+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2021. április 28. szerda, 18:47
Arlene Foster nemcsak a kormányfői posztjáról, hanem a pártja, az unionista DUP elnökségéről is lemond. Fostert a saját pártján belül akarták megbuktatni, mert szerintük nem tett eleget az unionistákért. Mutatjuk, hogy mi vezetett bukásához, és mi jöhet Észak-Írországban lemondása után.

„Még 2003-ban lettem képviselő és kétségtelenül emlékezetes volt az elmúlt tizennyolc év utazása” – írja közleményében Arlene Foster, az unionista DUP elnöke, illetve Észak-Írország kormányfője,

 

miután Foster szerdán bejelentette, hogy mind a párt elnöki posztjáról, illetve az első miniszteri posztjáról lemond.

 

(Észak-Írországban a kormányfői posztot nem miniszterelnök, hanem az első miniszter tölti be, mert az Egyesült Királyságnak csak egy miniszterelnöke lehet, az pedig a konzervatív Boris Johnson.)

 

Foster még egy hónapig, azaz május 28-ig fogja vezetni az unionista pártot, míg a kormányfői posztot június végéig tartja meg, azután távozni fog az északír politikából. Az unionista politikus – aki már 2007 óta töltött be különböző miniszteri pozíciókat, majd 2016-tól első miniszter lett – azzal magyarázza lemondását, hogy helyet szeretne adni a fiatalabbaknak.

 

A közleményben viszont nem említi, hogy április 27-én

 

az északír parlamentben lévő DUP-frakció többsége levélben követelte lemondását, és bizalmatlansági indítvány benyújtásával fenyegetőztek a párttársai.

 

Az északír törvényhozásban, a Stormontban jelenleg 27 fős az unionista párt frakciója, és az ír közmédia, az RTÉ információ szerint legalább 21 északír képviselő, illetve az Egyesült Királyság Képviselőházából további 4 DUP-os politikus követelte Foster távozását.

 

A párt a sajtóval nem közölte, hogy a képviselők miért követelik Foster lemondását, mint közleményükben írták, „ezek a kérdések elsősorban a párt tagjainak a kérdései, és jelenleg nem tudunk további megjegyzéseket tenni.”

 

Észak-Írországban is megvan a brexit első fővesztése

 

Foster 2015 óta vezette a pártot, és pártja a brexitnépszavazáson a kilépés mellett kampányolt, majd pedig a népszavazást követő 2017-es előrehozott brit parlamenti választás után kívülről is támogatták a Theresa May vezette kormányt, hogy a Konzervatív Pártnak meglegyen a biztos többség a Képviselőházban, és segítsék Mayt a brexit végrehajtásában.

 

A DUP annak ellenére támogatta kívülről a Konzervatív Pártot, hogy a közel kétmilliós Észak-Írország többsége a maradás mellett szavazott,

 

és a brexit miatt Észak-Írországban az unionista és ír nacionalista pártokat egyaránt magában foglaló koalíció még 2017-ben meg is bukott, és egészen 2020-ig csak nem is volt kormánya Észak-Írországnak.

 

ARLENE FOSTER (KÖZÉPEN) ÉS THERESA MAY (JOBBRA) TEKINT MEG EGY ÉSZAKÍR PORCELÁNGYÁRAT MÉG 2018-BAN. FOTÓ: NORTHERN IRELAND OFFICE / FLICKR.

 

A brexittárgyalások során Foster érdemben nem tudta érdekeit érvényesíteni, és végül az ír nacionalisták érdekei mentén sikerült az EU-nak és a brit tárgyalóknak kidolgozni Észak-Írország helyzetéről szóló északír protokollt. A protokoll lényege, hogy Észak-Írország az Egyesült Királyság részeként úgy lépett ki az EU-ból, hogy a közös piac része maradt, mivel az Ír-szigetre békét hozó 1998-as Nagypénteki egyezmény egyik legfontosabb pontját, az Ír-sziget szabad átjárhatóságát csak így tudták betartani. 

 

Ez viszont azzal járt, hogy egy kereskedelmi határt húztak az Ír-tengeren Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része közé, ami pedig az unionisták érdekeit sérti.

 

Egy polarizált társadalmat és egy csökkenő DUP-ot hagy maga után

 

Foster vezetésével a párt ugyan megtartotta a kormányfői posztot, azonban a párt támogatottsága az elmúlt időszakban folyamatosan csökkent.

 

Az unionista szavazók ugyanis elpártoltak Fostertől és a DUP-tól, mivel a kormányfő nem tudta megakadályozni a gazdasági határ létrejöttét.

 

A 2021. január 1-i gazdasági brexit után pedig egyre inkább elégedetlenek lettek az unionisták, hiszen a gazdasági határ miatt úgy érezték, hogy ők másodrangú brit állampolgárokká váltak, ugyanis az Egyesült Királyság többi részével sokkal nehezebben tudtak kereskedni, mint korábban. Az északír protokoll szerint ugyanis az északírek az EU-s közös piachoz tartoznak, ezért szinte ugyanúgy kell kereskedniük Nagy-Britanniával, mintha Észak-Írország tagja lenne az Európai Uniónak.

 

Ez pedig nemcsak gazdaságilag, hanem szimbolikus értelemben is rosszul érintette az unionistákat.

 

Januártól kezdve megjelentek a „Shankill nem akar határt az Ír-szigeten” és egyéb unionista falfirkák, amivel az 1998-as Nagypénteki egyezmény előtti vérzivataros időkre utaltak az unionisták, amikor a különböző unionista és ír nacionalista paramilitáris szervezetek egymást lőtték az utcán, egymás ellen hajtottak végre terrortámadásokat – sokszor akár civil áldozatokat is követelve

 

Az unionisták még meg is fenyegették az északír kikötőkben dolgozó munkásokat, mivel úgy vélték: azzal, hogy a Nagy-Britanniából származó termékeket vámolják, elárulják az Egyesült Királyságot és az ahhoz tartozó Észak-Írországot. 

 

UNIONISTA GRAFFITI BELFASTBAN 2021. FEBRUÁRJÁBAN. FOTÓ: WHITEABBEY / WIKIMEDIA COMMONS.

 

Egy unionista paramilitáris ernyőszervezet pedig már kijelentette, hogy nem fogják támogatni az Ír-szigetre békét hozó nagypénteki egyezményt, mert úgy érzik, hogy az északír protokoll miatt sérül az egyenlő érdekek elve, miszerint a nacionalista és az unionista érdekek egyenértékűek, és mindkettőt tiszteletben kell tartani a feleknek.

 

Foster, hogy a gazdasági határ miatti népszerűségcsökkenését enyhítse, élesen kezdte el kritizálni az északír protokollt, és azt ígérte a választóknak, hogy eltörlik azt.

 

Részben ez a harcias retorika vezetett odáig, hogy nagypénteken az unionisták Észak-Írország szerte utcára vonultak, ahol összetűzésbe keveredtek a rendőrökkel, gyújtogattak és köveket dobáltak.

 

A tüntetések alapját a gazdasági határ miatti frusztráció, illetve az adta, hogy az északír rendőrség, a PSNI nem emelt vádat több sinnféines politikus ellen, akik még nyáron szegték meg a hatályban lévő járványügyi korlátozásokat és résztvettek egy korábbi IRA-vezető temetésén: a megengedett 50 fő helyett összesen kétezer fő kísérte utolsó útjára Bobby Storeyt.

 

Az unionista tüntetők nemcsak kövekkel, hanem Molotov-koktélokkal is megdobálták a rendőröket, emellett autókat is gyújtogattak. 

 

Április 8-án pedig az ír nacionalista tüntetők is megjelentek, miután az unionista fiatalok Belfast nacionalista negyedeiben kezdtek el randalírozni.

 

Az összetűzésekben összesen 88 rendőr sérült meg.

 

Mi lesz így Észak-Írországgal?

 

A felfokozott hangulat, illetve az északír protokoll miatt érzett unionista kudarc miatt pedig a párt úgy látja, hogy Foster már inkább árt a pártnak, mintsem segítene: egyrészt Foster hiába segített Maynek és Johnsonnak,

 

a brit kormányfők az EU-brit tárgyalás során nem vették figyelembe az északír unionisták érdekeit, és ez a párt tagjai szerint Foster hibája.

 

Ezenkívül Észak-Írországban 2022. május 5-én tartják a választást, és a DUP képviselői attól félnek, hogy a szavazóik átpártolnak a radikálisabb unionista pártokhoz, ezért az unionista berkekben már elbukott Foster helyett egy új vezetővel vágnának neki a jövő évi választásnak.

 

A Guardian szerint jelenleg öt esélyes képviselő indulna a DUP elnöki címért és az első miniszteri posztért, azonban még korai elmondani, hogy ki is lehet a befutó közülük.

 

Egy viszont biztos: Foster utódja nehéz feladatokat kap a kezéhez, hiszen egy gyengülő DUP mellett úgy kellene győzelemre vezetnie a pártot, hogy közben elkerüljék, hogy az unionisták és az ír nacionalisták között véres összecsapások legyenek.

 

Emellett első miniszterként meg kellene nyugtatnia a társadalmat, elérni, hogy az északi protokollt úgy módosítsák, hogy az az unionistáknak is elfogadható legyen, és mindezt úgy, hogy közben a Sinn Féin azzal kampányol, hogy a brexit miatt népszavazást kellene tartani az ír egyesülésről. Miközben a protestánsok száma csökken a katolikusokhoz képest.

 

NYITÓKÉP: Arlene Foster / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Zágrábban az antifasizmus napján ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra. De nem fogják.

A logójukat adják-e csak, vagy aktivistákat is? Körbekérdeztük az ellenzéki összefogás pártjait.

Az Apple Daily volt a legnagyobb és a legtovább fennálló hongkongi print bulvárnapilapot és online hírportált is üzemeltető médium, ami a kínai rezsimnek nem kellemes dolgokról is beszámolt.

A koronavírus-járvány miatt egy évvel elcsúsztatott olimpiát anno még úgy reklámozták, hogy az a világjárvány feletti győzelem bizonyítéka lesz.

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt.

Věra Jourová szerint például ha valakinek baja van a szivárványszínnel, az róla mond el sokat, a bajor Markus Söder szerint meg ez a büszke útja annak, hogy a társadalom szabadságáért szóljunk fel.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás