Dánia az első európai ország, ahol bevezették a koronavírus elleni védettségi igazolásokat

A dán kormány szerint csak az általuk koronaútlevélnek nevezett igazolással lehet biztonságosan nyitni. Szerdán kinyitottak a fodrászok, a kozmetikusok, a masszőrök és a tetoválók, de az igazolás nélkül nem lehet igénybe venni a szolgáltatásaikat.

Mint arról korábban beszámoltunk, a dán kormány még február elején jelentette be, hogy olyan digitális igazolás fejlesztésébe kezd, amivel az egyén igazolni tudja, ha már megkapta a koronavírus elleni vakcinát.

A bejelentésnél még az ügyvivő gazdasági miniszter, Morten Bødskov nem tudta megmondani, hogy pontosan hogyan fog kinézni, és egyáltalán mire fog feljogosítani az igazolás. Akkor mindössze annyit mondott, hogy az igazolás az újranyitást fogja megkönnyíteni.

Április 6-án azonban már bemutatták az időközben coronapasnak, azaz koronaútlevélnek hívott dokumentumot,

De hogyan is néz ki a dán koronaútlevél?

Az Európai Bizottság digitális zöldigazolvány-tervezetéhez hasonlóan a dán koronaútlevelet három csoport kaphatja meg:

+ azok, akiknél már kialakult a teljes védettség az oltás után;

+ azok, akik az elmúlt 12 hétben átestek a kínai koronavíruson, és emiatt immunisak;

+ illetve azok, akik egy 72 óránál nem régebbi PCR- vagy antigén teszten negatív eredményt produkáltak.

Az oltottak esetében az igazolás visszavonásig érvényes; a koronavírusból felgyógyultak esetében csak a gyógyulástól számított 12 hétig, míg a negatív teszttel rendelkezők esetén csak 72 órára érvényes az igazolás. Nekik egy újabb negatív teszttel hosszabbítható meg a koronaútlevél érvényessége, így hetente akár többször is teszteltetniük kell magukat.

A koronaútlevél alapvetően digitális, de azok, akiknek nincs okostelefonjuk, postán keresztül fognak megkapni egy rendes, nyomtatott igazolást. Utóbbi viszont csak azoknak jár, akik már megkapták mindkét oltásukat, és eltelt az immunitás eléréshez szükséges két hét.

Koronaútlevéllel a biztonságos nyitáshoz

Szerdán megnyithattak az eddig zárva lévő szolgáltatóipari üzletek, azonban csak olyan vendégeket fogadhatnak, akik érvényes koronaútlevéllel rendelkeznek. Így ismét munkába állhattak a fodrászok, a kozmetikusok, a masszőrök, illetve a tetoválók is.

A kisebb, nem alapvető élelmiszereket árusító boltok majd április 13-án, míg a nagyobb bevásárlóközpontok, plázák majd április 21-én nyithatnak ki, ahogy a kulturális intézmények, mint például a múzeumok és galériák is ekkor nyithatnak majd ki.

Az éttermek, kávézók és bárok is április 6-án nyithattak ki, azonban jelenleg még csak szabadtéri fogyasztásra – a dán kormány tervezete szerint majd május 6-ától fogadhatnak vendégeket a beltéri vendégtérben, ha már az 50 év felettieket teljesen beoltották.

azonban már korábban jelezték: a későbbiekben bővíteni fogják a koronaútlevél felhasználhatóságát.

Ha esetleg lenne Dániában élő olvasónk, akkor a koronaútlevelét itt vagy a MinSundhed appon keresztül tudja igényelni, azonban a kormány azt ígéri, hogy az igazolás két digitális verzióját később összevonják.

Az 5,8 milliós Dániában egyébként elég jól állnak a kínai koronavírus-járvánnyal: a vírus tavaly márciusi megjelenése óta mindössze 234 931 embernél mutatták ki a koronavírust, akik közül 223 824-en fel is épültek. Sajnos azonban 2 435 ember életét vesztette a kínai vírus szövődményeibe, ami azt jelenti, hogy

Viszonyításképpen: Magyarországon a halálozási ráta 5,07 százalék, így a közel tízmilliós országunkban már több mint 22 ezren vesztették életüket a kínai koronavírusban. Azért, hogy Magyarországon miért halnak meg ilyen sokan a fertőződésbe, szakértőkkel itt jártuk körbe.

Miközben Magyarországon épp emelkedő szakaszában van a járvány harmadik hulláma, és több mint 250 ezer aktív fertőzött van, addig Dániában jelenleg mindössze 8 672 aktív esetet tartanak számon. A Bloomberg naponta frissülő statisztikái szerint a dán lakosságnak már a 13,6 százaléka kapta meg az első oltását, míg az oltottak 7 százaléka már a második oltását is megkapta. Magyaroszágon ebben jobban állunk: itthon már a lakosság 24,9 százaléka kapta meg az első oltását, közülük 9,4 százaléknyian már a másodikat is.

A védettségi igazolással egyébként már Magyarországon is próbálkoznak, azonban azt még Gulyás Gergely kancelláriaminiszter sem tudta megmondani a kormányinfón, hogy azt jelenleg mire lehet használni.

Emellett – ellentétben a dán megoldással –, a legtöbb beoltott ember már az első oltása után megkapja a védettségét igazoló plasztikkártyát, miközben a német járványkezelés szakértői-tudományos bázisát adó Robert Koch Intézet nemrégiben arról publikált egy tanulmányt, hogy nem az első dózist kellene figyelembe venni, hanem azokat, akik teljeskörűen be vannak oltva. Azok esetében, akik már megkapták a második oltást is, nem adják tovább a fertőzést, így a járvány lefolyását már nem befolyásolják negatívan.

NYITÓKÉP: Jernej Furman / Flickr