+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2021. április 20. kedd, 14:44
A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-2009-es világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

A koronavírus-válságnak a nyilvánvaló negatív hatásai mellett azért voltak pozitív hozadékai is: kevesebb autó az utakon, tisztább levegő, csökkenő fogyasztás.

 

Ennek meg is lett a hatása: a Nemzetközi Energiaügynökség kimutatása szerint 2020-ban az előző évhez képest 5,8 százalékkal csökkent a globális széndioxid-kibocsátás, azaz csaknem két gigatonnával kevesebb széndioxid került a légkörbe. Ez volt az eddig mért legnagyobb kibocsátás-visszaesés, csaknem ötször akkora volt, mint a 2009-ben, amikor úgyszint egy világválsággal küszködött az emberiség.

 

Csakhogy mindezt gyakorlatilag semmissé teheti a 2021-es visszarendeződés: a Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint idén 4,8 százalékkal fog nőni az energiatermeléshez kapcsolódó széndioxid-kibocsátás, azaz az éves kibocsátás 400 megatonna körül alakulhat – hála a szenet, kőolajat és földgázt használó világgazdaság újraindulásának.

 

Egy tipikus személyszállító autó éves széndioxid-kibocsátása 4,6 tonna körül szokott alakulni békeidőben – míg egy megatonna egymillió tonnának felel meg. Azaz 2021-es 400 milliós kibocsátás körülbelül 87 millió autó átlagos éves kibocsátásával egyenlő.

 

Ezzel 2021-ben egyrészt a 2020-ban elért 5,8 százalékos kibocsátás-csökkenés is drasztikusan vissza fog esni, – a 2019-es adatokhoz képest mindössze 1,2 százalékpontos csökkenéssel zárva – másrészt

 

az 1500 megatonnásra várt széndioxid-kibocsátásemelkedés a második legmagasabb éves emelkedést fogja jelenteni 2010 óta, amikor a 2008-2009-es gazdasági világválságot követően indult újra a világgazdaság.

 

2020-ban leálltunk, 2021-ben visszagyorsítunk

 

A grandiózus növekedés mögött a fosszilis tüzelőanyagok, és főleg a szén iránt várhatóan megnövekvő kereslet áll majd a Nemzetközi Energiaügynökség szerint, ami leginkább Ázsiára és Kínára fog koncentrálódni: a megnövekedő szénigény 80 százaléka ezen a területen fog jelentkezni.

 

Az ügynökség előrejelzése szerint a szénigény globálisan 4,5 százalékkal fog emelkedni 2020-hoz képest. Ezt követi a földgáz iránti kereslet várható, 3,2 százalékos növekedése, amit leginkább az ázsiai, közel-keleti és oroszországi kereslet hajthat.

 

Habár a fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslet nagyban megnő 2021-ben, a kőolajfogyasztás várhatóan a 2019-esnél alacsonyabb szinten maradhat. Az előrejelzés szerint részben azért, mert

 

még hosszú időbe fog telni, mire az emberek ismét a korábbiakhoz hasonló mértékben fogják használni a közúti és légi közlekedési lehetőségeket.

 

Ugyanakkor 2021 a nem megújulókon túl a megújuló energiaforrások piacán is fellendülést fog hozni, sőt, arra már eleve 2020-ban is nagyobb igény mutatkozott: tavaly 2019-hez képest 3 százalékkal nőtt a megújuló energiaforrások felhasználása, a világ elektromos energiatermelésének így már 29 százalékát megújuló energia biztosította.

 

Nő a megújuló energiaforrások iránti igény is

 

A megújuló energiaforrások növekedése 2021-ben ennél is grandiózusabb lesz az ügynökség előrejelzése szerint:

 

az 8 százalékkal lehet magasabb, mint 2020-ban, ami a Nemzetközi Energiaügynökség 1974-es létrejötte óta a legnagyobb ütemű növekedés lehet, amit mértek.

 

Így a megújuló forrásokból idén összesen 8300 TWh (terawattóra) energia származhat. Egy terawattóra egyébként egymilliárd kilowattórának felel meg. Ez a  8300 terawattóra mennyiség kis híján 10 napig lenne képes biztosítani az egész világ villamosenergia-fogyasztását, Magyarország villamosenergia-igényét pedig majdnem 17 évig tudná fedezni. Egy átlagos háztartás csak 322 millió év alatt fogyasztaná el, elektromos autókba töltve pedig mintegy 364 millió kilométer megtételére lenne elegendő ennyi áram. Viszonyításképp: paksi atomerőmű 1982-es üzembe helyezése és 2020 között összesen 500 terawattóra elektromos áramot termelt.

 

Az előrejelzés szerint e nem kicsi, 8 százalékos megújuló energiatermelés növekedésének felét egyedül a kínai piac fogja biztosítani, Kínát pedig az Egyesült Államok, az Európai Unió, valamint India követi.

 

Ennek ellenére közel sem örülhetünk Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség igazgatója szerint:

 

„Ez egy óriási figyelmeztetés, hogy a koronavírus-válságból való gazdasági helyreállás jelenleg minden, csak nem fenntartható!”

 

kommentálta az előrejelzés eredményeit Fatih Birol, hozzátéve, hogy ha a kormányok nem tesznek gyorsan valamit az energiafogyasztás csökkentése érdekében, valószínűleg még rosszabb klímahelyzetben fogjuk találni magunkat 2022-ben.

 

A Nemzetközi Energiaügynökség jelentése – angolul és témák szerint – itt böngészhető.

 

NYITÓKÉP: dr. Varga Csaba / Fortepan

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás