+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2021. április 6. kedd, 08:53
Kevésbé azért, mert nem tudjuk meg, hogyan szerepelnének a diktatúra sportolói. Húsbavágóbb, hogy egy fontos diplomáciai tér veszik el.

A Kim Dzsongun vezette Észak-Korea nem fog részt venni az eredetileg 2020-ra tervezett, a koronavírus-járvány miatt viszont végül idén július 23. és augusztus 8. között, Japánban tartandó nyári olimpián –

 

a rezsim így védi játékosait „a koronavírus okozta közegészségügyi válságtól”.

 

Ezt az ottani állami sportcsatorna jelentette be keddre virradóan, a döntés azonban már előbb, március 25-én megszületett az ottani olimpiai bizottság videókonferenciáján. Ezzel Észak-Korea az első nagyobb ország, amely kivonja magát az olimpián való részvételből.

 

És ez nemcsak azért fontos, mert így nem tudhatjuk meg, hogy a diktatúra sportolói hogyan teljesítenének a nemzetközi mezőnyben, hanem azért is, mert az olimpia fontos informális diplomáciai helyszínként funkcionál Észak-Korea esetében.

 

+ Egyrészről az olimpia lett az egyik fő színtere a koreai háború 1953-as lezárása ellenére hivatalosan még mindig egymással háborúban álló Észak- és Dél-Korea közötti diplomáciának: 2000-től kezdődően több alkalommal is együtt menetelt a két Korea csapata az olimpiai nyitóceremóniákon, akárcsak a 2018-as dél-koreai téli játékokon.

 

A 2018-as rendezvény már csak azért is volt kiváltképp fontos, mert azt követően jelentették be, hogy a következő, 2020-as (de a koronavírus-járvány miatt idénre halasztott) olimpián

 

nemcsak a nyitóceremónián jelenne meg a két Korea csapata együtt, hanem magán a játékokon is közös csapatként versenyeznének – erre a szimbolikus lépésre így most nem kerülhet sor.

 

Az olimpia azonban a Dél-Koreával fenntartott kapcsolatokon túl is bír releváns szereppel az észak-koreai rezsim számára: 2018-ban Észak-Korea nemcsak 22 sportolót és az elhíresült, 230 fős szurkolói gárdáját küldte az olimpiára, hanem megjelentek ott kormányzati tisztviselők is – közülük a legjelentősebb Kim Dzsongun lánytestvére, Kim Jodzsong volt, aki akkor már tagja volt a politikai döntéshozásért felelős politikai bizottságnak.

 

A KATONÁS FEGYELMEZETTSÉGÜKRŐL HÍRESSÉ VÁLT ÉSZAK-KOREAI SZURKOLÓCSAPAT AKCIÓ KÖZBEN.

 

A 2018-as játékoknak így nagy szerepe volt abban a folyamatban, ami végül az akkori amerikai elnök, Donald Trump és Kim Dzsongun személyes találkozójához, illetve a két oldal közötti magas diplomáciai találkozókig vezetett.

 

Az idénre halasztott olimpia ebből a szempontból is fontos informális fórum lehetett volna, tekintve, hogy most formálódik az új, Joe Biden vezette demokrata adminisztráció külpolitikája,

 

aminek sarokpontjait – mint azokat Fehér Zoltán az Azonnalin részletesen bemutatta – már látni.

 

Az azonban még nem kristályosodott ki, hogy az észak-koreai rezsimmel hányadán akar állni Biden, és Észak-Korea leendő viselkedése sem éppen mentes a kérdőjelektől: az amerikai félnek való üzenetként és figyelemfelhívásként is értelmezhető, hogy március végén Észak-Korea rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat tesztelt a Japán-tenger felett – ez volt az első rakétatesztelés Joe Biden hivatalba lépése óta.

 

Biden erre elég szűkszavúan reagált csupán, szerinte a rakétakilövés nem sérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, abban semmi szokatlan nincs, ahogy ő fogalmazott: „business as usual”. Erre Észak-Korea további – úgyszint rövid hatótávú – rakéták kilövésével reagált. Észak-Korea olimpiai távolmaradására a Biden-adminisztráció egyelőre nem reagált.

 

NYITÓKÉP: Az észak-koreai delegáció a 2018-as téli olimpián, középen Kim Jodzsonggal. Jeon Han / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás