+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Vogel Dávid
2021. április 10. szombat, 17:10
XXI. századi szocializmus vagy jobbközép populizmus? Megszorítások, zavargások és a lehető legrosszabbkor berobbanó járvány után ez a két alternatíva áll Ecuador előtt vasárnap, amikor az elnökválasztás második fordulóját tartják. Bárhogy is döntenek, a választáson eleve el sem induló népszerűtlen elnök által felvett IMF-hitelt vissza kell fizetniük. Helyszíni riport!

Éppen csak elmúlt a nagyhét és húsvét, ez egy hívő, római katolikus országban különösen fontos. Ecuadorban, a dél-amerikai mércével mérten kis andoki államban talán még fontosabb, ha a római katolikus hitet vallók számát vagy a szokásos pompát és a nagypénteki felvonulások színességét nézzük, akkor mindenképp. Idén azonban a nagyobb városokban – így a fővárosban, Quitóban is – ismét üresek maradtak az utcák, a virágfüzérekkel feldíszített kőkeresztek mellett leginkább a házfalakat, villanypóznákat és balkonokat ellepő választási plakátok és zászlók határozzák meg az ország hangulatát.

 

Kigyógyulóban

 

Ezzel nagyjából össze is lehet foglalni a helyiek legfontosabb és egyben legkevésbé közkedvelt beszédtémáit: az utcák ürességének okát, a pandémiát, a félelmeket egészségügyi és gazdasági értelemben, valamint a belpolitikát, amit általános közöny, sőt egyes felmérések szerint konkrét elutasítás jellemez.

 

A tavaly kezdődő pandémia rendkívül gyors és részben váratlan megjelenése és előretörése felkészületlenül érte az országot: a világsajtót be is járták a fotók és videók az utcákon letakarva hagyott holttestekről.

 

A többek között guayaquili képek a helyiek fejébe is bevésődtek, mert a bezárkózást és a bezárásokat követően újrainduló ország immár rendkívül profi módon és fegyelmezetten kezeli és viseli az együttélést és a harcot a Covid-19 ellen.

 

GUAYAQUILBEN, AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB, 2,7 MILLIÓ LAKOSÚ VÁROSÁBAN MÉLY NYOMOT HAGYTAK A JÁRVÁNY BEROBBANÁSAKOR TAPASZTALT ÁLLAPOTOK. AZ ÓVATOS VÁROSVEZETÉS A MÚZEUMOKAT ÉS NÉHÁNY PARKOT MÉG MOST IS ZÁRVA TART, DE A HÁLÁJÁT MÁR MOST MEGPRÓBÁLJA KIFEJEZNI A VÁROSSZERTE MEGTALÁLHATÓ SZÁMOS ÓRIÁSPLAKÁTTAL.

 

Menjen akár az ember vásárolni vagy étterembe, az ajtóban kézfertőtlenítés várja, és a legtöbb esetben a kisebb helyeket leszámítva a testhőmérsékletét is megmérik. A közlekedési eszközökre felszálláskor szintén ez a helyzet, taxikban pedig egy átlátszó műanyag elválasztófallal szeparálják el az utast a sofőrtől, aki ennek ellenére végig maszkban van. Ahogy mindenki más is, még a legkisebbek is, sokan dupla maszkban. A védekezés másik egyéni módszere, hogy mindenki aeroszol formában is hord magánál alkoholos fertőtlenítőt, így az emberek az étteremben vagy a buszon, az egyébként is fertőtlenített ülést újra lekezelik, és teszik ezt az árusok, vendéglátósok a pénzzel is. Fém- és papírpénzt egyaránt.

 

Elsőre talán kissé furcsa hatású, mikor az ember elteszi az enyhén átázott zöldhasúakat (Ecuadorban az USA-dollár a hivatalos fizetőeszköz 2000 óta), de ez úgy tűnik, hatékony. Legalább is a helyiek biztonságérzetének növelésében mindenképpen, ami pedig szintén fontos része annak, hogy az emberek ki merjenek mozdulni. Szintén e célt szolgálják az ajtókban elhelyezett lábtörlő utáni cipőtalp-fertőtlenítők. Az egyes részeket felsorolva talán komplikáltnak tűnhet a rendszer, de a hónapok alatt már megszokták a helyiek, és flottul működik minden. Ahogy az is, hogy az utcákon szinte végig különböző jelekkel van jelölve, hogy milyen távközökkel kell sorban állni.

 

És működik. Kis- és nagyvárosban, faluban egyaránt.

 

Vidéken a covid is más

 

Egyetlen helyen zajlanak másképp a dolgok, az elzártabb, őslakos közösségeknél. Több ilyen helyen is azt tapasztaltam, hogy a helyiek csak a kötelező maszkot viselik, de van, hogy még azt sem. Esetükben nem arról van szó, hogy ne hinnének a vírus létezésében, hanem elmondásuk szerint inkább az a helyzet, hogy az esőerdőben vagy a közvetlen környezetükben, a természetből olyan gyógynövényeket gyűjtenek, amiknek a segítségével eddig láthatólag hatékonyan vették fel a küzdelmet (ellentétben a brazil esőerdő vidékéről érkező hírekkel).

 

Volt olyan, egy nemzeti park területén élő közösség esetében, ahol eddig Covid-megbetegedés és így haláleset sem történt.

 

A JOBBAN ELZÁRT, KISEBB KÖZÖSSÉGEKBEN, MINT A 2-3 UTCÁCSKÁBÓL ÁLLÓ NIZAG, TERMÉSZETESEN A HELYIEK IS LAZÁBBAN VESZIK A MASZKVISELÉSI SZABÁLYOKAT. IDE BELFÖLDI TURISTÁK SE JÁRNAK, ÉS ÁTMENŐ FORGALOM SINCS.

 

Minden lezárás és védekezés ellenére azonban az esetszámok újra emelkedni kezdtek az elmúlt hetekben, így az épp ciklusa végét töltő elnök, Lenín Moreno nem kockáztatott, és szigorú döntéseket hozott húsvét előtt. A kijárási tilalom, a strandok bezárása és az alkoholos italok forgalmazásának limitálása régiónként eltérően, de mindenhol megjelent. Az oltás pedig lassan halad, jelenleg az ország mindössze 1 százaléka kapta meg mindkét dózist, Pfizer-, illetve a COVAX-on keresztül AstraZeneca-oltóanyagokkal.

 

 

Mindezek hatása erőteljesen meglátszik az országon. A turizmusra és vendéglátásra építő vállalkozások, bár üzemelhetnének, nincs annyi ember és nincs akkora kereslet, hogy megérné nekik, így sok a bezárt hely, annak ellenére, hogy belföldi turizmus azért van egyes helyeken. Az országot járva külföldi turistákkal nem igazán találkoztam, de a húsvétot megelőző időszakban az éppen főszezonját élő tengerparton azért volt forgalom. Sok ecuadori épp szintén a húsvét idejére lezárt strandokra tervezte a szabadságát, mindhiába.

 

A lehető legrosszabbkor jött a járvány

 

Tekintettel arra azonban, hogy sokan elvesztették a munkahelyüket – a 2019-es adatokhoz képest számuk csaknem megduplázódott, 2020-ban az ecuadori statisztikai hivatal 8,4 százalékos munkanélküliséget mért – ez a kereslet sem a régi már. Nehéz persze pontos adatokról beszélni egy olyan régióban, ahol a szürke- és feketegazdaság szerepe jelentős.

 

A MINDENNAPI ÉLET A JÁRVÁNY ELLENÉRE NEM VÁLTOZOTT SOKAT GUALACEOBAN, SOK HELYI UGYANÚGY A PIACRA JÁR ENNI, AHOGY EDDIG: FRISS AZ ALAPANYAG ÉS ALACSONYAK AZ ÁRAK. AZ EGYETLEN SZEMBETŰNŐ KÜLÖNBSÉG A PLEXI/ÜVEGFALAK ÉS ABLAKOK. AMI TALÁN NEM VÁLIK HÁTRÁNYÁVÁ A PIACOKNAK A KÉSŐBBIEKBEN SEM.

 

A problémák azonban nem most kezdődtek, sőt, nem is a koronavírus megjelenésével.

 

A világsajtót szintén bejárták a 2019. októberi képek, amikor az ország szinte egészét megbénító sztrájkok, tüntetések és az abból egyes helyeken, elsősorban a fővárosban kialakuló zavargások határozták meg Ecuador mindennapi életét. A jelenlegi elnök megszorító intézkedései ellen akkor az őslakosokat tömörítő szervezetek, több nagy szakszervezet és hallgatói szervezetek együttesen léptek fel. Bár az összetűzésekben nyolcan életüket vesztették és közel 1500-an megsérültek, a tüntetők elérték céljukat.

 

Az ország gazdasági helyzete azonban nem jött rendbe, még a kormányzati kiadások jelentős csökkentése, állami cégek és szervezetek megszüntetése, illetve összevonása és egyéb megszorítások ellenére sem.

 

Ezzel a gazdaságilag rendkívül előnytelen és nagy adósságokkal terhelt helyzettel érkezett meg Ecuador 2020-ba és a koronavírus-járványba. A helyzet pedig természetesen csak rosszabbá vált, hiszen ha csak a kőolaj világpiaci árának alakulását nézzük, akkor a Brent esetében az ecuadori export felét kitevő kőolaj ára a 2019-es évi átlag 64 USD szintről 2020-ban 42 USD-re zuhant.

 

A SAQUISILÍ-I PIAC MESSZEFÖLDÖN HÍRES, A LEGNAGYOBB ÚN. ŐSLAKOS PIAC, HAJNALTÓL KÉSŐ DÉLUTÁNIK ELSŐSORBAN TERMÉNYEK, GAZDÁLKODÁSHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK, ÉS TERMÉSZETESEN HATALMAS RÉSZEN A FRISSEN SÜLT-FŐZŐTT-GRILLEZETT HELYI ÉTELEK ÉS ITALOK VÁRJÁK A NEM KIS SZÁMBAN ÉRKEZŐ HELYIEKET.

 

A 2021-as év szintén fontos az ország számára

 

Parlamenti és elnökválasztásra készülnek ugyanis. De a belpolitikai helyzet nemcsak a korábban már említett nehezítő körülmények miatt nem egyszerű.

 

Lenín Moreno elnök nem tervezte újraindulását. Róla érdemes tudni, hogy a baloldali Rafael Correa 10 éves elnöki időszakának több mint felét, hat évet alelnökként eltöltő Moreno hetekkel 2017-es beiktatását követően, szinte minden vonatkozásban 180 fokos fordulatot vett és nemcsak az új irányvonal meghatározásában, hanem a korábbi Correa-időszak döntéseinek eltörlésében, illetve megváltoztatásában is. A korábban évekig együtt dolgozó politikusok viszonya addig fajult, hogy

 

Moreno a 2019-es zavargások mögött is Correát látta, aki ellen számos korrupciós és egyéb eljárás is indult, és aki több ízben is lemondásra szólította fel Morenót.

 

A Correa-féle XXI. századi szocializmusvonal új pártszövetséget kellett, hogy létrehozzon, ez lett az UNES (Unión por la Esperanza), azaz az Unió a Reményért, melynek színeiben maga Correa is indult volna, ám a korábban említett, szám szerint 29 ellene indult eljárás és egyes már meghozott ítéletek miatt – az egyébként belga feleségével belgiumi önkéntes száműzetését töltő – volt elnök visszalépett a megmérettetéstől. Az elnöki székért egyik volt minisztere, a mindössze 36 éves, Correához hasonlóan szintén közgazdász Andrés Arauz indul.

 

BÁR A TEMPLOMOKBAN A HÚSVÉTVASÁRNAPI MISE SORÁN SEM ESETT SZÓ POLITIKÁRÓL, A JELÖLTEKET TÁMOGATÓ AKTIVISTÁK E JELES NAPOT SEM HAGYTÁK VESZNI, ÍGY QUITÓ FŐTERÉN SZÓRÓLAPOKAT, PLAKÁTOKAT OSZTOGATTAK, MIKÖZBEN MOBILTELEFONRÓL KIHANGOSÍTVA A GAZDASÁGI INTÉZKEDÉSEK TERVEIRŐL BESZÉLT A BALOLDALI JELÖLT, ARAUZ.

 

Legfőbb riválisa, Guillermo Lasso politikus-üzletember lesz, aki 2013-ban Correa ellen, 2017-ben pedig Moreno ellen már kikapott. Ő CREO (Creando Oportunidades, Lehetőségek teremtése, ami egyben egy szójáték is, Hiszek jelentéssel) néven hozott létre jobbközép pártszövetséget, aminek a politikai agendája nem is áll olyan messze a korábban ellenjelölt Moreno irányvonalától.

 

Az ecuadori törvények szerint ha a legtöbb szavazatot begyűjtő jelölt eléri a 40 százalékot és 10 százalékponttal megelőzi a második befutót, akkor nyert, amennyiben ez nincs meg, jön a második forduló a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt részvételével.

 

A február 7-én tartott első fordulóban tizenhat jelölt mérettette meg magát. Az első a baloldali Arauz lett 32,72 százalékkal, a második helyért azonban nagy volt a küzdelem. A már említett jobbközép Lasso 19,74 százaléka mellett egy ideig úgy tűnt, hogy egy orrhosszal elhúz Yaku Pérez, aki az őslakosok képviseletében, a Pachakutik párt színeiben kívánt elnök lenni, de végül a részleges újraszámlálást követően mintegy 32 ezer szavazattal lemaradt a második fordulóról.

 

Az Arauz eredményei kapcsán még mindig csalást emlegető Yaku akár királycsinálóvá is válhatott volna,

 

ő azonban arra hivatkozva, hogy egyik jelölt sem képviseli az érdekeiket, egy váratlan fordulattal hibás vagy üres szavazatok leadására kezdte el biztatni híveit, azt remélve, hogy azok magas száma miatt eredménytelenné nyilváníthatják a választást. Korábbi alelnökjelölt társa azonban ezzel szemben másként döntött, és Lasso támogatására szólította fel híveit.

 

Tekintettel arra, hogy Yaku őslakos támogatói rengetegen vannak, mindkét játékban maradt jelölt látványos gesztusokkal próbálkozik az utóbbi hetekben. Az ország nagy részét bejárva a legszembetűnőbb a szivárványos zászlók – az őslakosok jelképének – sokasága volt, talán csak a két legnagyobb várost leszámítva alapvetően meghatározták egy-egy utca, kisváros, falu látképét.

 

KIRÁLYCSINÁLÓ LEHETETT VOLNA, NEM LETT: AZ ŐSLAKOS YAKU EGYIK PLAKÁTJA.

 

Szintén szinte mindenhol találkoztam, ha csak elvétve is Lasso plakátjaival. Olykor megrongálva, olykor firkákkal kiegészítve, miszerint Lasso = Moreno. Arauz-plakátokat, zászlókat ritkán láttam, viszont lelkes támogatóival több helyen is összefutottam, ifjúsági szervezetek vagy csak önkéntesek által szervezett rendezvényeken, ahol Arauz programját magyarázták, olykor internetes videók segítségével, akár kecsua nyelven is. Mivel a politika kényes téma, főleg egy idegennel, igy csak egy-egy esetben tettem fel ilyen kérdéseket, változó válaszokat kapva, az apátia és a téma elutasítása azonban életkortól, nemtől és iskolázottságtól függetlenül általánosnak mondható.

 

Egész Dél-Amerikára hatása lehet az eredménynek

 

Ez azonban nem igazán látszik a részvételi arányokon, hiszen a helyi jogszabályok értelmében 1936 óta minden írni-olvasni tudó 18-65 év közötti állampolgárnak kötelező szavazni, aki pedig ezt nem teszi meg, annak fizetnie kell, nem is keveset. Így várhatóan a nagyjából 18 milliós ország választópolgárainak 80 százaléka az urnákhoz fog járulni április 11-én, hogy döntést hozzon,

 

visszatérjen-e az ország – Bolívia példáját követve – a XXI. századi szocializmushoz és a Correa-féle (gazdaság)politikához vagy a piac- és ezáltal nyugatbarátabb jobbközép úton maradjon inkább.

 

A kérdés az ország határain túllépve is fontos. Az ország, bár nem határos Venezuelával, mégis rengeteg ottani menekültnek, legális/illegális munkavállalónak ad otthont, akik egy része még az EU mintáját követő dél-amerikai regionális szervezet, az UNASUR vízumával érkezett. Ám mivel Ecuador bejelentette innen a kilépését, ez a könnyű, gyors és nem utolsósorban olcsó út megszűnt, megnehezítve sokak életét.

 

Emellett Arauz megválasztásával pedig újabb egykori pink tide ország kerülne baloldali vezetés alá, ezzel is vélhetően segítve az utóbbi években légüres térbe került Maduro-rezsimet. Bár alelnökjelölt nem lett Correa, de Arauz már bejelentette, hogy megválasztása esetén a volt elnök a főtanácsadója lesz. Correa pedig egyben tanácsadója a venezuelai Maduro-kormánynak is.

 

A 2007-2017 KÖZÖTT ELNÖKI TISZTSÉGET BETÖLTŐ RAFAEL CORREA, ARAUZ TÁMOGATÓJA ÉS MONDHATNI, IDEOLÓGIAI MENTORA, AZ ELLENE FOLYÓ VIZSGÁLATOK ELLENÉRE JELENLEG IS RENDKÍVÜL NÉPSZERŰ, TÖBB PLAKÁTON IS MEGJELENIK, BÁR JELENLEG (MÉG) BELGIUMBAN ÉL ÉS SZEMÉLYESEN NEM VESZ RÉSZT A KAMPÁNYBAN.

 

Egy esetleges szocialista kormánnyal pedig helyreállna a korábbi erős ALBA-csapat: Kuba, Venezuela, Bolívia és Ecuador. (Az ALBA, Alianza Bolivariana para los Pueblos de Nuestra América - Tratado de Comercio de los Pueblos, egy baloldali ideológia mentén szerveződő regionális szervezet, melyet Hugo Chávez és mentora, Fidel Castro alapítottak.)

 

A szintén február 7-én tartott parlamenti választáson a törvényhozás székeiért folyó harcot a baloldali UNES nyerte 49 mandátumot szerezve, ami azonban kisebbségben marad a 137 fős nemzetgyűlésben. Második helyen az őslakos Pachakutik végeztek 27 fővel, őket követi a Demokratikus Baloldal 18, a jobbközép Szociális Keresztény Párt szintén 18, majd a CREO 12 képviselője. További hét párt pedig egy-két mandátumot szerezett a 3 független képviselő mellett. A számok alapján tehát a történetnek talán még itt sincs vége, hiszen a kormányzáshoz partnereket kell találnia az UNES-nek.

 

A JOBBKÖZÉP LASSOT TÖBB HELYEN IS AZZAL TÁMADJÁK, HOGY A JELENLEGI ELNÖK POLITIKÁJÁT KÉPVISELI. A PLAKÁT A KEREKESSZÉKES ELNÖK MÖGÖTT ÁBRÁZOLJA LASSOT, AMINT AZ ELNÖKÖT TOLJA. EZ RÉSZBEN GAZDASÁGPOLITIKAI IRÁNYVONALUKNAK, RÉSZBEN PEDIG ANNAK IS KÖSZÖNHETŐ, HOGY MINDKÉT POLITIKUS TÁRGYALT AZ IMF-FEL HITEL FELVÉTELÉRŐL ELNÖKI, ILLETVE ÚN. SZUPERMINISZTERI POZÍCIÓBÓL.

 

Bárhogy is döntsenek az emberek most vasárnap az elnökválasztás második fordulójában, a rendkívül népszerűtlen Moreno elnök által aláírt 6,5 milliárd dolláros IMF-hitelt vissza kell fizetnie Quitónak. A szituáció kísértetiesen hasonlít a két évvel ezelőtti argentin helyzethez: akkor

 

a választók a megszorítások és ezáltal az IMF elutasításával párhuzamosan a baloldali elnökjelölt mellé tették le a voksukat.

 

Ahogy a helyzet most látszik, nem lesz ez másképp Ecuadorban sem. 

 

A szerző latin-amerikanista, biztonság- és védelempolitikai szakertő, az Óbudai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskola Afrika Kutatóintézet vezető kutatója. A fotók mind az ő felvételei.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás