Ha el lehet bánni egy sztársportolóval, miért ne lehetne elbánni egy melóssal?

Mi van, ha néhány év múlva az Audi is előáll egy ilyen-olyan chartával, értéknyilatkozattal, és szépen előírja a győri szalagmunkásoknak, hogy a közösségi oldalakon milyen tartalmakat nem illik lájkolniuk, ha holnap is náluk akarnak dolgozni?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

Petry Zsolt esete nem fontos probléma – jegyezte meg egy hajdanán globalizációkritikusként alakult parlamenti párt megélhetési politikusa. Pedig

Böcskei Balázs azzal magyarázza a Hertha BSC lépését: Petry Zsolt kapusedzőnek tudnia kellett, hogy a német futballélet szereplői milyen gyakran és mélységben szólalnak meg társadalmi ügyekben, pontosan ismeri a német labdarúgó-szövetség edukációs szemléletét, továbbá a klub, melynek a szolgálatában állt, maga csatlakozott a Sokszínűség Chartájához, amelynek fő célkitűzése a munka világának diszkriminációmentesítése. Gyönyörű mondatok, csakhogy nem alátámasztják Petry kirúgásának jogosságát, hanem éppen ellenkezőleg: a helyzet súlyosságára irányítják rá a fényt. Mire gondolok?

Petry Zsolt, akit a magyar publikum nem berlini kapusedzőként, hanem ifi EB-győztes játékosként és a magyar válogatott kapusaként ismer, interjút adott a Magyar Nemzet című magyar kormánypárti napilapnak. Az interjúnak ez a része verte ki a biztosítékot a munkáltatójánál: „A bevándorlás-politika nálam az erkölcsi leépülés megnyilvánulása. Olyan nemzeti értékek mentén folytassuk az életünket Európában, amelyeket hosszú évek alatt megtanultunk. Európa keresztény földrész, én nem szívesen nézem végig azt az erkölcsi leépülést, ami végigsöpör a kontinensen. A liberálisok felnagyítják az ellenvéleményeket: ha te nem tartod jónak a migrációt, mert rettentő sok bűnöző lepte el Európát, akkor máris rád sütik, hogy rasszista vagy.”

A klub azzal indokolta a kapusedző azonnali menesztését, hogy a Hertha elkötelezett az olyan értékek mellett, mint a sokszínűség és a tolerancia, ezek pedig nem voltak megtalálhatók Petry nyilatkozatában, amelyet nyilvánosan, a Hertha alkalmazottjaként tett. Bár a Magyar Nemzet valóban a német klub alkalmazottjaként is aposztrofálta az interjúalanyt, a kontextusból viszont egyértelműen megállapítható, hogy Petry nem kapusedzői minőségében, nem klubja nevében tett nyilatkozatot a magyar lapnak.

Ha például a mérkőzést követően a meccs kommentálására kéri egy tévéstáb, alighanem joggal várja el a klub, hogy nyilatkozatában tartózkodjon bármilyen (!), a mérkőzéssel össze nem függő véleménynyilvánítástól. Ha akár magyar, akár német nyelven tett sajtónyilatkozatában klubját ekézi, ha munkája során szembe megy a nemzetközi szövetség vagy az olimpiai mozgalom fair play szabályaival, ha sporttársait például faji alapon minősíti, megkülönbözteti, avagy kifejezetten tüzeli a lelátói erőszakot, gyűlöletkeltést művelő szurkolói csoportokat (láttunk már ilyen futballistát): nos ezek a magatartások egy sportoló esetében valóban lehetetlenné teszik a munkaviszony fenntartását, ergo megalapozzák a sportember kirúgását.

Társadalompolitikai, konkrétan európai bevándorláspolitikai kérdésben fogalmazta meg a saját – és nem munkáltatója – véleményét egy magyar napilapnak.

A Sokszínűség Chartája – tetszik vagy nem tetszik – ugyancsak társadalompolitikai kérdésekben foglal állást. Márpedig a társadalompolitikai kérdések, a „társadalmi ügyek”, az általánosságban hivatkozott „értékek” legfeljebb közvetett kapcsolatban állnak a sportszervezet mint munkáltató jó hírnevével, jogos gazdasági érdekével, illetőleg a munkaviszony céljával. A közvetett összefüggés viszont aligha alapozza meg a kirúgással fenyegetett jogkorlátozást. Apró bonbon az ügy képzeletbeli tortáján, hogy a woke-kapitalizmus egyik zászlóshajója, a Nike történetesen a Hertha BSC szponzori körének tagja.

A Hertha BSC egy cég, a Nike szintén egy cég. Gondoljuk kicsit tovább! Miért elképzelhetetlen az, hogy néhány év múlva az Audi is előáll egy ilyen-olyan chartával, értéknyilatkozattal és szépen előírja a győri szalagmunkásoknak, hogy a közösségi oldalakon milyen tartalmakat nem illik lájkolniuk, ha holnap is náluk akarnak dolgozni? Amíg ez begyűrűzik, addig se nagyon lepődjünk meg, ha néhány túlbuzgó hazai cég vagy egyetem esetleg egy-egy meggondolatlan Tóta-lájk miatt bocsátja el alkalmazottját, mondván:

A Bundesliga-klub látszólag messzemenően a humanista értékek védelmében lépett fel. Csakhogy báránybőrbe bújva lehet a leghatékonyabban elfojtani a társadalomkritikát. Ma csak az „intoleráns” véleményt fojtják el (persze azt, hogy mi számít „intoleránsnak” azt is a „toleráns” cégek mondják meg). Holnap esetleg azt is, amelyik a spekulatív tőkemozgásokról, a lefelé tartó globális bérversenyről, a jóemberkedő cégek kínai termelési gyakorlatáról rántja le a leplet. S ha a véleménykontroll eredményesen működik a kirakatban (értsd: a tudatiparban, a látvány-csapatsportokban), utána hang nélkül lehet élesíteni a háttérben, a termelő-üzemekben is. Ha el lehet bánni egy sztársportolóval, miért ne lehetne elbánni egy melóssal?

A cégeknek ugyanis nem „társadalmi ügyeik”, nem „értékeik”, hanem profit-érdekeik vannak. Ha nem tesszük nagyon sürgősen világossá, hogy miután a politikai vélemény szabadsága szoros függvénye a politikai közösség tagjai emberi méltóságának – márpedig ilyennel cégek értelemszerűen nem rendelkeznek –, és ezért az embereket, az emberi közösségeket illeti meg: a ma még a tolerancia bajnokaként tündökölő nagyvállalatok, holnap a véleménykontrollon keresztül teszik parttalanná a munkavállalói kiszolgáltatottságot.

Mindenesetre amennyiben igaza van Böcskei Balázsnak és ennek a bizonyos Sokszínűség Chartájának, az az, hogy ha annak tényleg fő célkitűzése a munka világának diszkriminációmentesítése, akkor a Bundesligában nem túl sikeres Hertha BSC legalább a képmutatási kupában vigasztalódhatott.

A szerző ügyvéd, volt országgyűlési képviselő. Hozzászólnál? Vitatkoznál? Írj nekünk!