Az alföldi polgármester szerint semmi közünk hozzá, hogy mire költik a közpénzt

Arra voltunk kíváncsiak, vajon mennyi pénz jutott a Cserkeszőlői fürdő dolgozóinak a 150 milliós államkötvény-tartalékból, amit felbontottak, de a polgármester szerint ehhez senkinek semmi köze. Ungár Péternek, aki a szakszervezet jogait kérte számon rajta, egyszerűen annyit üzent, ne fontoskodjon.

Többkörös üzenetváltás lett abból az ügyből, amelynek során a közeli kunszentmártoni rendőrség járványügyi korlátozások miatt igazoltatta, később pedig közigazgatási eljárás alá vonta Boros Péternét, a Magyar Köztisztviselők és Közszolgálati Dologzók Szakszevrezetének (MKKSZ) elnökét, aki a helyi tagok mellett kiállva február 24-én egy sajtótájékoztatót tartott a cserkeszőlői fürdő dolgozóinak érdekében.

Képviselői „fontoskodás”

A sajtótájékoztatóra azután került sor, hogy kiderült, az önkormányzati cserkeszőlői fürdő közalkalmazotti státuszban lévő dolgozói bérén, szerződésmódosításokkal próbált pénzt spórolni a fürdő járvány miatti lezárásai és a bevételkiesés után, emiatt pedig számos alkalommal drasztikusan lecsökkentette a fürdő dolgozóinak bérét. A dolgozók a problémák miatt MKKSZ-alapszervezetet is alapítottak. (Az előzményekről mi is írtunk, elég részletesen, itt.)

A helyszínen megjelent kunszentmártoni rendőrök végül azon az alapon idézték be Borosnét, hogy szerintük sajtótájékoztatója valójában gyülekezésnek számít, holott – ahogyan azt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kérdésünkre is megerősítette – a törvény szerint ez nem igaz.

Az ügy kirobbanása után Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője (és az Azonnali többségi tulajdonosa) is írásbeli kérdést intézett a Belügyminisztériumhoz és az Emberi Erőforrások Minisztériumához, hogy megtudhassa, sajtótájékoztató miatt mégis hogyan indulhat járványügyi szabályszegésről szóló közigazgatási eljárás.

Kimerítő választ ugyan nem kapott Kontrát Károly államtitkártól Ungár: ő csak annyit írt, a közigazgatási eljárás Kunszentmártonban éppen azért folyik, hogy kiderüljön, tüntetés vagy sajtótájékoztató történt-e Cserkeszőlőn február 24-én. Április 1-jén, az ügy kapcsán Ungár Péter Facebook-oldalán fejtette ki, hogy a polgármester feladata az lett volna, hogy a szakszervezetet alaptevékenysége miatt ne érje támadás: „Úgy látszik, településvezetők mindenféle retorzió nélkül tehetnek úgy, mintha a késő Kádár-korban élnénk. Boros Péterné és az MKKSZ a dolgát végezte. A polgármester nem.”

Úgy fogalmazott: „Ungár Péter országgyűlési képviselő urat nem ismerem (korábban többször kifejtettem, hogy országos politikával nem foglalkozom csak a ténylegesen szükséges mértékben), ám a kijelentését olvasva megnéztem az interneten képviselő úr munkásságát.”

Hozzátette, szívesen látja a cserkeszőlői polgármesteri hivatalban Ungárt, mert szerinte „csak a neki tetsző forrásokból tájékozódik”, és „szembetűnő, hogy bizonyos országos politikusok csak a saját szájuk íze szerint szeretik értelmezni az önkormányzatiság értelmét, és alapjában véve csak saját fontosságuk propagálása a lényeg, nem törődve annak következményeivel”.

Megkérdeztük Ungár Pétert is, hogyan reagálna a polgármester felvetéseire. Az LMP-s képviselő elöljáróban közölte, nagyon köszöni a polgármester szavait, de „ha már tanácsadói viszonyba kerültünk egymással, akkor én azt tanácsolnám neki, hogy esetleg a szakszervezetek vegzálása helyett működjön együtt velük, ez jobbat tenne az ő településének is”.

Az új bér: nulla forint

Varga Attila azonban levele további részében értesüléseinkre válaszolva elismerte, vannak olyan dolgozóik, akiket az önkormányzat tartalékainak rohamos fogyása miatt nem tudnak foglalkoztatni a nyitásig, „nulla forintos állásidőre küldtük, amelyet természetesen nem volt kötelező elfogadniuk”. Hozzátette, a különböző járulékok fizetésében velük is megállapodtak. Erre elvileg a fenntartónak a különleges, külső körülmény (esetünkben a Covid-19 járvány) miatt törvényi lehetősége is van.

A döntéssel kapcsolatban Varga többek között arra is hivatkozott levelében, hogy Cserkeszőlőn a járvány kezdete óta, a mai napig mindösszesen csak egy 7,2 millió forintos szállodafoglalási kompenzációt kapott a település legfontosabb munkáltatója, dacára annak, hogy a város szinte kizárólag a fürdőből él. Arra a kérdésre, hogy akkor mi lett azzal a 150 milliós államkötvénypakkal, amelyet a március 3-i, az önkormányzat honlapján is elérhető döntéssel Varga felbontott, azt válaszolta, ezt az eddigi, bruttó 130 ezer forintos fürdődolgozói bérek kifizetésére fordították, és emlékeztetett, több mint 218 dolgozóról beszélhetünk.

Válaszához ugyanakkor, némi fenyegető éllel azt is hozzátette: „ezt a kérdést én rossz indulatú kérdésként értékelhetném, hiszen nem hinném, hogy akár Önnek, akár a médiának, vagy bárki másnak köze lenne ahhoz, hogy miként kezeljük a pénzeszközeinket, így miért is lettek a kötvényeink egy része felbontva”.

Boros Péterné korábban a rendőrségi eljárás kapcsán az Azonnalinak elmondta, „Ez az eljárás »félig róka, félig szamár« vádakon alapul: ha ez egy rendezvény volt, akkor nem volt sajtótájékoztató, ha pedig sajtótájékoztató volt, akkor nem lehet rendezvény.” Azt is hozzátette, a február 24-i igazoltatás után szóban egyik rendőr sem közölte vele, hogy a gyülekezési korlátozás megsértéséről szólt volna a bejelentés, akkor még „papírlap-égetés” volt a gyanú, amiről viszont a helyszínen szó sem volt.

A rendőrségi feljelentésről mint azelőtt, most is megkérdeztük Varga Attilát is, aki annyit válaszolt: „A kunszentmártoni rendőrkapitányság által indított közigazgatási eljárásról én is csak a sajtóból értesültem. Folyamatban lévő rendőrségi eljárást továbbra sem kívánok kommentálni.”

NYITÓKÉP: Nulla forintos új havi bért hozott a húsvéti nyúl számos fürdődolgozónak Cserkeszőlőn / Fotó: Cserkeszőlő város önkormányzata, Facebook