+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2021. április 20. kedd, 17:08
„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője, amikor az újságírók bővebb információt szerettek volna Johnsonék terveiről.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy az európai topcsapatok megunták az UEFA és a szervezet által szervezett Bajnokok Ligáját. Mint ismert, összesen tizenkét európai klub jelentette be, hogy létrehozzák a régóta tervezett Szuperligát, ahol Európa legjobb csapatai mérköznének meg évről évre, azonban a Bajnokok Ligájával ellentétben ezt nem az UEFA, hanem maguk a topcsapatok szerveznék.

 

A Bajnokok Ligájával ellentétben itt nem azok a csapatok vennének részt, akik a hazai bajnokságokon kvalifikációs jogot szereztek, hanem a részvétel meghívásos alapon történne.

 

Az alapító csapatok között van Angliában a „szuper hatos”, azaz az Arsenal, Chelsea, Manchester City, Manchester United, a Liverpool és a Tottenham Hotspur, míg Olaszországból és Spanyolországból egyaránt három-három csapat: az AC Milan, Inter Milan és a Juventus, illetve az Atletico Madrid, a Barcelona FC és a Real Madrid.

 

Így, ha a Szuperliga a jelenlegi tervek szerint valósulna meg, akkor minden évben többször nézhetnénk például Liverpool-Real Madrid, vagy akár Juventus-Barcelona meccseket, amik a Bajnokok Ligája lebonyolítása szerint nem mindig jönnek össze. A sorozat augusztusban indulna és májusban lenne a döntő, a mérkőzéseket pedig hétköznaponként rendeznék, azaz a kupasorozat a Bajnokok Ligájával egy időben lenne. 

 

Azonban eddig inkább negatív véleményeket hallani az új sorozatról: az angol Liverpool edzője – amely szintén a 12 alapító között van –, Jürgen Klopp is kritizálta a tervet, bár szűkszavúan csak annyit mondott a BL-győztes edző, hogy neki nem tetszik az ötlet, de nem az ő feladata dönteni, hanem a csapatvezetésé, így nem nyilatkozhat az ügyről.

 

Ennél kicsit bővebben fejtették ki negatív véleményüket a Szuperligáról a nemzetközi labdarúgó-szervezetben, a FIFA-ban, az európai labdaurgó-szervezetben, az UEFA-ban, de a kimaradó klubok, illete a rajongók is nemtetszésüket fejezték ki az ötlet kapcsán. A BBC gyűjtése szerint

 

több klub is jelezte, hogy ez a Szuperliga nem lenne igazságos, és megölné a labdarúgás varázsát.

 

Azonban több politikus is megszólalt a tervezett Szuperliga kapcsán: a francia elnök, Emanuel Macron örült, hogy a francia klubok kimaradnak a Szuperligából, de a labdarúgás szeretetéről is ismert magyar miniszterelnök, Orbán Viktor is kiállt a tervezet ellen.

 

A legkritikusabb talán a brit miniszterelnök, Boris Johnson volt, aki egyrészt elmondta, hogy a szuperliga terve „nagyon káros a footballra nézve”, és rendkívüli találkozót szervezett az angol labdarúgó-szövetséggel, az FA-val és a Premier League vezetőivel is április 20-ára, hogy megoldást találjanak az új liga létrehozásának megakadályozására.

 

De Boris Johnson egészen odáig merészkedett, hogy kijelentette: akár kész lenne törvényt is módosítani azért, hogy megakadályozzák a Szuperliga létrejöttét.

 

Ugyanakkor még pontosan nem tudni, hogy mi is lenne az a „törvényhozói bomba”, amit Johnson belebegtetett, de a miniszterelnök szóvivője elmondta, hogy „minden lehetőség az asztalon van”, beleértve a jogalkotási lehetőségeket is.

 

Az Irish Times beszámolója szerint Johnson irodája megerősítette, hogy nyomásgyakorlásként fontolóra veszik a Szuperliga létrehozásában ténykedő hat angol csapat támogatásainak a megszüntetését – azonban ez a magyar viszonylatokhoz képest nem közvetlen közpénztámogatást jelent, hanem olyan segítséget, mint például a tengerentúli játékosok vízum bírálatainak a könnyebb elintézése, vagy a Scotland Yard, az angol rendőrség biztosítása a meccseken.

 

Azonban a szóvivőtől azt is megkérdezték, hogy ezentúl milyen konkrét jogalkotási lehetőségek merülnek fel, amire a szóvivő egyszerűen csak annyit mondott:

 

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő”

 

– védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

 

Az Európai Szuperliga létrehozását már régóta tervezik az európai topcsapatok, és végül április 19-én jelentette be a fentebb felsorolt 12 klub, hogy meghúzzák a ravaszt, és létrehozzák a ligát. Hogy ezt ellehetetlenítsék, a nemzetközi labdarúgó-szövetség, a FIFA és az UEFA azzal fenyegette meg a játékosokat, hogy akik részt vennének a Szuperliga mérközésein, azok nem játszhatnak válogatott mérkőzéseken.

 

Bővebben érdekel a téma? Olvasd el Böcskei Balázs és Vági Márton véleménycikkeit a témáról!

 

NYITÓKÉP: Boris Johnson cserél mezt Panama korábbi elnökével, Juan Carlos Valerával még 2018-ban külügyminiszterként. FOTÓ: Foreign, Commonwealth & Development Office / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Budafok-Tétényt és Újbuda egy részét magában foglaló 18-as választókerületben a Momentum elnökségi tagják, Tóth Endrét támogatják majd Jakab Péterék.

A cél az lenne, hogy a tagállamok teljes munkaidőben a jövő kihívásaival foglalkozó minisztereket nevezzenek ki – ettől azonban jeleneg még nagyon messze vagyunk.

Tomislav Tomašević az exit poll szerint több, mint 48 százalékot kapott. Ez nem a végeredmény.

A CDU és több német város viszont az izraeli zászló kihelyezésével fejezte ki szolidaritását Izraellel.

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás