősségével. A németországi FragDenStaat civil szervezet által megszerzett, öt kitoloncolási ügyre vonatkozó adatokból március 5-én az derült ki, a Frontex elmulaszthatta kötelességét amikor szemet hunyt a görögök tengeri határain történt erőszakos kitoloncolások felett.

 

Hiába derültek ki komoly visszaélések a görögországi tevékenységükkel kapcsolatban a Frontex január 28–án jelentette be, hogy az erőszakos kitoloncolási gyakorlat miatt megszünteti együttműködését a magyarországi szervekkel és ki is vonul Magyarországról. A szervezet azonban ettől függetlenül is régóta a kritikák kereszttüzében áll, főleg, amióta kiderült, hogy a nemzetközi McKinsey tanácsadó cég olyan stratégiát dolgozott ki számukra, ami nem a menedékkérelmek méltányos elbírálására, hanem minél több ember visszatoloncolására fókuszál.

 

Ez a stratégia lenne az az Európai Bizottság részéről, amivel igyekeznek megtörni a tagállamok között, a migrációs, közös politikában kialakult patthelyzetet. Az EU-s tagállamok jelentős része ugyanis egyáltalán nem támogatta azt a korábbi tervezetet amely szerint a menedékkérőket kvóta szerint osztanák el, így tehermentesítve a továbbra is nagy nyomásnak kitett Olaszországot és Görögországot.

 

Az új szemléletet a Bizottság pedig érvényesíteni akarja az EU-s szabályozások között is a jövőben. Ehhez persze még a tagállami kományok képviselőiből álló Európai Tanácsot és az Európai Parlamentet is meg kell győzniük, az tehát egyelőre még nem világos, pontosan milyen szabályozások születnének meg végül az Európai Bizottság által javasolt stratégiából.

 

NYITÓKÉP: Lukasz Kobusz /Európai Bizottság

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egyszer már napirendre is vették a dolgot, az előadó alkotmánybíró pedig a Gazdasági Versenyhivatal volt elnöke.

Az AUR pártelnöke szerint Romániára is nyomás nehezedik, hogy csatlakozzon a pedofíliát a melegekkel összemosó törvényt elítélők táborához, pedig Orbán Viktor álláspontja a helyes.

Miután Németországot meghódította már az ausztropop, ideje betörnie Magyarországra is.

Az Európai Tanács csütörtöki ülésén a holland miniszterelnök felvetette, hogy Magyarországnak távoznia kellene az EU-ból, ami cselekvésre ösztönözte a DK miniszterelnök-jelöltjét.

Hadházy az Azonnali Karácsony-interjújára reagált: szerinte a korrupcióval szemben nem
lehet pragmatikusnak lenni.

A Lukasenka-ellenes bloggert még az elnökválasztási kampányban tartóztatták le a közrend súlyos megsértésének vádjával – akár 15 évet is kaphat.

Az ostravai kórház covidosztályán dolgozók három hónapon keresztül szedték az Imunor nevű gyógyszert, és alig betegedtek meg közülük.

A hét kérdése

Nem sikerült a csoda, de az a két pont még így is kettővel több, mint amit a papírforma alapján a szakértők vártak. A kérdés már csak az, hogy a továbbiakban kiknek fogsz drukkolni.

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

A Parlament és Lánchíd kötötti ideigelenes pihenőparkban átalakíthatsz egy parkolót. Pályázz augusztus 10-ig!

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Schiffer Andrással és Böcskei Balázzsal azt jártuk körbe, mit jelent a magyar Eb-szereplés a focinkra nézve, és hogyan bántak a magyar szurkolókkal Münchenben. Podcast!

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Twitter megosztás Google+ megosztás