+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2021. április 12. hétfő, 11:05
Az, hogy valami rossz, vagy hibásan működik, még nem elég indok, hogy onnantól kezdve ne foglalkozzunk vele, sőt: pont ekkor kell. A közéletben való részvétel nem egy öncélú tevékenység, és ugyan kivonulni egyszerűbb, de azzal nem segítünk a társadalmon, hanem végleg a tudatlanságba lökjük.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Varsányi Bence hétvégén írt egy publicisztikát arról, hogy miért nem érdemes hazai közélettel foglalkozni. Írásában leginkább azt járta körbe, hogy a magyar hipszter alt-righter, Bódi Ábel, illetve a magyar neomarxista Gulyás Márton vélt vagy valós hibái mennyire rontják a hazai közélet színvonalát.

 

Már azon is érdemes lenne persze megállni gondolkodni, hogy Varsányi miért e két szereplőt emelte ki – az összehasonlítással akarva-akaratlanul egyenlőségjelet téve közéjük –, mert Bódit nem tartom túl releváns szereplőnek, lévén, hogy a magyar alt-righterekhez híven szépen importálta a nyugaton már elbukott Milo Yiannopoulos nézeteit és az ő környezetében még valamennyire valós ellenségeit, és ugyanezen, itthon nem túlzottan értelmezhető „BLM-multikulti-LMBTQ-propaganda” triumvirátus ellen harcol. Mindezt úgy, hogy kiszínezi a történetet, és úgy állítja be, mintha ezek a folyamatok a szegény fehér, keresztény, heteroszexuális férfiak eltűnését fogják okozni.

 

Azzal pedig végképp nem érdemes foglalkozni, hogy Gulyás Mártonon azt kéri számon, hogy többszázeurós cipőt hord. Ennyiből azt is felróhatnánk neki, hogy baloldaliként miért nem munkásszállón él, és miért nem kétkezi munkával keresi meg a pénzt a túlárazott – szerintem nem túl impozáns –, de neki valamiért tetsző műanyag lábbelijére. Én például kritikával illetem a globalizmust – elvégre miért normális, hogy egy spanyol zöldség olcsóbb Magyarországon, mint a magyar termék? –, de attól e soraimat még mindig egy Amerikában megálmodott és vélhetően ázsiai munkások által összeszerelt laptopon írom.

 

Varsányi úgy látja, e két szereplőn keresztül valamiért megértjük, hogy a közbeszéd és a közélet miért van ilyen rossz állapotban és alacsony szinten, miközben

 

azt már nem vizsgálja meg, hogy a közbeszédet leginkább tematizáló politikai pártok miként járulnak hozzá a közélet ilyen mértékű lezüllesztéséhez.

 

Azonban az, hogy valami rossz vagy hibásan működik, még nem elég indok arra, hogy onnantól kezdve ne foglalkozzunk vele. Sőt, pont ellenkezőleg: épphogy azért is kell a közélettel foglalkozni, hogy

 

a későbbiekben ne legyen elég a politikai szereplőknek különböző fröcsögésekkel, álellenfelek legyőzésével, álproblémák megoldásával letudni a feladatukat,

 

hanem igenis valódi, közérdeklődésre számot tartó ügyekkel és problémákkal foglalkozzanak.

 

Joseph Schumpeter még 1942-ben írta meg a Kapitalizmus, szocializmus, demokrácia c. művét, aminek egy részében azon tűnődik, hogy az ember miért tud racionális döntéseket hozni a családját érintő kérdések kapcsán, azonban a közügyek kapcsán ez már miért nem sikerül neki.

 

Schumpeter arra jutott, hogy minél inkább eltávolodunk a családi és üzleti élet szintjétől a „közügyek birodalma” felé, annál nehezebb racionális döntést hoznia az egyénnek, hiszen ehhez már olyan tudással és információkkal kellene rendelkeznie, ami számára fiktív – elvégre nem sokan látják az orosz tankokat Donbasz környékén, akkor mégis hogyan tudnák egyáltalán helyesen felmérni a problémát és a kérdés súlyát, nemhogy még helyesen dönteni erről a kérdésről. A probléma a saját életükre nincs hatással, vagy ha igen, akkor is csak közvetetten, amit pedig nem fognak itthon széles tömegek saját bőrükön megérezni.

 

Schumpeter szerint emiatt az egyén, aki helyesen fel tudja mérni, hogy számára vagy a családjának hol vegyen lakást, hogyan tartsa őket biztonságban, mibe érdemes befektetnie, egy geopolitikai kérdést már nem tud racionálisan felmérni. A gondolkodása alacsonyabb színvonalra esik vissza, aszociális és affektív jellegűvé válik, mivel számára egyáltalán nem áll fenn a „megvalósulás lehetősége” (azaz az ő életére közvetlenül nincs hatással az esemény, amiről döntenie kéne), így nem is igazán tudja felmérni a kérdés súlyát.

 

És hogy ez mégis mit jelent a magyar közéletre nézve, és miért fontos a címben feltett kérdés kapcsán?

 

Schumpeter szavait továbbgondolva

 

azért kell közélettel foglalkozni, hogy ezzel segítsünk azon társainkon, akik már nem tudják, vagy csak simán nincs idejük megérteni az itthoni eseményeket vagy a világ történéseit,

 

akik elveszettnek érzik magukat a sok információban, és akik emiatt Bódi Ábelektől tájékozódnak A Nagy Világ Eseményeiről És A Nagybetűs Fekete-LMBTQ-Keresztényellenes Terrorról.

 

Ez nem egy egyszerű munka – vagy hivatás? –, hiszen egy problémát nemcsak közérthetően kell elmagyarázni, hanem emellé még azt a kérdést is meg kell válaszolni, hogy a konkrét üggyel miért kell foglalkoznia, és hogy egy adott politikai döntés miként hathat ki az életére. Mindezt azért, hogy tisztábban lásson, hogy el tudja képzelni és az életében elhelyezni a problémát, és hogy az aszociális, affektív jellegű gondolkodás helyett komplexebben lássa a történetet, hogy majd a szavazófülkében lehetőleg ne a legnagyobb betarthatatlan ígéretet tevő politikusra szavazzon,

 

hanem racionálisan felmérje, hogy melyik képviselőjelölt tudná az ő és szűk környezetének érdekeit szolgálni.

 

Hogy jó-e ezzel foglalkozni? Nem, elvégre szabadidőmben én is szívesebben megyek kirándulni vagy eszek valami finomat. De kell-e ezzel foglalkozni, és érdemes-e? Igen, hiszen csak is így nyithatjuk fel valakinek a szemét, hogy ne a kétbites politikai kommunikáción keresztül értelmezze a világot és a politikát.

 

És ez kifizetődő munka? Ha csak legalább egy embert ezután az „úgyse lesz már jobb” beletörődés helyett gondolkodásra motivál, igen.

 

Ez a cikk válasz Varsányi Bence Miért nem érdemes foglalkozni hazai közélettel? c. cikkére. Olvasnál még Karóczkai Balázstól? Ide kattints! Vitáznál vele? Írj nekünk!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Schiffer Andrással és Böcskei Balázzsal azt jártuk körbe, mit jelent a magyar Eb-szereplés a focinkra nézve, és hogyan bántak a magyar szurkolókkal Münchenben. Podcast!

Miután Németországot meghódította már az ausztropop, ideje betörnie Magyarországra is.

Az Európai Tanács csütörtöki ülésén a holland miniszterelnök felvetette, hogy Magyarországnak távoznia kellene az EU-ból, ami cselekvésre ösztönözte a DK miniszterelnök-jelöltjét.

Hadházy az Azonnali Karácsony-interjújára reagált: szerinte a korrupcióval szemben nem
lehet pragmatikusnak lenni.

A Lukasenka-ellenes bloggert még az elnökválasztási kampányban tartóztatták le a közrend súlyos megsértésének vádjával – akár 15 évet is kaphat.

Az ostravai kórház covidosztályán dolgozók három hónapon keresztül szedték az Imunor nevű gyógyszert, és alig betegedtek meg közülük.

Az eheti Tsúfos Tükör a német-magyar mérkőzést egy új szemszögből kívánja bemutatni.

A hét kérdése

Nem sikerült a csoda, de az a két pont még így is kettővel több, mint amit a papírforma alapján a szakértők vártak. A kérdés már csak az, hogy a továbbiakban kiknek fogsz drukkolni.

Azért ide elnéznénk

A Parlament és Lánchíd kötötti ideigelenes pihenőparkban átalakíthatsz egy parkolót. Pályázz augusztus 10-ig!

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás