+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2021. április 7. szerda, 18:55
A Terror Háza szerdai rendezvényén megint Európa sorsáért rettegtek a résztvevők. Szerencsére van javaslatuk: a nyugatiaknak a magyarok kalandozásait kell követniük. De voltak olyan mondatok, amelyek egy föderalista és liberális konferencián is elhangozhattak volna. Az viszont nem derült ki, hogy miért akarnak kevesebb EU-t, miközben éppen azért bírálják, mert nem cselekszik eléggé.

Szerda délután a XXI. Század Intézet online konferenciát szervezett Európa a XXI. században címmel. Az előadók garanciát jelentettek arra, hogy a hanyatló Nyugat most végre megtudhatta, mekkora nagy bajban van – bezzeg Magyarország!

 

Szabad nemzetek szövetsége

 

Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet és sok más intézmény igazgatója stílszerűen nemzetünk legnagyobb gondolkodóját, Orbán Viktort idézte beszéde elején. A bölcs tanító még 2019-ben mondta azt Prágában, hogy „mi [azaz Közép-Európa] vagyunk Európa jövője”. Schmidt Mária ezt úgy értelmezte: „az a feladat, hogy mi mutassuk meg, merre a jövő”.

 

De mielőtt feltárta volna előttünk a nagy titkot, pár percben egy történelmi gyorskurzust kaphatott a hallgatóság Európa történetéből a 19. századtól kezdve. Ebben olyan újszerű nézetet is megjelenített, miszerint Európában azért alakult ki hatalmi űr a 20. századra, mert összeomlott a brit birodalom: eszerint Európa vagy Afrikában van, vagy pedig új levéltári felfedezéssel lehet dolgunk, és a britek Európát gyarmatosították volna a 19. századig.

 

Schmidt Mária ezután áttért a jelen és a jövő nagy kérdésére – ahogy ő fogalmazott: „Hova lőjjük be magunkat?” Nem az oltásokra utalt azonban ezzel, hanem hogy a magyar jobboldalnak „van víziója és álma”: szerinte ebben különbözik Közép-Európa Nyugat-Európától. A nyugatiak a múltban élnek – bezzeg mi nem a múltba akarnánk visszatérni. Itt már-már a progresszív szólt Schmidtből:

 

„A múltat nem lehet visszakapni, a jövő felé kell tekinteni.”

 

És akkor mi is lenne ez a jövő? Európának „a szabad nemzetek szövetségévé kell válnia”. Ebben nagy szerepet szánna a magyaroknak, mondván „kalandvágyó nemzet” lennénk.

 

Az út a fontos

 

A gondolati kalandozásokat Békés Márton történész, a Terror Háza kutatási igazgatója folytatta. Ahogy Schmidt Orbánt, ő stílszerűen Schmidtet idézett beszédében: „világrend nélküli világ” vagyunk. Békés elmondta, hogy a konferenciasorozat az európai jobboldalt akarja segíteni. A helyzet ugyanis megváltozott azzal, hogy „a Fideszt kiszorították a Néppártból”. Ez új információ, eddig úgy tudtuk, hogy a Fidesz önszántából és örömmel hagyta el a kereszténydemokrata pártcsaládot.

 

Békés azonban mindenkit megnyugtatott:

 

„nem kell útkeresést folytatni, mi úton vagyunk”.

 

Eszerint maga az út a cél, ami nagyon szép romantikus gondolat. Békés rámutatott arra, hogy a konzervativizmus lényege a nemzeti gondolat – noha (tegyük azért hozzá) a konzervativizmus eszmetörténete egészen mást mutat. Nem csak úton vagyunk, de Békés azért kijelölt egy célt:

 

„Európai konföderáció” kell. A Demokratikus Koalíció se akarhatná szebben,

 

elvégre a konföderáció a jelenleginél szorosabb és centrálisabb EU-t jelentene (már amennyiben Békés a konföderáció államjogi fogalmával tisztában van). Békés a konföderáció alatt amúgy az őslakos népek szövetségét érti – ezeknek kell összefüggniük a belső és külső veszélyekkel szemben. A járványhelyzetre is kitért Békés: szerinte a vírus az országot, a kormány vírust, az ellenzék pedig a kormányt akarja legyőzni.

 

Dermesztő modern diktatúra

 

A kutatási igazgatót Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő követte, aki azért helyrebillentette a túlzott konföderacionalizmust. Szerinte nem lehet megoldás a több Európa. Az más kérdés, hogy ezután olyanokért bírálta az Európai Uniót – például a lassú járványügyi reakciókért –, amiket csak egy központosítottabb Európai Unió tudna megoldani. KIjelentette: „Brüsszel nem védte meg az embereket.“ Azaz Hidvéghi

 

egyszerre nem akar, majd akar egységesebb Európai Uniót – ne legyen egységes, de mégis tudjon mindent megoldani.

 

Hidvéghi ezután még kijelentette, hogy „nincs európai démosz”, azaz európai nép – bár láthatóan összekeverte a démoszt az etnosszal. A démosz ugyanis azon politikai nemzet, amelyhez nem kell egységes kultúra, akár csak közös nyelv, az ugyanis az etnosznak a fogalmi eleme.

 

Hidvéghi szerint ma az európai fővárosokban „nem lehet szabadon beszélni”,

 

és elmondta, hogy ma számos EP-képviselő retteg, mert „dermesztő modern diktatúra” épül az Európai Unióban. Hidvéghi szerint szerencsére Magyarországon nem ez a helyzet, nálunk szabadság van, de találnak majd európai szövetségeseket, hogy az egész kontinenst felszabadíthassák.

 

Illiberális szóvicc

 

A soron következő G. Fodor Gábor ezután arról beszélt, hogy miként „kell kormányozni a vírust”, azaz miként kell reagálni „balsorsunkra”. Egy katalán szerzőt idézve azt mondta, hogy „nem a bűz, hanem a bizonytalanság” a gond. Szerinte egy ilyen járvány alatt nem lehet rutinmegoldásokat alkalmazni. A nagy kihívásnak azt tartja, hogy egyszerre kell a járványt kezelni és a jövőbe tekinteni. A politológus szerint a politikai felelősség reneszánszát lehet látni, amely „a bürokratikus kormányzással” szemben a polgárokért felelősséget vállal. Emellett olyan problémaköröket vetett fel, mint „a vakcinaimperializmus”, valamint hogy a járványügy számos országban politikai válságot is eredményezhet, azaz politikai kérdésként kell azt kezelni.

 

G. Fodor szerint a vírus „a liberalizmus kudarca”, mert a liberalizmus felszámolta a szabadságokat a járvány elleni harcban. De a globalizmus is szerinte kudarcot vallott – mert a vírus mindenütt megjelent. Ez az érv nehezen volt érthető, elvégre a vírus mindenütt való megjelenése éppen a globalizáció – és nem annak kudarca – miatt van. G. Fodor egy szóviccel is megörvendeztette a hallgatóságot: „burokratikus kormányzás” – ez egy burokban folytatott bürokratikus kormányzás lenne, amit a politológus elvet. G. Fodor szerint

 

a vírus az illiberális fordulatot, a kereszténydemokráciát igazolja.

 

Az nem derült ki, hogy ezzel most beszólni akart az illiberalizmusra, vagy megdicsérni azt. G. Fodor szerint a járvány azt mutatja meg, hogy erős politikai vezetőkre van szükség: „Minden olyat igazol a vírus, ami a magyar jobboldal politikai fundamentumát alkotja.” G. Fodor örömhírt is közölt: „A vírust le fogjuk győzni és a jobboldali fordulat be fog következni.”

 

A magyar jobboldal fog utat mutatni a világnak

 

Ezután Frank Füredi, trockista szociológus jelentkezett be Londonból, aki „a konzervatív és népi embereknek” akart stratégiát adni. Szerinte az a baj, hogy „a globalisták és a federalisták állítják össze a napirendet”, és felpanaszolta, hogy „a nyugati jobboldal visszavonult a kultúra harcteréről”. Ezért nézi örömmel a magyar helyzetet, mert ott legalább van kultúrharc. Füredi rögtön nagyot álmodott, mert szerinte

 

az USA soft powerjának a magyar jobboldal kultúrpolitikája lesz az alternatívája.

 

Füredi ezután élesen bírálta az USA-t, amely szerinte a kozmopolitizmust terjeszti a világban. „A kozmopolitizmus egy ellenkultúra, amely el akarja pusztítani a régi kultúrákat” – mutatott rá a trockista gondolkodó. Szerinte az a baj, hogy „a fiatalok nagyon reagálnak a hollywoodi zenékre és filmekre”.

 

Füredi szerint a kozmopolitizmus az identitáspolitikát támogatja, noha pár mondattal előtte még azt állította, hogy a kozmopolitizmus az identitások ellen van. Füredi emellett arról beszélt, hogy harcolni kell „a nemi semlegesség” ellen. A trockista szociológus kiemelte a hagyományok és a hazaszeretet fontosságát a kozmopolitizmus elleni harcban.

 

„Ellenfeleink leküzdéséhez szükségünk lesz a magyar józan ész és az intellektuális erőink szintézisére.” Szerinte a magyar jobboldal fog utat mutatni a nyugati világnak, a magyar jobboldalnak „segítenie kell a konzervatív barátainkat [Nyugaton], hogy kitörhessenek a gettóból”. Ki is adta a mottót: „választ adunk az európai nép kérdéseire” – igaz, éppen Hidvéghi Balázs mondta el előtte, hogy nincs európai nép. „Eszméinkre és értékeinkre úgy kell gondolnunk, mint a fegyvereinkre, amely segít felszabadítani” – zárta gondolatait a szélsőbaloldali Füredi.

 

Unatkozni nem fogunk

 

A konferencia végén Tallinnból Schöpflin György, a Fidesz egykori EP-képviselője jelentkezett még be. Ő arról beszélt, hogy szerinte az a probléma, hogy ma a liberális demokrácia lett a demokrácia egyetlen fogalma. Ez azzal függ szerinte össze, hogy az 1990-es években a liberálisok monopolizálták a demokráciát. Tegyük hozzá: a liberális demokrácia gondolata már a 19. században megszületett, gyakorlatilag azon demokráciaforma, amelyben a többség nem rendelkezik abszolút hatalommal, hanem az egyes oldalak kompromisszumokat kötnek egymással. Schöpflin azt is bírálta, hogy a joguralom fogalmát átpolitizálták volna az Európai Unióban, azaz

 

politikai kritériumok alapján dőlne el, hogy mi a jogállam.

 

Hol húzható meg a határ és a bal- és a jobboldal között – Schöpflin szerint ezt a kérdést kell megválaszolni. Azt azonban vezércselnek tartja, hogy az európai integrációs folyamatot a baloldal magához ragadta volna, amelyre „a demokratikus jobboldalnak nem lett válasza”. (Tegyük hozzá: 2004 óta az Európai Bizottság élén mindig konzervatív politikus állt.) Schöpflin szerint vallási tisztelet övezi ma az európai integrációt, amelynek bírálóit populistának nevezik és kiközösítik:

 

„A vallási szertartások hasonlósága szembeötlő”, mert az integráció olyan hit lett, „amely megkérdőjelezhetetlen”.

 

Schöpflin többek között azért bírálta az Európai Uniót, mert nem tudta megoldani a horvát-szlovén határvitát. Bár az nem derült ki, hogy miként lehet egyszerre gyenge EU-t akarni, és olyat, amely tagállamok közötti határvitákat dönt el önhatalmúlag. A volt EP-képviselő azért is bírálta az Európai Bizottságot, mert politikai hatalmat gyakorol – de itt sem derült ki, hogy egy politikai intézmény mégis milyen más hatalmat gyakorolhatna. Azért is kritizálta az EU-t Schöpflin, hogy az azeri-örmény háború idején nem lépett fel erősen és egységesebben. Miközben

 

azt lehetett volna várni, hogy eszerint Schöpflin mégiscsak több Európát akar – kijelentette: kevesebb Európa kell.

 

Nem világos, hogy a mostaninál kevesebb Európai Unió miként fogja mindazt megtenni – mondjuk az erős külpolitikai cselekvést –, amit meg Schöpflin elvárna. Schöpflin szerint az Orbán Viktor, Matteo Salvini és Mateusz Morawiecki által nemrég Budapesten bejelentett európai reneszánsz révén a 2024-es európai parlamenti választás csatatér lehet. Azaz „unatkozni nem fogunk”.

 

NYITÓKÉP: A konferencia felszólalói / XXI. Század Intézet, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

A képviselő szerint most bizony az ombudsmannak kell a kormány rendelkezése ellen védenie az egészséghez való alapjogot Magyarországon.

Az ortodox egyház, a mulatósénekesek és a maszkviselés belengetett eltörlése se nagyon növelte a románok oltási kedvét, így a misztikumhoz fordultak.

A Tsúfos Tükör huszadik számában meg-mutatkozik, hogy kotsmázással, dorbézolással 's dínom-dánommal kísérti meg a' Gonosz, a' fene védetségi kártya pedig tsak a jámborságtól s' a' józanságtól védhet meg.

Nemcsak pénzt, hanem 20 liter fehérbort is adott, sőt még a polgármester magánbirtokán is dolgozott a panasztevő.

Öt év alatt négyszeresére nőtt az átadott új ingatlanok száma, aminek oka a koronavírus
előtti időkben keresendő.

Száznegyven éve koronázták meg a független Román Királyság első uralkodóját. Ennek apropóján elmeséljük, kik a román monarchisták főhősei.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás