+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2021. április 15. csütörtök, 19:56
A francia politikában és gazdaságban gyakorlatilag nem lehetett karriert csinálni a Nemzeti Közigazgatási Főiskolán, a legendás ENA-n szerzett diploma nélkül. Ez azonban azt is jelentette, hogy az elit nagyon zárt volt a Párizson kívüli vagy eleve nem a polgári osztályokhoz tartozók előtt. Macron ennek akar véget vetni, noha maga is az ENA-ról került ki.

Az École Nationale d´Administration (ENA) a francia elit keltetője. Alig akad olyan befolyásos politikai és gazdasági szereplő, aki nem végzett volna itt, Emmanuel Macron jelenlegi francia elnök is itt szerezte a diplomáját.

 

Az egyes osztályok – amelyek mindig egy-egy filozófusról nevezik el magukat – a később a karrierre is kiható networköt jelentenek az ott végzetteknek.

 

Éppen ezért a Párizson – és különösen az ENA-ra bejutó, jópolgári rétegeken – kívüli világban a főiskola mindig is a francia zárt elitizmus szinonimája volt. (A francia felsőoktatási rendszerben a főiskolák – az école supérieure-ök – számítanak elitnek, jóval kevesebb is van belőlük, mint az egyetemekből.)

 

Az ENA eredeti célja, amikor a második világháború után megalakult, azonban éppen az elit szociális összetételének feloldása volt.

 

Az ötletet azon Jean Zay vitte keresztül Charles de Gaulle-nál, aki a két világháború közötti baloldali népfront-kormányban oktatási miniszter volt. Az volt már akkor is a gondja, hogy a francia közigazgatásban alapvetően párizsiak és a felső középosztály gyerekei ülnek. Az ENA-val létre akart hozni egy olyan új intézményt, amely eleve a francia állam szolgálatára nevel – de mindenki előtt nyitva áll. Az ENA végül 1945-ben alakult meg – az alapító állami rendeletet Maurice Thorez, a kommunista párt főtitkára írta alá az ideiglenes kormány nevében.

 

A nyitás részben megvalósult, mert valóban sok alacsonyabb származású ember is be tudott jutni – de maga az ENA tette őket egy új, zárt elitté. Már nem feltétlenül a bejutás feltételei, hanem a kikerülés következményei voltak elitisták. Reformok persze mindig voltak, 1991-ben például

 

Strasbourgba költöztették az intézményt, oldva ezzel a túl párizsias jelleget

 

– de a kikerültek többsége aztán úgyis Párizsban kapott munkát. Évente 80 ember végez az elitegyetemen, a bejutási feltételek nagyon nehezek.

 

AZ ENA JELENLEGI STRASBOURGI KAMPUSZA. FOTÓ: FRANCE 3 / FB

 

A bírálatok már az 1968-as diáklázadások kapcsán megjelentek, és sokban Pierre Bourdieu is – aki alacsony társadalmi osztályból küzdötte fel magát egyetemi karrierig – az ENA-ra is gondolt, amikor a kulturális tőkéről – mint a felsőbb középosztály helyzetét a vagyon mellett erősítő tőkéről – írt. Nem csupán az ENA-diploma számít kulturális tőkének, de az oda való nehéz bejutást is csak azok tudják abszolválni, akik kulturálisan „tőkés” – azaz főleg értelmiségi hátterű – családokból jönnek.

 

Amikor 2018-ban megindultak a sárgamellényesek lázadásai – ezekben éppen a Párizson kívüli vidéki Franciaország lázadt fel –, több tüntető is követelte az elitintézmény bezárását.

 

Macron elnök az ENA megszüntetésének ígéretével akarta őket leszerelni: Macron 2019-ben tett erre ígéretet, amikor nagy nemzeti konzultációt tartott. Ennek teljesítésével azonban most áprilisig kivárt.

 

Már februárban, amikor Nantesba látogatott, Macron azt mondta, hogy olyan új felsőoktatási intézményt akarna a közigazgatás számára, ahol „egyetlen gyerekünk se mondhatja azt: ez nem nekem szól” – azaz társadalmi nyitást ígért. Végül valóban bejelentette: elnöki rendelettel

 

megszűnik az ENA, több évfolyam nem indul. Teljesen azoban nem tűnik el, mert Közszolgálati Intézet (ISP) néven egy új egyetem jön létre 2022-től,

 

de ott jobban figyelnének a nagyobb társadalmi diverzitásra. A hely is Strasbourg marad, és neves felvételi eljárás se szűnik meg.

 

Azaz sokan azzal bírálják Macront, hogy a nagy bejelentése mögött nincs más, mint egy egyszerű retorikai blöff:

 

a gyűlölt ENA helyén létrejön valami új – de alapvetően ugyanazzal a profillal.

 

Jean-Luc Mélenchon, a nacionál-kommunista Lázadó Franciaország elnöke szerint egyszerű terelésről van szó, Macron a valós problémák helyett ilyen szimbolikus ügyekről akar inkább beszélni. Azt Mélenchon is elismerte, hogy az ENA-t meg kell reformálni, de ő elégedetlen az eredménnyel: szerinte csak akkor lehet társadalmi mobilitást elérni, ha egy ideig elsőbbséget adnak a felvettek között az alsóbb osztályokból, a bevándorló családokból érkezetteknek.

 

A jobboldali ellenzék is elégedetlen a döntéssel. Julien Aubert, republikánus képviselő szerint Macron döntése „demagóg”, mert tetszelegni akarna ezzel a baloldalnak, holott az ENA egy megőrzendő régi intézmény, amit nem lenne szabad szétverni. Giles Boyer, aki a Macron-párttal közösen (de nem annak tagjaként) ül az Európai Parlament liberális Renew Europe-frakciójában, pedig attól óvott, hogy

 

Macron döntése még inkább növelheti az ENA-n végzettekkel szembeni ellenszenvet.

 

A politikus nemrég azon Édourd Philippe-pel, Macron egykori miniszterelnökével írt könyvet, akiről a francia sajtóban felmerült, hogy elindulna Macron jobboldali ellenfeleként a 2022-es elnökválasztáson

 

NYITÓKÉP: Emmanuel Macron / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Főleg a francia Európa-tervekkel kritikusabb kisebb országok támogatnák az osztrák kancellárt lapértesülések szerint. Kurz számára a brüsszeli karrier kiút lehet az osztrák belpolitikából is.

Az amerikai céggel dózisonkénti 23,20 eurós szerződést köthet az Európai Bizottság 2021 decemberétől 2023-ig.

A kormányinfón kiderült az is, hogy augusztusig se koncertre, se szállodába nem mehet az, akinek nincs védettségi igazolványa, és hogy hogyan pótolja a kormány az önkormányzatokat a kieső hipa-bevételek miatt.

Szakértők és aktivisták írtak egy törvényjavaslatot, az ellenzék közösen beadta a parlamentben, a kormány meg szép csendben rendeletbe is foglalta azt. Ritka jelenség ez Magyarországon.

Az újranyitó szolgáltatások csak a védettségi igazolványokkal rendelkezők számára hozzáférhetőek.

A nemzetközi helyzet fokozódik Jersey Bailiffség körül. A brexit utáni időkben is az egyik legnagyobb problémát továbbra is a halászat adja.

A politikusokat egy zárva tartó klubnál fényképezték le, ahol éjszakába nyúlóan tartózkodtak. Munkamegbeszélésük volt, ketten közülük lemondtak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás