+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2021. április 14. szerda, 15:55
És ha még meg is épül Óbuda és Újpest között a vasúti híddal párhuzamosan, az is valószínűleg csak 20-25 év múlva lesz esedékes – a híd és a környező terület fejlesztési tervéhez azonban az embereket is megkérdezi a főváros.

„Egyelőre csak megnézzük, hogy szükség van-e egyáltalán a hídra, és elképzelhető, hogy az lesz a végeredmény, hogy nem. Érdemes ezt szakmailag végiggondolni” – mondta el egy újságíróknak szervezett szerdai háttérbeszélgetésen az Azonnali kérdésére Balogh Samu várostervező, a főpolgármester kabinetfőnöke az Aquincumi hidról.

 

Mi egyáltalán ez a híd, és miért fontos?

 

Az Aquincumi híd régóta, az 1960-es évek óta szerepel a főváros hálózati tervében: szükség azért lenne rá, mert Budapest Duna-hídjai jellemzően a központi, belvárosi területekre koncentrálnak.

 

Ahol nagy igény lenne még hidakra, az délen a Kvassay híd és a Deák Ferenc híd közötti szakasz, valamint északon az Újpesti vasúti híd feletti szakaszon.

 

DUNA-HIDAK BUDAPESTEN. FORRÁS: WIKIPEDIA

 

Az előbbire szolgál az egyelőre még a kormány és a főváros között nézeteltéréseket szülő, a Kelenföldet Ferencvárossal a Csepel-szigeten át összekötő Galvani híd, az utóbbi esetben pedig a Margitsziget felett, a Bécsi út és az M3-as autópálya bevezető szakasza közötti összeköttetést biztosítandó Aquincumi híd lenne a megoldás. A híd egy Városháza-közeli honlap az internetről a publikása után 20 perccel eltávolított, de itt még megtekinthető cikke szerint az Újpesti vasúti híddal párhuzamosan, a Népszigetet is érintve lenne megépítve.

 

A kormány még egy 2018-as határozatában bízta meg azzal a fővárost, hogy készítsen egy részletes megvalósíthatósági tanulmányt a hídra – ennek a végső határidejét sikerült kitolni 2022. május 31-ig az idei március 25-i Fővárosi Közfejlesztések Tanácsán. (Ez ugye az a szerv, ami a fővárosi vezetés és a kormány közötti, Budapestet érintő egyeztetések fő színhelye.)

 

A megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére a főváros pályázatot írt ki, amit a Speciálterv Építőmérnöki Kft. nyert el. A Speciálterv előtt nehéz feladat áll, ugyanis – nettó 143,7 millió forintos költségvetéssel – nem csupán az Aquincumi hídra magára kell többfajta tervet készítenie, hanem

 

azt is prezentálnia kell, hogy a hídhoz kapcsolódó közlekedési hálózatot hogyan lehetne átalakítani úgy, hogy „a városi szövetbe jól illeszkedő, új gyűjtő-elosztó körút” létesüljön,

 

ami nem egy városon belüli, forgalmas autópályát eredményez.

 

Talán majd 2035-2040-re lesz ebből valami

 

Most mindenki el van foglalva a Galvani híddal, így az Aquincumi híd egyelőre radar alatt van – mondta a háttérbeszélgetésen Balogh Samu, aki kiemelte: ellentétben a híddal kapcsolatban korábban megjelent sajtóhírek által sugalmazott képpel, közel sem arról van szó, hogy ez a híd kőbevésett, és meg fog épülni.

 

Mint azt Karácsony Gergely főpolgármester kabinetfőnöke kifejtette, a főváros egyelőre tényleg csak azt vizsgálja, van-e egyáltalán szükség egy ilyen hídra, és ha igen, hogyan. Például addig, amíg nem épül meg a Budapestet Esztergommal összekötő, az M0-ás körgyűrűből induló és a 10-es főutat tehermentesítő M10-es autópálya, addig valószínűleg nem is lenne indokolt megépíteni az Aquincumi hidat.

 

„A várostervezés viszont hosszú távú dolog, ezért kezdtük el a híd tervezését” – mondta Balogh Samu, aki újságírói kérdésre elmondta: tekintve, hogy új hidak Budapesten 15-20 évente épülnek, és

 

jelenleg a Galvani híd megépítése esedékes, így – az eddigi tapasztalatok alapján – a reális az, hogy 20-25 év múlva épüljön fel a híd, amennyiben arra tényleg szükség van.

 

Azaz az Aquincumi híd – mai tudásunk alapján – 2035-2040 környékére válhat valósággá.

 

Részvételi tervezést folytat a BKK

 

Van azonban egy fontos pont Balogh szerint, amiben a Galvani és az Aquincumi híd szeretnék, hogy különbözzön: az pedig az érdekelt felek tervezésbe való bevonása. Mint azt a várostervező elmondta,

 

a Galvani híd esetében pont azt látni, hogy elmaradt a megfelelő egyeztetés a tervezéskor, és ezért van sok konfliktus körülötte.

 

Éppen ezért célja az a fővárosnak, hogy ezt a hibát az Aquincumi híd esetében ne kövessék el: így a BKK idén két ütemben fog egyeztetéseket folytatni. Az első körben májusig az érintett kerületek vezetőivel fognak egyeztetni arról, hogy szerintük kell-e egyáltalán híd, ha igen, hogyan tartják megvalósíthatónak a projektet, és mire érdemes figyelni. Májusban kérdőívekkel meg fogja keresni a BKK az érintett kerületi lakosokat is ugyanezekről.

 

Mindeközben a Speciálterv június végéig elkészíti az alternatív terveket a hídra, valamint a környező területre. A főváros kifejezett célja az lesz, hogy komplex elvárásoknak feleljenek meg a tervek: a közúti kapacitás növelése nélkül, a gyalogos és kerékpáros forgalom integrálását is elősegítő, urbanisztikailag és városképileg is kompetens terveket várnak a Speciáltervtől.

 

Az Azonnali felvetésére, hogy mindezen szempontok aligha tudnak egyszerre maradéktalanul teljesülni, és van-e olyan szempont, ami prioritást fog élvezni az elbírálás során a többi rovására, Balogh Samu úgy válaszolt:

 

csak akkor van értelme bármit is építeni, ha az a forgalomcsillapításhoz hozzájárul.

 

Azt azonban hangsúlyozta a főpolgármester kabinetfőnöke, hogy egyelőre nem látni, hogy mik azok a szempontok, amik között áthidaló kompromisszumokat kell majd találni: a részvételi tervezési folyamat célja pont az, hogy minden érintett bevonásával már a nulladik lépésben megállapítsák a célrendszert, amit így sokkal inkább magukénak fognak érezni az érdekeltek. Ezért is korai kimondani egyelőre, hogy lesz új híd, mert alakulhat úgy a tervezési folyamat, hogy végül is nem fog kelleni.

 

A Speciálterv által benyújtott változatokat is meg fogja futtatni a BKK a lakosok között, és ez, valamint a részvételi egyeztetési folyamatában felmerült szempontok alapján fognak dönteni arról, hogy a Speciálterv mely tervváltozatot vagy változatokat dolgozza ki részletesen – ez, illetve ennek az elbírálása fog megtörténni jövő év április 1-jéig.

 

De ki fogja mindezt finanszírozni?

 

Bodor Ádám, a BKK mobilitásfejlesztési igazgatója elmondta, hogy fel van adva számukra a lecke ezzel a részvételi tervezéssel, és a kerületvezetők és a lakosok mellett természetesen a kormányzattal is szoros együttműködésben szeretné lebonyolítani ezt a folyamatot.

 

Újságírói kérdésre Balogh Samu kifejtette, hogy ez már csak azért is szükséges, mert előreláthatólag kormányzati források fognak kelleni a Speciálterv nyertes terveinek kivitelezéséhez – tekintve azonban, hogy az esetleges kivitelezés még évtizedes távlatokban mozog, a finanszírozásról konkrétumokat nem lehet mondani.

 

Karácsony Gergely kabinetfőnöke is csak annyit kockáztatott meg ezzel kapcsolatban, hogy

 

a mai viszonyokból kiindulva az Aquincumi híd és környékének átalakítása kormányzati és esetleg uniós forrásokból valósulhat meg döntően.

 

NYITÓKÉP: A ma már nem létező Kossuth híd építése, 1945, Fortepan

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Gulyás Gergely szerint a PCR-tesztek nem adnak elég bizonyosságot. Viszont jöhetnek a lakodalmak és lassan a koncertek is. Mutatjuk, miről volt szó az eheti kormányinfón!

A miniállam mindeközben 50 euróért árulja turistáknak az orosz vakcinát, cserébe el kell tölteni hat éjszakát náluk.

Hogy melyik párt frakciójába csatlakozna be az előválasztáson miniszterelnök-jelöltként is elinduló Márki-Zay, azt viszont egyelőre nem tudni.

A román kormány 2020. márciusban 53 millió facsemete elültetését jelentette be, a Recorder átvizsgált pár helyszínt és kiderült, hogy csak papíron ültetődtek el ezek a fák.

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás