+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Zsiros Boldizsár
2021. április 26. hétfő, 18:06
Elképzelhető, hogy igen. És hiába sugallja ezt a kormánypropaganda, ugyanúgy lehetséges, hogy nem. Az ezt állítólag alátámasztó adatokból azonban nem szabadna a vakcinák hatásosságáról semmilyen messzemenő következtetést levonni.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Megjelent egy táblázat a kormány Facebook-oldalán a második oltás után bekövetkező kínai koronavírus okozta megbetegedések és halálozások számáról.

 

Azonnal szembetűnik, hogy az adatokat a táblázat szerint december 26-tól gyűjtik. Ez lehetetlen, mivel az első beadott oltás napja volt ez, és az akkori protokoll szerint pedig 21 nap elteltével adták be az elsőként használt Pfizer-vakcina második adagját, így a helyes kezdődátum január 16 volna.

 

Szintén problémás, hogy a szöveg fertőzéseket, a táblázat viszont megbetegedetteket jelent. A tünetmentes fertőzés lehetősége miatt azonban a két fogalom nem rokonértelmű.

 

Szintén gond, hogy a második oltást követően néhány héttel alakul ki a teljes védettség, ebben az adatsorban pedig olyanok is lehetnek, akik ugyan megbetegedésük pillanatában már megkapták a második oltásukat, de a vírussal való érintkezésükkor annak teljes védőhatása még nem fejlődött ki, vagy akár a lappangási idő miatt a megfertőződés valójában a második adag előtt történt. A kormány Facebook-oldalát pedig nehéz hiteles forrásnak tekinteni úgy, hogy két poszttal korábban azt állította, Magyarország modellértékű demokrácia. De legyünk jóhiszeműek, és fogadjuk el az ellentmondások ellenére a táblázatban szereplő adatokat valósnak.

 

A táblázat szerint a Pfizerrel oltottak közül hunytak el a legtöbben a vakcina ellenére, összesen és százezer oltottra vetítve is. A Pfizerrel oltottakhoz képest pedig csupán az AstraZeneca második adagja után fertőződtek meg arányosan többen. Felhívnám a figyelmet arra, hogy

 

a legelső időszakban csak ez az oltóanyag állt rendelkezésre, így a Pfizerrel oltottak egy részének több ideje volt megfertőződni, mint az összes többi szerrel beoltottaknak.

 

Szintén fontos, hogy először, amikor még csak ez állt rendelkezésre, a legidősebb korosztály, a súlyos krónikus betegek és az egészségügyi dolgozók kaptak oltást. Az egészségügyi dolgozók esetében nagyobb a megfertőződés esélye, a legidősebbeknél, betegeknél pedig a halálozás a nagyobb. Ez alapján tehát nem állíthatjuk, hogy a Pfizer hatékonysága kisebb lenne a Sinopharménál, és nyilvánvaló, hogy ezek a tényezők a rosszabb hatásosság látszata felé torzítják az adatokat.

 

Mégis gyanús, hogy az elméletileg 95 százalékos hatékonyságúként emlegetett, új mRNS alapú technológiával készülő, (különösen az ellenzéki) sajtóban gyakran dicsőített vakcina azért feltűnően alulmúlta az elvárásokat. Mi okozhatja ezt? Elképzelhető, hogy a Pfizer manipulálta a hatásosságról szóló tanulmányokat, vagy intenzív marketingkampánnyal sikeresen sulykolta belénk annak egyoldalú értelmezését.

 

Ezt támasztja alá, hogy az AstraZenecával nagyságrendileg megegyező vérrögképződéses eset történt az Egyesült Királyságban a Pfizer beadását követően, de a Pfizer sajtója mégis jó tudott maradni. Az AstraZeneca elleni támadás nagyon is érdeke lehet a rivális Pfizernek, mivel az oltásokkal lemaradásban lévő, ám igen népes harmadik világbeli országok számára a rendkívül olcsó és egyszerű hűtőszekrényben tárolható AstraZeneca a legkézenfekvőbb megoldás. Az is egy elképzelhető magyarázat, hogy a Pfizer-BioNTech egy valóban sikeres rajt után a brit mutáns megjelenésétől elhasalt, míg a többi oltóanyag nem vesztett annyit hatásosságából.

 

Jó hír, hogy annak ellenére, hogy az utóbbi időben egyes hírek megkérdőjelezték a hatékonyságát,

 

a jelek szerint a kínai oltóanyag azonban tényleg versenyképesnek tűnik a nyugati vakcinákkal szemben.

 

Pedig a Sinopharm adatai is az alacsonyabb hatásosság felé kéne torzuljanak, mivel ezt az oltóanyagot kapták a legnagyobb arányban 60 év felettiek. Így a táblázat alapján akár az sem kizárható, hogy a Magyarországon az elmúlt időszakban terjedt variánsokkal szemben valóban erősebben véd a Pfizernél.

 

Ezen táblázat alapján egyértelműen az orosz Szputnyik V nyer a betegség elleni védelem terén, ráadásul mindössze 2 halálesetet nem tudott megelőzni.

 

Ezt némileg árnyalja, hogy 74 év felettieket és krónikus betegeket nem oltottak vele, így az ezzel oltottak elhalálozásának veszélye eleve kisebb volt.

 

Hatásossága ezt figyelembe véve is meggyőző a Magyarországon közelmúltban terjedő változatokkal szemben. Egy új variáns megjelenése azonban letaszíthatja trónjáról. A korábban közölt, a Pfizerénél alacsonyabb 91,6 százalék helyett már a 97,6 százalékosra teszik a hatékonyságát, és bár a táblázatban szereplő adatok ennek tényszerű megállapítására alkalmatlanok, a feltételezést, hogy ez a legeffektívebb oltás, megerősítik.

 

Az általam is megkapott AstraZeneca látszólag a második legjobban teljesített a halálozások ellen, azonban a megbetegedés vagy a fertőzés ellen utolsónak tűnik. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy ezt a vakcinát szinte csak 60 év alattiaknak adták be, a koronavírus okozta veszély pedig az életkor előrehaladtával , már az a hat elhunyt sem tűnik olyan kevésnek.

 

Tehát ezt az oltóanyagot sem igazán lehet ezekből az adatokból minősíteni.

 

A táblázatot tekintve a második, a megbetegedés ellen leginkább védő vakcina a Moderna, a nyugati riválisait jócskán megelőzve. Ami viszont ijesztő, hogy a Moderna vakcinája ellenére megbetegedettek több, mint egytizede elhunyt, ami az oltatlan fertőzöttek halálozási rátájánál is magasabb. Azonban ne feledjük el, hogy ezt az oltóanyagot vitték az idősotthonokba. Az ott ápoltakra pedig jellemző a magas covidos halálozás, tizenként haláleset pedig még akár egy egyszerű anomália is lehet. Azonban, ha a vérrögképződéses esetek miatt az AstraZeneca körül ekkora felhajtás volt, érdemes lenne kivizsgálni, hogy nem okoz-e nagyon ritkán túlzott immunreakciót ezen oltás után a vírust elkapó embereknél.

 

Azt sem tudhatjuk e táblázat alapján, hogy az oltatlanokhoz képest mennyivel csökkent a fertőzés és a halálozás veszélye,

 

mivel mindenki más időben kapta meg az oltását.

 

Azonban, azt tekintve, hogy az oltást megkapók közül mindössze annyian betegedtek meg és hunytak el, mint a harmadik hullám egy durvább napján, azért úgy tűnik: az oltások működnek.

 

Feltehetően cáfolja viszont azt az állítást, hogy a vakcina ellenére megbetegedettek mindig enyhe tünetekkel vészelik a betegséget, hiszen a halálozási ráta a Szputnyik és az AstraZeneca esetén egy százalék körüli, a Sinopharm és a Pfizer esetén a pedig az igazolt hazai fertőzöttekéhez nagyságrendileg hasonló, a Modernánál pedig még több is.

 

Hacsak nem minden halálozást még a második oltás hatásának kifejlődése előtt elkapott vírus okozott, „az oltás 100 százalékban megvéd a halálozástól és a súlyos tünetektől” mantra hamisnak bizonyult.

 

A magyar vakcinastratégia abból a szempontból rendkívül előnyös, ha egy oltásról kiderül, hogy nem bírja az iramot a mutációkkal, vagy a gyártó által a vizsgálatok alapján közölt hatékonyságnál a valóságban sokkal gyengébb a tényleges, kevesebb embert kell újraoltani, mint az egyetlen vakcinára építő Izraelben. És az oltási program sebessége is elismerésre méltó a kormány különutas beszerzéseinek köszönhetően.

 

Jelen táblázat ellenérvet jelent az EU elköteleződésére a Pfizer mellett, és a többi nagyobb beszállító tervezett kirúgására 2022-től.

 

Azt sem tartom jó hírnek, hogy hagyományos vakcina sem lesz elérhető egységesen az EU-ban, mivel a francia Valneva a sikertelen tárgyalások után inkább bilaterális egyezményekkel adná el az oltóanyagát, vagy hogy az előzetes adatok szerint nagyon ígéretes, fehérje alapú Novavaxszal sem írtak alá még szerződést. A kiváló orosz vakcina engedélyezése kapcsán pedig időhúzás zajlik, és egyes brüsszeli döntéshozók alaptalanul negatívan állnak hozzá.

 

Azonban a sikeres magyar oltási programban nélkülözhetetlen lenne, hogy hiteles információkat kapjunk az oltásokról.

 

A témával kapcsolatosan keringő rengeteg félinformáció, ferdítés, propaganda és félreérthető adatokkal történő dobálózás csak az oltásellenességnek ágyaz meg.

 

Teljesen érthető, ha valaki ezek fényében nem kér a vakcinából, vagy nem racionális, hanem érzelmi alapon választ közülük. Jó lenne, ha további adatokat is kapnánk a beoltottakról, arra az esetre, ha már elegendő oltóanyag lesz mindegyikből – ami  hamarosan bekövetkezhet –, hogy a háziorvosukkal együtt jól tudjanak választani azok, akinek erre lehetőségük lesz.

 

A szerző a BME vegyészmérnök alapszak hallgatója, véleménye laikusnak tekinthető. Oltóanyaggyártó cégekhez vagy politikai szereplőkhöz nincs kötődése. Vitatkoznál vele? Hozzászólnál? Írj nekünk!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egyszer már napirendre is vették a dolgot, az előadó alkotmánybíró pedig a Gazdasági Versenyhivatal volt elnöke.

Az AUR pártelnöke szerint Romániára is nyomás nehezedik, hogy csatlakozzon a pedofíliát a melegekkel összemosó törvényt elítélők táborához, pedig Orbán Viktor álláspontja a helyes.

Miután Németországot meghódította már az ausztropop, ideje betörnie Magyarországra is.

Az Európai Tanács csütörtöki ülésén a holland miniszterelnök felvetette, hogy Magyarországnak távoznia kellene az EU-ból, ami cselekvésre ösztönözte a DK miniszterelnök-jelöltjét.

Hadházy az Azonnali Karácsony-interjújára reagált: szerinte a korrupcióval szemben nem
lehet pragmatikusnak lenni.

A Lukasenka-ellenes bloggert még az elnökválasztási kampányban tartóztatták le a közrend súlyos megsértésének vádjával – akár 15 évet is kaphat.

Az ostravai kórház covidosztályán dolgozók három hónapon keresztül szedték az Imunor nevű gyógyszert, és alig betegedtek meg közülük.

A hét kérdése

Nem sikerült a csoda, de az a két pont még így is kettővel több, mint amit a papírforma alapján a szakértők vártak. A kérdés már csak az, hogy a továbbiakban kiknek fogsz drukkolni.

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

A Parlament és Lánchíd kötötti ideigelenes pihenőparkban átalakíthatsz egy parkolót. Pályázz augusztus 10-ig!

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Schiffer Andrással és Böcskei Balázzsal azt jártuk körbe, mit jelent a magyar Eb-szereplés a focinkra nézve, és hogyan bántak a magyar szurkolókkal Münchenben. Podcast!

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Twitter megosztás Google+ megosztás