+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2021. április 15. csütörtök, 18:02
A moldovai Alkotmánybíróság két éven át tartó politikai válság végére tett pontot. Az elnök nyugatbarát jobbközép pártja magasan vezet, akár egyedül is többséget szerezhet az új választáson.

Csütörtök délután döntött a moldovai Alkotmánybíróság:

 

az ország újonnan megválasztott Nyugat-barát elnöke, Maia Sandu feloszlathatja a parlamentet,

 

és előrehozott parlamenti választást írhat ki az országban, számol be a TV8.

 

Két év bénultság

 

Ezzel egy éveken át tartó patthelyzet végére kerülhet pont Moldovában, amely még az előző, 2019 választáskor alakult ki. Ekkor még az ország teljhatalmú ura a „bábmesterként” is ismert Vlad Plahotniuc oligarcha volt, aki hiába hálózta be az állami intézményeket és az igazságszolgáltatást, hiába csűrte-csavarta a választási rendszert úgy, hogy az a saját pártjának kedvezzen, mégsem tudott nyerni. Sőt, a Plahotniuc pártján kívül parlamentbe jutott másik két erő, a politikai spektrum két végén álló oroszbarát szocialisták, és az EU-barát jobbközép nagyon is váratlan koalíciót kötött, hogy kiebrudalja a bábmestert a hatalomból.

 

Akkor a nyugatbarát, korábban a világbanknál is dolgozó közgazdász Maia Sandu lett a miniszterelnök – vele készült interjúnkat itt olvashatod –, aki kormányával villámgyorsan nekilátott Plahotniuc mélyállamának lebontásához. Csakhogy amikor a koalíciós partner szocialistáknak már Sandu tevékenysége kezdett kellemetlenné válni, egy bizalmatlansági indítványban a szocialisták a Plahotniuc-párt időközben önállósodó képviselőivel együtt szavazva megbuktatták Sandut.

 

Ekkor még minden a szocialistáknak állt: a szocialista elnök Igor Dodon egy csak papíron független, valójában a saját politikai tanácsadóiból álló kormányt állított fel, sőt, még a hagyományosan nyugatosabb főváros Chișinăut is sikerült megnyerniük. Ugyanakkor

 

pünkösdi lett a szocialisták királysága: tavaly novemberben Sandu immár az elnökválasztáson legyőzte a szocialista elnököt,

 

és azóta ő Moldova államfője. Csakhogy államfőként egy ellenzéki parlamenttel, és egy, még a Dodon által hátrahagyott ellenzéki kormánnyal kellett volna együtt dolgoznia, ami nem sikerült zökkenőmentesen. Ez a kormány végül tavaly év végén, egy nappal Sandu beiktatása előtt lemondott, és azóta egy ügyvivő miniszterelnök vezetésével állt fel egy új kabinet, de a kormányalakításhoz szükséges stabil kormánytöbbség senki mögött nem tudott felsorakozni.

 

Sanduék örülnek, a szocialisták nem ismerik el a döntést

 

Emiatt is küzdött Sandu régóta azért, hogy előrehozott választást tartsanak Moldovában, az Alkotmánybíróság csütörtöki döntése pedig nagy politikai győzelem az elnöknek. Igaz, Sandunak kicsit többet kellett várnia, mint szerette volna: a Sandu-ellenes regnáló parlament március végén még elfogadott egy két hónapra szóló veszélyhelyzeti törvényt, nem is annyira a koronavírus terjedése, mintsem amiatt, hogy veszélyhelyzet idején a parlamentet nem lehet feloszlatni. Az időhúzás nem vált be, az alkotmánybírák csütörtöki döntésükben megállapították, hogy mivel a jelenlegi parlamenti összetétel mellett nem lehetséges kormányt alakítani, összhangban áll az alkotmánnyal, ha az elnök feloszlatja a törvényhozást és új választást ír ki.

 

Sandu maga azt nyilatkozta: az AB-döntést követően hamarosan aláírja a parlament feloszlatásáról szóló elnöki rendeletet.

 

„Ideje véget vetnünk ennek a parlamentnek, amely hátat fordított az állampolgároknak”

 

jelentette ki az államfő hozzátéve, hogy a választásnak mihamarabb meg kell történnie. Az elnök szerint egy új parlamenttel már bele lehet vágni az igazságügy reformjába is. Sandu nem véletlenül küldené mihamarabb az urnák elé a népet: az IMAS március végén készített közvélemény-kutatása szerint a nyugatbarát jobboldal jelenleg 42,5 százalékot szerezne, ezzel bőven előzi a szocialistákat, és komoly esélye lenne arra, hogy abszolút többséget szerezzen a parlamentben. Ha viszont nem lenne feloszlatható a parlament, papíron 2023-ig kéne várni az új választással.

 

Eközben a szocialisták, akik jelenleg a szavazatok 32,7 százalékára számíthatnának csak, dühösek. Igor Dodon szocialista exelnök bejelentette, hogy

 

egyszerűen nem ismeri el az Alkotmánybíróság döntését,

 

szerinte ez ahhoz hasonlatos, mikor Plahotniuc próbálta felhasználni az előző AB-t előrehozott választás kiírására.

 

 

A döntés ellen azonban jogorvoslatnak helye nincs, és az a kihirdetésétől fogva hatályos. Innentől kezdve az új választásra 3 hónapon belül kerülhet sor.

 

BORÍTÓKÉP: Maia Sandu / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás