+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2021. április 14. szerda, 20:25
Az újból kinyitott üzleteket és szolgáltatókat csak ilyen igazolásokkal lehet majd látogatni.

Május elején kezdik el kiállítani Litvániában a védettségi igazolásukat, amit Freedom ID (szabadságigazolás) névre kereszteltek, ezzel tudomásunk szerint Magyarország és Dánia után Litvánia lehet a harmadik EU-tagállam, ahol bevezetik ezeket. Az igazolás azoknak jár majd, akiket vagy beoltottak már egy koronavírus elleni vakcinával, vagy nemrégiben átestek a kínai koronavíruson és felgyógyultak belőle.

 

A Reuters információi szerint az igazolás azoknak is járna, akik egy negatív tesztet is fel tudnak mutatni. Ingrida Šimonytė miniszterelnök a bejelentés mellett azt is elmondta, hogy a védettségi igazolások ösztönözni fogják az embereket, hogy beoltassák magukat.

 

A litván védettségi igazolást direkt úgy fejlesztik ki, hogy az megfeleljen majd az Európai Bizottság által bemutatott digitális zöldigazolványnak is,

 

így a belföldi használat mellett akár utazásra is lehet majd használni a dokumentumot. Az Európai Bizottság még március 17-én mutatta be a tervezetét, amivel az Európai Unión belüli szabad mozgást szeretnék helyreállítani. (Magáról a tervezetről bővebben itt írtunk, itt pedig Lattmann Tamás, nemzetközi jogásszal elemeztük azt ki.)

 

A jelenlegi bejelentés szerint a litván igazolás teljesen digitális lesz, és mindegyikhez tartozni fog egy egyedi QR-kód, amivel leolvashatóak lesznek majd az igazolvány birtokosának az adatai.

 

A litván kormány ezenkívül azt is bejelentette, hogy az ún. szabadságigazolvány megszerzéséhez szükséges antigénteszteket a kormány fizetheti ki,

 

és jelenleg azon dolgoznak, hogy növeljék a tesztelési kapacitást a várható kereslet kielégítése érdekében.

 

A dokumentum birtokosai majd mentesülnek bizonyos érvényben lévő járványügyi korlátozások alól: így például részt vehetnek sporteseményeken, nagyobb partikon vagy akár egy étterem belső részében is fogyaszthatnak. Ugyanakkor azt még nem jelentették be, hogy pontosan mire fog feljogosítani az igazolás, illetve meddig lesz érvényes a különböző csoportoknál, illetve hogyan fogják tudni igazolni a védettségüket azok, akiknek nincs okostelefonjuk.

 

A litván miniszterelnök januárban egyébként még elutasított egy hasonló javaslatot. Akkor arra hivatkozott, hogy az embereket egy ilyen igazolás arra motiválná, hogy szándékosan megfertőződjenek, ezért addig, amíg nem tudják beoltani minden oltásra váró embert, addig hallani sem akar egy ilyen javaslatról.

 

Európában ezzel Litvánia lehet a második ország, ahol bevezetnek egy ilyen igazolást.

 

Először Dániában mutatták be az általuk koronaútlevélnek nevezett védettségi igazolást, ahol április 7-én már be is vezették azokat.

 

A 2,8 milliós balti államban egyébként elég jól állnak jelenleg a járvánnyal: a járvány kitörése óta 3718-an vesztették életüket a kínai koronavírusban, miközben 208 123-an felépültek belőle, így a halálozási ráta mindössze 1,75 százalékos.

 

 

Ugyanakkor március óta folyamatosan emelkedik a napi fertőzöttek száma, annak ellenére, hogy március 14-én szigorú járványügyi intézkedéseket vezettek be, és lezárták az egész országot.

 

Ennek ellenére már Litvániában is a nyitáson dolgoznak: az április 30-án lejáró intézkedéseket a litván közmédia szerint május 31-ig meg fogják hosszabbítani, azután viszont újra kinyitnak az üzletek, az éttermek, a bárok, de még az edzőtermeket, a mozikat és a színházakat is újra megnyitják a védettségi igazolással rendelkezők előtt.

 

A balti államban jelenleg a társadalom 17,7 százaléka kapta meg az első adag koronavírus elleni védőoltását, ebből 6,8 százalék már a második oltását is megkapta. Ezzel Litvániában egy hajszálnyival jobban állnak az EU-s átlaghoz képest: az uniós átlag e két szám tekintetében 15,5, illetve 6,1 százalék.

 

 

NYITÓKÉP: Jernej Furman / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás