Gumicsont vagy pofánverés? Hazai főszerkesztők a kérdéssel provokálásról

Volt olyan kormánypárti főszerkesztő, aki pofánvágná az újságírót, ha nem nő lenne, más szerint ez simán nem téma, megint más szerint meg igenis el kell menni a falig. A Magyar Hang lapigazgatója eleve a kérdezést tartja a sajtó feladatának, a 444 főszerkesztője szerint addig se a járvány halottjairól esik szó, amíg ilyen gumicsontokon rágódunk.

A magyar média jelentős része arról a hatvan-hetvenéves időutazásnak beillő szerda esti híradórészletről beszél, amelyben Bende Balázs, a közmédia külpolitikai szerkesztője „provokatív kérdezéssel” vádolta meg Franziska Tschinderlét, az osztrák Profil hetilap újságíróját. Tschinderle a Fidesz EP-delegációját kérdezte volna a formálódó lengyel-olasz-magyar vezetésű, szélsőjobbos EP-frakcióról, megkérdezte például, hogy az osztrák Szabadságpárt és a francia Nemzeti Tömörülés miért nem képviseltette magát az erről szóló budapesti találkozón, illetve, hogy nem félnek-e attól, hogy az „euroszkeptikus” frakciót a nyolcvanas évekbeli elődjéhez hasonlóan ismét „antiszemitának” minősítik majd.

A kérdések, úgy tűnik, a fideszes EP-képviselőktől egyenesen Bende laptopjáig vándoroltak át, aki feldúlt hangon ítélte el az osztrák újságíró „kérdésbe bújtatott sugalmazását” és „provokatív stílusát”. Ezen kívül tanácsokat is osztogatott arra nézve, hogyan kellene kérdezni, szerinte például amatőr dolog megkérdezni azt, hogy ha az olasz Legát vezető Matteo Salvini jelen volt Budapesten, úgy EP-beli frakciója, az Identitás és Demokrácia másik két erős pártja, a francia Nemzeti Tömörülés és az Osztrák Szabadságpárt emberei miért nem.

A közmédia már felvezetőjében is annak bizonyítékát látta a Profil kérdéseiben, hogy „balliberális támadás” indult a Fidesz néppárti kizárása után formálódó Salvini-Orbán-Morawiecki-tandem ellen.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy a magyar média főszerkesztői hogyan értékelték mindezt, illetve azt is megkérdeztük, egyetértenek-e azzal, hogy nem lehet provokatív dolgokat kérdezni politikusoktól, értsenek bármit is provokatív alatt.

Bencsik András pofán vágná Tschinderlét, ha nem lenne nő

Bencsik András, a kormánypárti, ám a KESMA-nak részét „személyes szerencséjéből” nem képező Magyar Demokrata című hetilap főszerkesztője kérdéseinkre úgy válaszolt, az a provokatív kérdés, amikor a saját, sértő véleményt kérdésnek álcázzák, szerinte már az újságíróiskolában is mindenki megtanulja, hogy ezt nem lehet. Bencsik úgy látja, az osztrák Profil kérdései „egészen elképesztően rosszindulatú, tetű, ostoba véleményeket” tartalmaztak, majd hozzátette,

Érdeklődésünkre még azt is elárulta, szerinte a provokatív kérdések sokszor „kimerítik akár a zaklatás fogalmát is”, de ebben a speciális esetben, amíg a kérdések nem sértenek személyiségi jogokat, addig nem lehet büntetni, a legjobb szerinte az, ha az ilyen újságíróval senki sem áll szóba kormányoldalon.

Vélemény alátámasztására idézett egy pesti viccet is, azt, amikor egy buszsofőr, aki tisztességtelen ajánlatokat tett éjszakai műszak alatt nőknek, azzal védekezett, ő csak azt kérdezte meg, nincs-e kedvük vele szexuális kapcsolatot létesíteni. Szerinte itt is ugyanez történt. További kérdésünkre Bencsik úgy fogalmazott, szerinte még Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely esetében is van határa a provokációnak, ő például nem kérdezné meg Gyurcsánytól, fogyasztott-e alkoholt egy parlamenti felszólalás előtt (hozzátette azonban: „elég nyilvánvaló” a televíziós felvételekről a kérdés jogossága), de minden alkoholizmusra vonatkozó érdeklődés „túl ocsmány lenne” számára.

Huth Gergely inkább meghívná Magyarországra

Huth Gergely, az ugyancsak KESMA-n kívüli online és kormánypárti Pesti Srácoktól az Azonnalinak arról beszélt: amíg valaki az etikai, társalgási szabályokat tiszteletben tartja a kérdésében, addig mindenképpen fel lehet tenni azt bárkinek, ugyanakkor megjegyezte, a kérdéses videóbejátszást nem látta, így nem tudja, hogy a közmédia szerkesztőjének az osztrák újságíróval az volt-e a baja, hogy kemény, belemenős kérdéseket tett fel, vagy sokkal inkább arról van szó, hogy tendenciózus álláspontot rejtett a Fidesz EP-csoportjának címzett levelébe.

Huth hangsúlyozta: a Pesti Srácok munkatársai és a Pesti TV szerkesztői „sem fukarkodnak a kemény kérdésekkel.” Viszont mint hozzátette, osztrák lapról beszélünk, Huth szerint pedig „Nyugat-Európában nincsen sajtószabadság, véleménydiktatúra uralkodik, ennek számos jele van, amiket rendszeresen ki is tárgyalunk. Egy politikai hálózat bunkósbotjaként funkcionálnak az ottani újságírók.” Huth Gergely ezért azt ajánlja az osztrák újságírónak is: látogasson el Magyarországra, és nézze meg, milyen a valódi sajtószabadság.

A Mandiner főszerkesztője szerint ez „nem téma”

Nem mindenki osztotta meg kormánypárti térfélről szívesen a gondolatait az esetről. Gajdics Ottó, a KESMA-beli Karc FM rádió és a Szabad Föld hetilap főszerkesztője öt kérdés után sem kívánta az Azonnalival az esettel kapcsolatos véleményét közölni, illetve annyit azért mondott, „ha lesz majd véleménye” az esettel kapcsolatban, azt a megfelelő fórumon megosztja, most biztosan nem.

Rajcsányi Gellért, a KESMA egyik ékkövének számító Mandiner hetilap online kiadásának egyik főszerkesztője Gajdicshoz hasonlóan reagált, szerinte az M1 tegnapi jegyzete „nem téma”, és semmiféle formában nem is kíván róla nyilatkozni, majd le is tette a telefont.

G. Fodor Gábor, a KESMA-s kormányközeli 888.hu főszerkesztője is azzal kezdte, az ügyet egyáltalán nem ismeri, de ő maga úgy gondolja, mindig relatív az, hogy kinek mi a provokáció, függ helyzettől, hangulattól és egyéni állásponttól is. Ugyanakkor az M1 anyagát a Profil hetilap kérdéseiről „újságírói belügynek” minősítette: „Én a kollégáimat arra biztatom, lényeglátó kérdéseket tegyenek fel, tartsák tiszteletben a kérdés címzettjét.”

Miután részleteiben is bemutattuk neki a kérdéseket, G Fodor kifejezte: egy újságírónak pont az a dolga, hogy kérdéseket tegyen fel,

A Profil kérdése mögött G. Fodor szerint az az egyértelmű újságírói, provokatív szándék, hogy egy „még formálódó európai közösséget betoljon a szélsőjobboldal dobozába”. Szerinte ezzel önmagában nincs gond, legfeljebb választ nem kap rá az azt megfogalmazó.

Ugyanakkor már a 888-cal is előfordult a főszerkesztő szerint, hogy a lappal kapcsolatos előítéletek miatt a kérdéseik provokatív, vagy nem provokatív jellegétől függően megtagadják a választ számukra. Szerinte mindenesetre „egy idő után unalmassá válik, ha a média folyton a médiával foglalkozik. Az újságíró kérdezzen, a politikusnak meg megvan arra a joga, hogy ne válaszoljon.”

A kormány néha egyet is ért a sugalmazó kérdésekkel

Lukács Csabát, a G-nap előtt kormánypárti, utána ellenzéki, majd megszüntetett Magyar Nemzet újságírói által létrehozott, a hazai nyomdák által kinyomtatni se vállalt Magyar Hang hetilap lapigazgatóját is megkértük, kommentálja az esetet. Hangsúlyozta: nem lelkes nézője az M1 Híradónak, csak az interneten látta a kérdéses részt, ezért nem tudja, hogy az „a Híradó, a szórakoztató Öt Perc, avagy a publicisztikai rovat” keretében mehetett-e le. Ugyanakkor hangsúlyozta, az újságírók nem csupán kérdezhetnek ilyesmit, hanem lényegében az a dolguk, hogy kérdéseket tegyenek fel.

Az a körülmény Lukács szerint, hogy azon újságírói e-mailt, amiről a televízió beszámolt, eredetileg a Fidesz kapta, akár „levéltitok-sértésnek is minősülhet”. Felidézte: nekik is volt olyan tapasztalatuk, például a volt bécsi magyar nagykövet karamboljának az ügye, amikor ők küldtek kérdéseket a kormánynak, amiket ott megválaszolás helyett egy másik, a Magyar Hanggal ellentétben kormányközeli médiumnak kiadtak, így a versenytárs lényegében „ellopta a sztorit”.

Arról pedig, hogy a közmédián kikérik a sugalmazó jellegű, provokatív kérdéseket, Lukács az éppen beszélgetésünk idején az M1-en közvetített, Gulyás Gergely által tartott heti kormányinfóra hivatkozott, ahol

Úgy tűnik tehát Lukács számára, nem minden esetben fáj a kormánynak, ha egy kérdés ilyen jellegű.

Rogán és Orbán ezen csak röhögne

Uj Péter, a kormánymédiában csak Soros-blogként emlegetett 444.hu főszerkesztője ugyancsak nem látta még az erről szóló videót teljes terjedelmében, de úgy gondolja,

Ugyanis sem ott, sem pedig a Profil újságírója körül kerekített ügyben nem lehet tudni, mi az, ami már „összeomlásnak”, vagy nem provokatív kérdésnek számítana, így vágyak szerint tekergethető a történet.

Uj úgy véli, a teljes M1-es sztori újabb kormányzati gumicsont, amit éppen azért dobtak be a propagandisták, hogy „ne arról kérdezzék a kormányt, miért van 22 ezer koronavírus-halott az országban”. Jellemzőnek tartja azt is, hogy miközben „Rogán Antal, vagy Orbán Viktor ilyen támadásokon maximum röhögnek”, aközben mindig vannak olyan emberek, akik ezt, például a közmédiánál névvel és arccal felvállalják. Kérdésünkre azt mondta, neki is volt már olyan esete, amikor sajtókérdésekre nem válaszolt, de csak akkor, amikor tudta, hogy konkrétan személye ellen folyó kormányzati lejáratókampány keretében kérdezik, és azzal, hogy valami semmiséget válaszol, maga tartotta volna napirenden a témát.

FOTÓ: M1