+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2021. április 19. hétfő, 17:17
Egy most nyilvánosságra került, 2010-es jelentés szerint az akkori lakosság majdnem 40 százalékának hívásaihoz voltak képesek hozzáférni a kínai cégben.

A legnagyobb holland mobilszolgáltató, a KPN akkori összes, 6,5 millió ügyfelének minden egyes telefonhívását képes volt lehallgatni a magánkézben lévő, de a Kínai Kommunista Párttal való összejátszással is már megvádolt Huawei,

 

ami az akkori, 16,5 milliós összlakosság mintegy 40 százalékát tette ki

 

derül ki egy 2010-ben készített, de csak most nyilvánosságra hozott jelentés szerint.

 

A jelentést a Capgemini tanácsadó cég készítette a KPN felkérésére, azt azonban a KPN a mai napig nem hozta nyilvánosságra – a létezését is csak azért kellett elismernie, mert azt egy holland napilap, a de Volkskrant nyilvánosságra hozta.

 

A jelentés tanúsága szerint

 

a Huawei dolgozói hozzáférhettek többek között az akkori miniszterelnök, Jan Peter Balkenende, valamint kínai disszidensek telefonhívásaihoz is,

 

sőt, a holland biztonsági szolgálat által lehallgatott telefonszámokhoz is.

 

Ez persze nem jelenti azt, hogy ezt meg is tették a Huaweiben: a KPN hétfőn kiadott közleménye a jelentés létezését elismerte ugyan, de hozzátette: sosem észlelték, hogy a Huawei illetéktelenül hozzáfért volna az ügyfelek adataihoz, és egyik beszállítójuk sem rendelkezett „illetéktelen, ellenőrizetlen vagy korlátlan hozzáféréssel a hálózatainkhoz és rendszereinkhez”.

 

Maga a Huawei is tagadta, hogy lehallgatták volna a KPN-ügyfelek hívásait, kiemelve, hogy

 

a holland kormányzati szervek eddig még soha nem illették a céget ilyen vádakkal.

 

A KPN egyébként még 2009-ben kezdte meg az együttműködést a kínai, elektronikai technológiák fejlesztésével és gyártásával foglalkozó céggel, annak ellenére, hogy a holland belföldi hírszerzés már akkor figyelmeztetett: fennáll a Huawei esetében a kémkedés veszélye.

 

A KPN már a Capgemini-jelentés ismeretében bízta meg a Huaweit a 3G és 4G hálózatainak kiépítésére, és Hollandiában még azt követően is teret hagytak a Huaweinek, hogy 2018-ban, az akkor még Kínával kereskedelmi háborút folytató Donald Trump vezette Amerikai Egyesült Államokban először merültek fel komoly aggodalmak a Huawei és az adatbiztonság viszonyáról.

 

Tavaly azonban fordult a kocka, és a KPN lett az egyike az első olyan mobilszolgáltatóknak, amik a Huaweit övező bizonytalanság okán úgy döntött: az 5G hálózat kiépítéséhez már köszöni szépen, de nem kér a kínai cég szolgálataiból – ebből Hollandia mellett Németországban vagy Nagy-Britanniában is leginkább a svéd Ericsson profitálhatott, ami jelentős részben átvette a Huawei helyét az euroatlanti 5G-piacon.

 

Magyarország egyébként ebben nem követte a nyugati példát:

 

nálunk a Vodafone esetében esélyes, hogy a Huawei közreműködjön a lakossági 5G-hálózat kiépítésében,

 

sőt, ahogy azt a Direkt36 oknyomozó portálnak tavaly a Huawei Technologies Hungary kormányzati és kommunikációs vezetője elmondta: „a Vodafone indította Magyarországon az első kereskedelmi 5G szolgáltatást tavaly októberben, amely Huawei eszközökkel történt”.

 

NYITÓKÉP: Jade Radisson / Le Journal International

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás