Egyáltalán nem biztos, hogy megépül az Aquincumi híd

Szerző: Petróczi Rafael
2021.04.14. 15:55

És ha még meg is épül Óbuda és Újpest között a vasúti híddal párhuzamosan, az is valószínűleg csak 20-25 év múlva lesz esedékes – a híd és a környező terület fejlesztési tervéhez azonban az embereket is megkérdezi a főváros.

Egyáltalán nem biztos, hogy megépül az Aquincumi híd

„Egyelőre csak megnézzük, hogy szükség van-e egyáltalán a hídra, és elképzelhető, hogy az lesz a végeredmény, hogy nem. Érdemes ezt szakmailag végiggondolni” – mondta el egy újságíróknak szervezett szerdai háttérbeszélgetésen az Azonnali kérdésére Balogh Samu várostervező, a főpolgármester kabinetfőnöke az Aquincumi hidról.

Mi egyáltalán ez a híd, és miért fontos?

Az Aquincumi híd régóta, az 1960-es évek óta szerepel a főváros hálózati tervében: szükség azért lenne rá, mert Budapest Duna-hídjai jellemzően a központi, belvárosi területekre koncentrálnak.

Ahol nagy igény lenne még hidakra, az délen a Kvassay híd és a Deák Ferenc híd közötti szakasz, valamint északon az Újpesti vasúti híd feletti szakaszon.

DUNA-HIDAK BUDAPESTEN. FORRÁS: WIKIPEDIA

Az előbbire szolgál az egyelőre még a kormány és a főváros között nézeteltéréseket szülő, a Kelenföldet Ferencvárossal a Csepel-szigeten át összekötő Galvani híd, az utóbbi esetben pedig a Margitsziget felett, a Bécsi út és az M3-as autópálya bevezető szakasza közötti összeköttetést biztosítandó Aquincumi híd lenne a megoldás. A híd egy Városháza-közeli honlap az internetről a publikása után 20 perccel eltávolított, de itt még megtekinthető cikke szerint az Újpesti vasúti híddal párhuzamosan, a Népszigetet is érintve lenne megépítve.

A kormány még egy 2018-as határozatában bízta meg azzal a fővárost, hogy készítsen egy részletes megvalósíthatósági tanulmányt a hídra – ennek a végső határidejét sikerült kitolni 2022. május 31-ig az idei március 25-i Fővárosi Közfejlesztések Tanácsán. (Ez ugye az a szerv, ami a fővárosi vezetés és a kormány közötti, Budapestet érintő egyeztetések fő színhelye.)

A megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére a főváros pályázatot írt ki, amit a Speciálterv Építőmérnöki Kft. nyert el. A Speciálterv előtt nehéz feladat áll, ugyanis – nettó 143,7 millió forintos költségvetéssel – nem csupán az Aquincumi hídra magára kell többfajta tervet készítenie, hanem

azt is prezentálnia kell, hogy a hídhoz kapcsolódó közlekedési hálózatot hogyan lehetne átalakítani úgy, hogy „a városi szövetbe jól illeszkedő, új gyűjtő-elosztó körút” létesüljön,

ami nem egy városon belüli, forgalmas autópályát eredményez.

Talán majd 2035-2040-re lesz ebből valami

Most mindenki el van foglalva a Galvani híddal, így az Aquincumi híd egyelőre radar alatt van – mondta a háttérbeszélgetésen Balogh Samu, aki kiemelte: ellentétben a híddal kapcsolatban korábban megjelent sajtóhírek által sugalmazott képpel, közel sem arról van szó, hogy ez a híd kőbevésett, és meg fog épülni.

Mint azt Karácsony Gergely főpolgármester kabinetfőnöke kifejtette, a főváros egyelőre tényleg csak azt vizsgálja, van-e egyáltalán szükség egy ilyen hídra, és ha igen, hogyan. Például addig, amíg nem épül meg a Budapestet Esztergommal összekötő, az M0-ás körgyűrűből induló és a 10-es főutat tehermentesítő M10-es autópálya, addig valószínűleg nem is lenne indokolt megépíteni az Aquincumi hidat.

„A várostervezés viszont hosszú távú dolog, ezért kezdtük el a híd tervezését” – mondta Balogh Samu, aki újságírói kérdésre elmondta: tekintve, hogy új hidak Budapesten 15-20 évente épülnek, és

jelenleg a Galvani híd megépítése esedékes, így – az eddigi tapasztalatok alapján – a reális az, hogy 20-25 év múlva épüljön fel a híd, amennyiben arra tényleg szükség van.

Azaz az Aquincumi híd – mai tudásunk alapján – 2035-2040 környékére válhat valósággá.

Részvételi tervezést folytat a BKK

Van azonban egy fontos pont Balogh szerint, amiben a Galvani és az Aquincumi híd szeretnék, hogy különbözzön: az pedig az érdekelt felek tervezésbe való bevonása. Mint azt a várostervező elmondta,

a Galvani híd esetében pont azt látni, hogy elmaradt a megfelelő egyeztetés a tervezéskor, és ezért van sok konfliktus körülötte.

Éppen ezért célja az a fővárosnak, hogy ezt a hibát az Aquincumi híd esetében ne kövessék el: így a BKK idén két ütemben fog egyeztetéseket folytatni. Az első körben májusig az érintett kerületek vezetőivel fognak egyeztetni arról, hogy szerintük kell-e egyáltalán híd, ha igen, hogyan tartják megvalósíthatónak a projektet, és mire érdemes figyelni. Májusban kérdőívekkel meg fogja keresni a BKK az érintett kerületi lakosokat is ugyanezekről.

Mindeközben a Speciálterv június végéig elkészíti az alternatív terveket a hídra, valamint a környező területre. A főváros kifejezett célja az lesz, hogy komplex elvárásoknak feleljenek meg a tervek: a közúti kapacitás növelése nélkül, a gyalogos és kerékpáros forgalom integrálását is elősegítő, urbanisztikailag és városképileg is kompetens terveket várnak a Speciáltervtől.

Az Azonnali felvetésére, hogy mindezen szempontok aligha tudnak egyszerre maradéktalanul teljesülni, és van-e olyan szempont, ami prioritást fog élvezni az elbírálás során a többi rovására, Balogh Samu úgy válaszolt:

csak akkor van értelme bármit is építeni, ha az a forgalomcsillapításhoz hozzájárul.

Azt azonban hangsúlyozta a főpolgármester kabinetfőnöke, hogy egyelőre nem látni, hogy mik azok a szempontok, amik között áthidaló kompromisszumokat kell majd találni: a részvételi tervezési folyamat célja pont az, hogy minden érintett bevonásával már a nulladik lépésben megállapítsák a célrendszert, amit így sokkal inkább magukénak fognak érezni az érdekeltek. Ezért is korai kimondani egyelőre, hogy lesz új híd, mert alakulhat úgy a tervezési folyamat, hogy végül is nem fog kelleni.

A Speciálterv által benyújtott változatokat is meg fogja futtatni a BKK a lakosok között, és ez, valamint a részvételi egyeztetési folyamatában felmerült szempontok alapján fognak dönteni arról, hogy a Speciálterv mely tervváltozatot vagy változatokat dolgozza ki részletesen – ez, illetve ennek az elbírálása fog megtörténni jövő év április 1-jéig.

De ki fogja mindezt finanszírozni?

Bodor Ádám, a BKK mobilitásfejlesztési igazgatója elmondta, hogy fel van adva számukra a lecke ezzel a részvételi tervezéssel, és a kerületvezetők és a lakosok mellett természetesen a kormányzattal is szoros együttműködésben szeretné lebonyolítani ezt a folyamatot.

Újságírói kérdésre Balogh Samu kifejtette, hogy ez már csak azért is szükséges, mert előreláthatólag kormányzati források fognak kelleni a Speciálterv nyertes terveinek kivitelezéséhez – tekintve azonban, hogy az esetleges kivitelezés még évtizedes távlatokban mozog, a finanszírozásról konkrétumokat nem lehet mondani.

Karácsony Gergely kabinetfőnöke is csak annyit kockáztatott meg ezzel kapcsolatban, hogy

a mai viszonyokból kiindulva az Aquincumi híd és környékének átalakítása kormányzati és esetleg uniós forrásokból valósulhat meg döntően.

NYITÓKÉP: A ma már nem létező Kossuth híd építése, 1945, Fortepan

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként, régi motoros azonnalis újságíró, 2018 júniusától tagja a szerkesztőségnek. Ha nem éppen cikket ír (és nincs járvány), nagy eséllyel egy metálkoncerten tombolja ki magából a hazai közélet fáradalmait.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek