+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2021. április 12. hétfő, 13:45
Markus Söder bajor kormányfő a hétvégén hivatalosan is bejelentette: szeretne a a CDU/CSU közös kancellárjelöltje lenni. De megéri-e egyáltalán neki idén beszállni az országos politikába? Noha ma sokkal népszerűbb ő, mint Laschet, a CDU/CSU nem biztos, hogy kancellárt tud adni Merkel után. A CDU elnöksége hétfőn Laschetet támogatta a jelöltségért folyó harcban. Ha Söder ezt nyugodtan elfogadja, az annak lehet a jele: nem idén, hanem négy év múlva akar csak beszállni az országos politikába. Az idei bukást vigye el Laschet.

Vasárnap Markus Söder, bajor kormányfő és a CSU elnöke végre bejelentette, amit persze eddig is mindenki tudhatott már: indulni kíván a CDU/CSU közös kancellárjelöltjeként. Az elkövetkező napokban kell a két párt tartományi szervezeteinek, elnökségeinek és közös frakciójának arról tárgyalnia, hogy Angela Merkel tizenhatéves kancellársága után ki legyen az új jelölt: a nagyobbik CDU elnöke, azaz Armin Laschet, vagy Markus Söder.

 

A németek Södert akarják

 

Ha csak a közvéleménykutatásokra figyelnének a döntésnél, akkor már győztest lehetne hirdetni.

 

Miközben Markus Södert a németek 54 százaléka támogatná, addig Laschetet csak 19 százalék.

 

Laschet saját tartományában, az általa irányított Észak-Rajna-Vesztfáliában is hatalmasat esett a felmérések szerint. Csak az ottani szavazók 26 százaléka elégedett a miniszterelnöki munkájával, ami egy év alatt több, mint 30 százalékpontos esést jelent.

 

De Södernek lenne nagyobb esélye akkor is, ha közvetlenül választánák a németek a kancellárjelöltet. Ha Laschet lenne a CDU/CSU jelöltje, akkor csak 17 százalék támogatná őt, ennél öt százalékkal kapna többet a Zöldek jelöltje, aki vagy Robert Habeck, vagy Annalena Baerbock lesz. (A jelenleg szorosan a CDU/CSU mögött második legnépszerűbb Zöldek jövő hétfőn, április 19-én jelentik be, hogy kit indítanak.) Ha azonban Söder lenne a jelölt, akkor 38 százalék akarná őt közvetlenül is választani – ellentétben az ebben az esetben csak 19 százalékra mért zöld jelölttel. Olaf Scholz alkancellár, aki a szociáldemokraták jelöltje, mindkét felállásban veszítene: Laschet is népszerűbb nála.

 

Azonban csak a közvéleménykutatás nem lesz döntő

 

– már csak azért sem, mert a kancellárt nem közvetlenül választják az emberek. A két pártnak más szempontokat is figyelmebe kell vennie a döntésnél.

 

A CDU többsége Laschetet akarja

 

+ Ha a CDU átengedi a kancellárjelöltséget Markus Södernek, és

 

a politikus nyerni tud, akkor elképzelhető, hogy a CDU-nak évekre le kell mondania a kancellárságról.

 

Ha Söder ugyanis utána több cikluson át maradna kancellár, azt azt jelentené, hogy az önállóan 7-8 százalékon álló bajor párt adná Németország vezetőjét, miközben a CDU-nak mondjuk az alkancellári poszttal kéne csak megelégednie. De eleve kérdéses, hogy egy CSU-s kancellárnak – és a CSU mindenféle koalíciós felállásban a legkisebb tag lenne – mennyi ereje lenne a nála nagyobb szövetségesekkel (a CDU-val és a szocdemekkel vagy zöldekkel) szemben.

 

+ Németországban eddig csak kétszer próbálkozott meg bajor politikus kancellárrá válni. Se Franz Josef Straußnak 1980-ban, se Edmund Stoibernek 2002-ben nem sikerült azonban győznie – ami nem csupán azzal függhet össze, hogy a két politikus eleve az össznémet spektrumon belül eléggé jobboldalinak számított (a CDU-tól mindenképp jobbrább álltak), de egy bajor politikus – már csak a dialektusa miatt, ami Södernél is elég erős –

 

nem biztos, hogy ugyolyan eséllyel tudja belelkesíteni az észak- vagy keletnémeteket, mint egy passaui vagy nürnbergi sörsátor népét.

 

MARKUS SÖDER II. LAJOS BAJOR KIRÁLYNAK ÖLTÖZVE. EGY BAJOR POLITIKUS MINDIG HÁTRÁNNYAL INDUL AZ ÖSSZNÉMET POLITIKÁBAN, MERT A BAJOR DIALEKTUS, POLITIKAI STÍLUS ÉS KONZERVATIVIZMUS KILÓG. IGAZ, SÖDER AZ UTÓBBI IDŐKBEN MÁR TELJESEN BEZÖLDESÍTETTE ÖNMAGÁT, ÉS MAJDNEM BALRÓL ELŐZNÉ LASCHETET. FOTÓ: CSU UNTERFRANKEN / FB

 

+ Markus Söder azonban nem a CDU ellenében jelentkezett be a kancellárjelöltségre, ami nagy különbség főleg Franz Josef Strauß indulásával szemben, aki ezt szó szerint fenyegetésekkel kierőszakolta. A politikus előtte még azzal is fenyegetőzött, hogy felmondja a CDU és a CSU közötti országos szövetséget, igaz, Helmut Kohl meg azzal szerelte le a politikust, hogy ebben az esetben viszont a CDU meg ráindul Bajorországban a CSU-ra. Noha Stoiber már finomabban érte el a jelöltségét 2002-ben – akkor a CDU tartományi szervezeteinek többsége mellé állt Angela Merkellel szemben –, de

 

Söder eleve nem akar most éles vitát, szakítópróbát.

 

+ Laschet mellett szólhat tehát, hogy ő mégiscsak a CDU elnöke, azaz elvileg a természetes kancellárjelölt. Az, hogy mégsem jelentette be egyedüli igényét – ezt megtehette volna –, azonban azt mutatja: azért a CDU-n belül is vannak Södernek hívei. A berlini CDU-szervezet, amely ott helyben ellenzékben van, már be is jelentette: ők a bajor miniszterelnököt támogatják.

 

+ Ennél azonban fontosabb, hogy Volker Bouffier, Hessen kereszténydemokrata miniszterelnöke hétfőn közölte:

 

a CDU elnökségének többsége a pártelnök Laschet mögött van.

 

Formálisan persze a döntést Laschet és Söder maga hozza meg, azaz Laschet átengedheti a jelöltséget, de a CDU elnökségének kiállása azért azt mutatja: ellentétben 1980-nal és 2002-vel, a CDU vezetése jelenleg nem hajlana szívesen arra, hogy akár több ciklusra is átengedjék a kancellári posztot a bajor kistestvérnek.

 

+ A CDU-elnökség döntése amúgy annyiban mindenképpen fontos, hogy

 

Söder már korábban közölte: ha a nagytestvér nem őt támogatja, akkor átengedi a jelöltséget Laschetnek,

 

elvégre csupán a CSU támogatásával nem megy semmire országosan. Azaz a hétfői bejelentés mégis abba az irányba mutat, hogy Laschet lehet a közös jelölt.

 

+ A két párt jelenleg 27 százalékon áll – a második helyezett, 22 százalékos Zöldeknek esélyük lehet a CDU/CSU nélkül is kormányt alakítani a szocdemekkel és a liberálisokkal közösen. Azaz

 

Söder talán egy országos bukástól eshet csak el, ha nagyobb ellenállás nélkül meghajol a CDU döntése előtt,

 

hogy a közvéleménykutatásokban nagyon hátul kullogó Laschet legyen a közös jelölt.

 

De mit akar Söder?

 

+ Söder idén 54 éves, azaz relatíve még fiatal, ráadásul csak 2018-ban lett bajor miniszterelnök. Azaz, ha komolyan gondolja az országos kancellári karriert, lehet, hogy megéri neki egy idei esetleges vereséget elegánsan átengednie Laschetnek – hogy aztán 2025-ben már maga a CDU kérje meg, hogy mégiscsak vállalja el az indulást. Ha Söder idén ugyanis bukik, akkor azzal végleg elbúcsúzhat az országos karriertől, egy bajor politikusnak nem szokás az országos pályán két esélyt is adni.

 

+ Markus Söder nem az a politikus, aki könnyen feladna egy küzdelmet – eddig minden posztot kemény vérengzés árán szerzett meg. Amikor Horst Seehofer korábbi bajor kormányfő mindent megtett azért, hogy nehogy akkori pénzügyminisztere, Söder legyen az utódja (egy 2013-as CSU-s karácsonyi ünnepségen a két politikus keményen ki is osztotta egymást), mégis Söder került ki győztesen: 2018-ban bevonulhatott a müncheni állami kancelláriára. Ezért lenne most eléggé gyanús,

 

ha Söder megszelidülten venné tudomásul Laschet sikerét – a belenyugvás ekkor kevéssé a vereséget, mint inkább egy későbbi harc előszelét jelentené.

 

Igaz persze az is, hogy a CSU-ban más játékszabályok uralkodnak, mint a CDU-ban. Az a brutális stílus, amivel a CSU-ban az egyes politikusok kicsinálják egymást (egykoron Seehofer Stoibert, majd Söder Seehofert), a CDU-ban már nem annyira szokásos.

 

+ Azaz Södert figyelve, nem csak azt tudhatjuk meg, hogy ki lesz a közös kancellárjelölt, de azt is, hogy Merkel után marad-e egy konzervatív politikus Németország élén. Ha nem Söder a közös jelölt, akkor a politikus bizonyosan felmérte: idén nem lenne esélye nyerni. Ekkor viszont

 

Laschetnek nagyon kell vigyáznia, ugyanis Södernek az érdeke, hogy ha kancellárjelölt nem lehet, akkor eleve ne is nyerjen a CDU/CSU,

 

hiszen egy 2025-ös visszatérésre csak ekkor kerülhetne sor. Ha viszont Söder – a CDU elnökségének hétfői, még amúgy semmire nem kötelező állásfoglalását nem figyelembe véve –, nem adja fel az idei ambícióit is, akkor tudhatjuk: a CDU/CSU-nak van esélye idén is győzedelmeskedni. Ezt pedig Söder már nem engedné át másnak.

 

A hivatalos döntést Söder és Laschet az elkövetkező tíz napban – de elképzelhető, hogy már ezen a héten – bejelenti. A CDU elnöksége hétfő kora délután tart sajtótájékoztatót (erről az Azonnali beszámol majd).

 

NYITÓKÉP: Markus Söder és Armin Laschet / MS, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mély aggodalmukat fejezték ki, és hangsúlyozták, a szólásszabadság és az emberi jogok mellett állnak.

Hetvenperces sor a reptéren, Orbán Viktorral elégedetlen taxisofőr, védettségi igazolvány.

Megnéztük, mennyire nyerhetőek ezek a körzetek az ellenzék számára 2022-ben.

Csárdi Antal szerint az ellenzéki egység továbbra is töretlen.

Mint írják, nem hiszik, hogy a Jobbik valóban partner akar lenni abban, hogy több tízezer honfitársunk életét tönkretegye.

Jámbor szerint nem kommunikációs trükk az ellenzéktől a népszavazás, de még ha az is, végsősoron kárt fog okozni a Fidesznek.

Az IDEA Intézet elemzése szerint viszont a biztosan szavazó pártválasztók körében a Fidesz majdnem behozta az ellenzéket.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás