+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bárány Balázs
2021. április 14. szerda, 08:10
Kádár János mellett minden bizonnyal Bethlen István a huszadik századi magyar történelem legmeghatározóbb politikusa. Bár jó pár intézkedése ellentmondásos, a Trianon utáni Magyarország politikai és gazdasági konszolidálásában játszott szerepe nehezen vitatható. Nem véletlen, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszere kezdetben őt szemelte ki szellemi elődjének, ám ez az érdeklődés ma már csak takaréklángon ég.

Akad történész, aki nem ért egyet azzal, hogy a két világháború közötti időszakot en bloc Horthy-korszaknak nevezzük. Ez azzal magyarázható, hogy a kormányzó leginkább csak a nevezett időszak elején (1919-1920-ban) és végén (a II. világháború éveiben) jutott politikai szerephez. Viszont – szól az ellenjavaslat – mivel Bethlen István gróf 1921 és 1931 között volt a Magyar Királyság miniszterelnöke, ez az évtized méltán viselhetné a Bethlen-korszak elnevezést.

 

Szintén nehézkes az ekkor felállított politikai rendszer leírása. Romsics Ignác, Bethlen biográfusa autoriter polgári parlamentarizmusnak nevezte Bethlen művét. Meghatározása abból fakad, hogy az erdélyi gróf a 19. századi liberalizmus híve volt. Ezt úgy kell érteni, hogy elfogadta a polgárosodás tényét, viszont azon dolgozott, hogy az ország irányítói továbbra is a nagybirtokos arisztokrácia, a vagyonos és művelt rétegek köréből kerüljenek ki.

 

Az olyan mozgalmakat, melyek a polgári szabadságjogok kiterjesztésére, netán a társadalmi berendezkedés teljes átalakítására törekedtek (mint amilyen a fasizmus vagy a bolsevizmus volt), mindvégig gátolni igyekezett. Ezt a világképet jól tükrözik oktatási miniszterének, Klebelsberg Kunónak a szavai:

 

„Nagy veszedelem az, ha az általános, titkos választójogot műveletlen, értelmetlen tömegeknek kell gyakorolniuk. Televényföldje az ilyen nép a legrosszabb demagógiának.”

 

HORTHY ÉS BETHLEN FÁCÁNVADÁSZATON 1927-BEN. FORRÁS: FILMHIRADOKONLINE.HU

 

A konszolidáció

 

Bethlen gróf azért váltotta Teleki Pált a miniszterelnöki székben 1921. április 14-én, mert elődje kompromittálódott az első „királypuccs” során. A második „királypuccsot” már Bethlen hiúsította meg, ezt követően törvényt is hoztak a Habsburg-ház trónfosztásáról – a magyar történelemben immár harmadszor, véglegesen.

 

Bethlen egy erős kormányzópártot kívánt létrehozni, olyat, amilyen a dualizmus idején a Szabadelvű Párt vagy a Nemzeti Munkapárt volt. Ennek érdekében kiegyezett a szociáldemokratákkal, hogy a munkásság legális képviselőivel szót értsen. Társaival belépett a kormányzó Kisgazdapártba, majd saját politikai céljai szerint átformálta annak arculatát.

 

A formáció hivatalos neve kimondhatatlanul hosszú volt (Keresztény-Keresztyén Földmíves-, Kisgazda- és Polgári Párt), így a kortársak általában Egyeséges Pártként hivatkoztak rá – még a választási plakátokon is. Állandó választási győzelmeit a választójog szűkítésével és a vidéken bevezetett nyílt szavazás intézményével betonozta be, a felsőház bevezetésével pedig tovább növelte a nemesek és nagypolgárok politikai befolyását.

 

BETHLEN ISTVÁN KORMÁNYA AZ ESKÜTÉTEL UTÁN A MINISZTERELNÖKSÉG TERASZÁN, 1921-BEN. FORRÁS: NKP.HU

 

Azzal kapcsolatban, hogy a Trianon utáni ország gazdasági szerkezetváltása mennyiben volt a bethleni politika érdeme és mennyiben valósultak meg inkább a kor tendenciái, még most is folynak a kutatások. Az azonban tény, hogy a gazdasági konszolidációhoz jelentősen hozzájárult Magyarország népszövetségi csatlakozása, majd az ezt követő kölcsön felvétele 1924-ben. Ezek után már létre lehetett hozni az önálló Magyar Nemzeti Bankot, ami egy új, erős valutát tudott kibocsátani: a pengőt.

 

A már említett Klebelsberg Kunó továbbfejlesztette a népiskolai hálózatot és felsőoktatást azért, hogy a magyar „kultúrfölény” megvalósításával biztosítsák a Kárpát-medence feletti befolyást. Távlati céljairól a miniszter így nyilatkozott 1925-ben:

 

„A trianoni béke következtében lefegyverzett Magyarországban a kultusztárca voltaképpen honvédelmi tárca is. Honvédelmi tárca olyan értelemben, hogy most elsősorban a szellem, a művelődés fegyvereivel kell védeni hazánkat, és ezekkel az eszközökkel kell mindig újból és újból bizonyítanunk a világ nemzetei előtt, hogy a magyar viszontagságos életének második ezer esztendejében is életképes, erős és hogy bántani nagy történelmi igazságtalanság.

 

A külpolitikában Bethlen az óvatos revízió pártján állt, amihez Olaszországban talált politikai szövetségesre. Az olaszok már az 1921-es soproni népszavazás idején is támogatták Magyarországot (holott a két nép az első világháborúban még ellenfélként néztek egymással szembe). Bethlen másik célja volt, hogy enyhítsen a kisantant szorításán. Mint 1927-ben fogalmazott:

 

„Magyarországnak Trianon óta csak egyetlen célja lehetett, […] az, hogy darabokra vagdalt országunkat újból összefoltozzuk és nemzetünk a Duna-medencében visszaszerezze az őt megillető súlyát és szerepét. Ennek útjában nem is a nagyhatalmak állnak, hanem a szomszédok.”

 

BETHLEN ISTVÁN RÓMÁBA ÉRKEZIK 1927-BEN

 

Bethlen bukását végül az 1929-es gazdasági világválság hozta el. 1931-ben még úgy tervezte, hogy csak rövid időre távozik a politikai életből. Ahogy akkor Pesten mondták: „Bethlen úgy megy, mint aki jön.”

 

Visszatérésére azonban nem került sor. Horthy tanácsadójaként továbbra is a magyar politikai élet grand old manje maradt, ezért a második világháború végén a megszálló szovjet csapatok az elsők között hurcolták magukkal. A Szovjetunióban halt meg 1946. október 5-én. Földi maradványait 1994-ben temették újra a Kerepesi temetőben.

 

Bethlen gróf emlékezete

 

A kortársak közül a neves történész, Fejtő Ferenc a következő szavakkal jellemezte Bethlen miniszterelnökségét:

 

„A Bethlen-kormány elősegítette, hogy a külföldi tőkének olcsó és engedelmes munkaerő álljon a rendelkezésére, így aztán az idegen tőkések számára Magyarország valóságos paradicsom volt. A kormány e könnyítései ugyanakkor előmozdították az ország iparosítását. A Bethlen-kormány tíz esztendejét a tekintélyuralom és a liberalizmus, az önkény és a törvényesség sajátos vegyüléke jellemezte.”

 

Az elismert író, Márai Sándor, így örökítette meg Bethlen alakját:

 

„Bizonyos, hogy Bethlen István volt az utolsó negyed század egyetlen jelentős, talán egyetlen magyar államférfija. [...] A messzeségben, a történelmi távlatokban Bethlen az államférfi csalhatatlan érzékelésével látta a magyarság sorsát; de közelségben nem látta azt, ami a magyar társadalomban változásra megérett.”

 

A gazdasági világválság éveiben a kor nagy költője, József Attila írt egy nem éppen ódai hangvételű verset hozzá:

 

BETHLEN ISTVÁN

A napba bámul sebtiben -
hűl már a langyos Balaton, -
árnyéka hosszabb a vizen,
mint ő maga a szárazon.

Rólunk nem tud, hisz rá sem ér!
S még száznál többen is vagyunk!
És éretlenül ér a dér:
savanyú szöllő az agyunk.

Elhullunk, mint az ő haja.
Hisz ott is, hol nem vágta gép,
földünk kopasz. Idestova
jöhet az új, parókanép.

Ezt, mikor éhen összeestem,
tisztes bosszúból verselém,
mert meghalok, de ő e versben
örökkön él e sártekén.

 

A második világháborút követően Andics Erzsébet adta meg a kommunista történetírás számára a fő irányvonalat, mely szerint Magyarországon lényegében negyedszázadon át fasiszta rendszer volt. Ez a megítélés volt jellemző egészen a hatvanas évek végéig, amikorra már

 

az újabb történészgeneráció nem feltétlenül tett egyenlőségjelet a fasizmus és a Horthy-korszak (s vele Bethlen) közé.

 

Mint azt fentebb említettem, a gróf életrajzát Romsics Ignác írta meg, amely azóta számos kiadást megélt. Ebben a következő szemlélet mentén jellemezte Bethlen politikai karakterét: „Baloldali, de nem doktriner, nemzeti, de nem nacionalista s népi, de nem narodnyik.”

 

2013. október 7-én a budai Várban szobrot állítottak Bethlen Istvánnak. Előtte három nappal konferenciát tartottak az Országház felsőházi termében, ahol a felszólaló történészek több irányból is megvizsgálták a bethleni korszakot. A konferenciát Kövér László házelnök a következő szavakkal nyitotta meg:

 

„Az önök feladata részletesen bemutatni, hogy egy gazdaságilag kifosztott, társadalmában szétzilált, megalázott, ellenségektől körülvett ország egy évtized alatt miképp válik gazdaságilag versenyképessé, hogyan igyekszik társadalmi békét teremteni, miképp vívja ki magának a külvilág tiszteletét.”

 

Az eredménnyel minden bizonnyal nem volt elégedett: a felszólalók ugyanis nem csupán a Kövér által elvárt eredményekre, hanem a korszak árnyoldalaira is felhívták a figyelmet, objektívebb képet adva annak ellentmondásosságáról. Jól látszik, hogy a 2013-ban még önmagát kereső Nemzeti Együttműködés Rendszere először Bethlenben próbálta megtalálni önmaga előképét. Mivel az a kép, amelyet a történészszakma mutatott neki, nem volt kedvükre való, a szobor felállítása óta nemigen látni jeleit annak, hogy az erdélyi grófot jobban előtérbe kívánják helyezni az emlékezetpolitikában.

                                         

BORÍTÓKÉP: Bethlen István kormánya az eskütétel után a miniszterelnökség teraszán, 1921 Forrás: Hungaricana / Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár gyűjteménye.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás