+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2021. április 20. kedd, 08:21
A WHO vészhelyzeti bizottsága szerint közel sincs elég bizonyíték arra, hogy a beoltott emberek nem fertőznek tovább, a zöldigazolványok ráadásul mélyítik a társadalmi egyenlőtlenségeket is.

Ahogy fokozatosan nő az emberek átoltottsága szerte a világon, és ahogy közeledünk a nyárhoz, úgy merül fel egyre égetőbb kérdésként, hogy mi legyen a nemzetközi utazásokkal és a turizmus újraindításával. Az Európai Bizottság erre ki is dolgozott egy tervezetet, amiben digitális zöldigazolványt kapna minden uniós állampolgár, akit már beoltottak egy koronavírus elleni vakcinával, aki fel tud mutatni egy negatív PCR- vagy antigén tesztet, vagy aki már bizonyítottan átesett a fertőzésen, és felépült belőle.

 

Ez lenne az a tagállamok által kibocsátott, de uniószerte, továbbá Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában és Svájcban is elfogadott igazolvány, amivel a mostani, 200 évvel ezelőtti állapotokat idéző határzár-karantén-káosznál egyszerűbben lehetne nemzetközi utazásokat lebonyolítani, ami a nyári turizmust lehetővé tenné, és amiről – az Európai Parlament várható májusi állásfoglalását követően – májusban kezdődhet meg az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa (vagyis a szakminisztereket összefogó testület) közti végső egyeztetés.

 

A WHO egészségügyi szakembereiből álló vészhelyzeti bizottság azonban nincs oda azért, hogy védettégi igazolványhoz kössék az utazást

 

– erről hozott állásfoglalást a bizottság az április 15-i ülésén, amit április 19-én, hétfőn tettek közzé.

 

Az állásfoglalás értelmében a bizottság a WHO-tagoknak két okból sem javasolja, hogy az oltottság igazolásához kössék azt, hogy ki hogyan utazhat be egy tagállamba:

 

+ egyrészt mert csak limitált (habár növekvő számú) bizonyíték van arra, hogy a vakcinák hatékonyan megakadályozzák, hogy a beoltottak továbbfertőzzenek (a német járványkezelés szakértői-tudományos bázisát adó Robert Koch Intézet egyébként nemrég azt közölte, hogy aki megkapta mindkét oltást, gyakorlatilag már nem képes tovább fertőzni);

 

+ másrészt mert az nagyban növelné a mozgás szabadságához köthető egyenlőtlenségeket,

 

főleg úgy, hogy a vakcinákból közel sem egyenlő mértékben részesülnek a világ egyes részein.

 

Ahogy arról az Azonnalin írtunk: míg mondjuk a nyugati világon szerte már a nyitás lehetőségeit veszik számba, Magyarországon pedig még várhatóan ezen a héten kinyitnak a vendéglátóhelyek teraszai, addig az ENSZ egyelőre mindössze azt szorgalmazza, hogy 2021 végére a szegény és fejlődő országok társadalmainak 20 százalékát átoltsák.

 

A WHO egyébként egyelőre csupán három vakcinát ajánl hivatalosan felhasználásra: az amerikai-német Pfizer-BioNTech oltóanyagát (ami már kezdi kiszorítani versenytársait az uniós vakcinapiacról), a brit-svéd Oxford-AstraZeneca, valamint az amerikai, de a potenciális vérrögképződési kockázatok miatt a vakcináit egyelőre Európába nem szállító Johnson&Johnson készítményét.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás