+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Tóth Csaba Tibor
2021. április 14. szerda, 19:15
Lényegében azért, mert ez meg sem teheti. A 99 éves herceg elhunyta után azonnal beindult a sajtóban a spekuláció, hogy a maga is elég idős királynő követheti-e a holland Beatrix, avagy éppen a spanyol János Károly példáját. Hugo Vickers történész a Guardiannek elmagyarázta, ez miért nem fog megtörténni.

Bár belső források szerint Fülöp halála „nagyon megviselte” II. Erzsébetet, hiszen 73 évig lényegében együtt látták el ez az uralkodói teendőket, egyáltalán nem elképzelhető, hogy Erzsébet férje halála után lemondana a trónról, és átadná a hatalmat az öröklési rendben utána következő fiának, Károly walesi hercegnek.

 

Az európai kontinensen ugyan az elmúlt években két példa is volt arra, hogy az idősödő uralkodó még életében lemondott a trónról. Az egyik Beatrix holland királynő, aki 2013. április 30-án, televíziós beszédben jelentette be, lemond a holland királyi trónról fia, Vilmos Sándor jelenlegi holland király javára. A bejelentéskor Beatrix 75 éves volt, és összesen így 33 évet uralkodott. Még ugyanebben az évben így tett II. Albert, a szomszédos Belgium akkor húsz éve uralkodó koronás fője is, helyébe lemondása után fia, I. Fülöp lett a belgák királya.

 

De követte az ő példáját I. János Károly spanyol király is, aki 2014. június 28-án írta alá a trónról lemondó nyilatkozatát, és átadta a hatalmat Felipe nevű fiának, aki VI. Fülöp néven lépett a „legkatolikusabb király” trónjára. A döntések sorozatát utólag színezi, hogy a belga és a spanyol király lemondásuk után botrányba is keveredtek: 2020 júniusában derült ki II. Albertről, hogy házasságon kívül is született törvénytelen gyermeke, I. János Károly pedig olyan súlyos korrupciós vádakkal néz szembe, amiért szerepet játszott egy 6,7 milliárd eurós szaúdi szerződésben, hogy 2020 novemberében vádeljárás alá is helyezték Spanyolországban.

 

Ugyan a katolikus egyház feje, a pápa manapság már nem világi uralkodó, jól ismert: éppen 2013-ban a pontifex maximus XVI. Benedek is lemondással adta át a bíborosi konklávénak utóda kijelölésének terheit, akik végül Ferenc pápát ültették Szent Péter trónjába.

 

Mindezek alapján egyes lapok, mint például az osztrák Kurier, már azt találgatták: ha már a 2010-es évek egyfajta divatja lett Európában, hogy az uralkodók és fő tisztségviselők nem feltétlenül haláluk napjáig töltik be pozíciójukat,

 

vajon felmerülhet-e II. Erzsébetben is, hogy még életében távozzon, átadva a hatalmat fiának, aki így III. Károly néven lépne trónra még anyja életében?

 

A válasz: ez szinte kizárt, méghozzá három fő okból.

 

1. A brit királynő nem csupán uralkodó, hanem anglikán egyházfő is, náluk pedig nem szokás csak úgy távozni

 

Hugo Vickers, a brit királyi történelem szakértője a Guardiannek most azt mondta, nem tudja elképzelni, hogy mindezt II. Erzsébet is megtegye. Az 1952 óta uralkodó brit királnyő ugyanis nem egyszerűen Nagy-Britannia, Észak-Írország és a népes Brit Nemzetközösség államfője, de az anglikán egyház feje is, méghozzá „felkent uralkodóként”.

 

A középkori eredetű szokás szerint trónra lépése után Canterbury érseke – a régi francia királyokhoz egészen hasonló módon – szent olajjal kente fel az uralkodót, ami azt jelentette, Istennel szövetséget kötött a britek nem csupán tényleges, hanem spirituális vezetésére is. Ezért a mára már szekulárisabb, vagy éppen lazább, kontinentális uralkodóházakkal ellentétben Vickers szerint „rendkívül rossz üzenet és lépés” lenne, ha Erzsébet mint felkent uralkodó és egyházfő is lemondana, az Istennel kötött szimbolikus szövetségtől ugyanis egyszerűen „nem lehet így visszalépni”.

 

A szent olajjal való, érsek általi felkenés a hagyomány szerint biztosítja, hogy a királynő egyben Isten hivatalos képviselője is a világban, és pont úgy, mint egykor a francia királyok esetében, a ceremónia ezen része a régi Deus electorum fortitudo ima angol szövege után történik. A felkenésnek a hagyományos francia uralkodók esetében a Capeting-ház és a 11. század óta „gyógyító erőt” is tulajdonítottak.

 

2. Ha lebetegedne, csak egy régens jönne be mellé

 

Ha esetleg a most 95 éves Erzsébet isteni kegye ellenére is úgy érezné, férje elveszítése után nem képes feladatait fizikailag ellátni, akkor sem kellene hivatalosan lemondania, csupán egy régensherceget neveznének ki helyette az uralkodói teendők ellátására, mint történt ez III. György esetében, aki helyett súlyos, azóta is azonosítatlan mentális betegsége okán 1810-től már fia, György walesi herceg uralkodott régensként, hivatalosan azonban még 1820-ig ő ült a trónon.

 

Ezen kívül a jövő év egyben a királynő „platinajubileumának”, tehát 70 éves uralkodásának évfordulója is,

 

Vickers szerint pedig „teljesen illogikus lépés lenne” a királyi udvartól egy ilyen, eddig még nem látott évforduló megünneplésének elmulasztása éppen most, egy amúgy is kétséges kimenetelű lemondással.

 

Vickers szerint valószínű, hogy a királyi teendőkkel járó feladatok oroszlánrészét mostantól Erzsébet legidősebb fia, Károly walesi herceg és unokája, Vilmos cambridge-i herceg veszik majd át, ideértve a legtöbb nyilvános szereplést és ceremóniát is. Azonban az, hogy akármelyikük is régensként a helyére lépjen, csak a legrosszabb, legsúlyosabb esetben képzelhető el, és még ekkor sem válnának királlyá.

 

3. 1936 óta a lemondásos távozás sötét tabu a Windsor-házban

 

A lemondásnak a Windsor-házban egyetlen, nagyon keserű emlékű és hosszú viszályt szülő példája van. VIII. Eduárd, Erzsébet királynő bácsikája 1936 januárjában, Erzsébet nagyapja, V. György halála után lett király, de decemberben már távozott is, miután bejelentette, uralkodóként nem házasodhat össze szerelmével, az amerikai, közrendű Elizabeth Wallis Simpsonnal, ő azonban mégis inkább a nőt választja, így a hatalmat öccsének, VI. Györgynek adta át.

 

Noha Eduárd lemondása nélkül Erzsébet minden bizonnyal sohasem lett volna királynő, az exkirály Párizsba költözvén számos botrányt okozott, és sokszor vádolta az uralkodóházat képmutatással,

 

valóságos korai médiasztárt faragva magából és Wallis-Simpsonból is. Még kínosabb volt, hogy a lemondott királyi vér a harmincas évek végétől Hitlerrel és a nácikkal is kifejezetten jó kapcsolatot ápolt.

 

A LEMONDOTT EUDÁRD KIRÁLY, MÁR MINT WINDSORI HERCEG EGY SS-ALAKULATOT TEKINT MEG A NÉMETORSZÁGI POMERÁNIÁBAN 1937. OKTÓBER 13-ÁN. SZÁMOS ALKALOMMAL TETT SZÍVÉLYES LÁTOGATÁST HITLER ÉS GÖBBELS KÖREIBEN, AKIK MINT NÉMET SZÁRMAZÁSÚ ARISZTOKRATÁT, ŐT VELÜK EGYENRANGÚ „ÁRJAKÉNT“ KEZELTÉK BERLINBEN IS. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ KITÖRÉSE UTÁN EZ MÁR KEZDETT KÍNOSSÁ VÁLNI A BRIT URALKODÓCSALÁDNAK. FOTÓ: BUNDESARCHIV, GEORG PAHL, WIKIMEDIA COMMONS / LICENSZ: CC-BY-SA 3.0

 

II. Erzsébet kisgyermek volt Eduárd botránya idején, de fiatalkorára az ügy rányomta bélyegét, sőt, az a mai napig is erősen sötét sztori a britek számára, Eduárd pedig elég rossz emlékű figura. Már csak ezért sem valószínű tehát, hogy csakis Fülöp halála és idős kora miatt eltávozna, megismételve ezzel egy nagybátyjáéhoz hasonló beszédet.

 

Hugo Vickers véleményéhez csatlakozott Joe Little, a Buckingham-palota ügyeivel foglalkozó Majesty magazin főszerkesztője is, szerinte ahhoz már így is hozzászoktak a britek és mások is, hogy a Covid-járvány miatt jóval kevesebb alkalommal látják II. Erzsébetet szerepelni, mint előtte, így lényegében máris félig-meddig nyugdíjas királynő. Little szerint ezenkívül Erzsébet személyisége is kizár egy ilyen lépést: „A királynő gyermekkora óta vallásos anglikán keresztény”, így ő maga elvi és morális okokból sem értene egyet egy idő előtti távozással.

 

Egy új elem azért a brit Metro újság szerint mégis jöhet: a királynő egyetlen leánya, Anna királyi hercegnő töltheti be a jövőben nyilvános eseményeken azt a szerepet Erzsébet mellett, amit 2017-es, egészségügyi okokból történt visszavonulásáig a most elhunyt Fülöp látott el.

 

NYITÓKÉP: II. Erzsébet 92. születésnapját ünnepli 2018-ban, a Royal Albert Hallban. Balra mögötte a tiszteletére fellépő Tom Jones énekes látható. / Fotó: Rlaph_PH, Wicimedia Commons / Licensz: CC-BY-2.0

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Főleg a francia Európa-tervekkel kritikusabb kisebb országok támogatnák az osztrák kancellárt lapértesülések szerint. Kurz számára a brüsszeli karrier kiút lehet az osztrák belpolitikából is.

Az amerikai céggel dózisonkénti 23,20 eurós szerződést köthet az Európai Bizottság 2021 decemberétől 2023-ig.

A kormányinfón kiderült az is, hogy augusztusig se koncertre, se szállodába nem mehet az, akinek nincs védettségi igazolványa, és hogy hogyan pótolja a kormány az önkormányzatokat a kieső hipa-bevételek miatt.

Szakértők és aktivisták írtak egy törvényjavaslatot, az ellenzék közösen beadta a parlamentben, a kormány meg szép csendben rendeletbe is foglalta azt. Ritka jelenség ez Magyarországon.

Az újranyitó szolgáltatások csak a védettségi igazolványokkal rendelkezők számára hozzáférhetőek.

A nemzetközi helyzet fokozódik Jersey Bailiffség körül. A brexit utáni időkben is az egyik legnagyobb problémát továbbra is a halászat adja.

A politikusokat egy zárva tartó klubnál fényképezték le, ahol éjszakába nyúlóan tartózkodtak. Munkamegbeszélésük volt, ketten közülük lemondtak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás