+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
N. Tóth Eszter
2021. április 5. hétfő, 09:10
Az AstraZeneca kapcsán egyelőre nem látunk tisztán. Jó lenne tudni, hogy valóban az oltás okozza-e a vérrögöt. De a vérrögképződés nagyon gyakori dolog amúgy is. Nem tudjuk, hogy a beoltottak körében több eset van-e, mint a nem beoltottaknál.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Pár napja jelent meg a hír, hogy megszaporodtak az agyi vérrögös esetek az AstraZenecával beoltottak között, és ezért Kanada után Németország egyes részeiben is korlátozzák az oltóanyag használatát. Konkrétan: az újabb adatok szerint a vérrögképződés esélyét most már százezer az egyhez aránnyal számolják, és a korábbi egymilliós viszonyításhoz képest ez már nem vicc.

 

Akkor kész, felejtsük el az AstraZenecát?
Nem, ez nem ilyen egyszerű.

 

Először is, minden gyógyszer vagy oltás tesztelésekor jelentkezhetnek mellékhatások, és a nemzeti és EU-s gyógyszerügynökségeknek nyilván az a dolguk, hogy ezeket kivizsgálják. Ez fontos része a lakosság és a gyógyszerügynökségek közötti partneri viszonynak, és elengedhetetlen a gyógyszerekbe vetett bizalom kialakulásához.

 

Ha bármilyen gyógyszer betegtájékoztatóját megnézzük, nagyon gyakran láthatunk ijesztően súlyos mellékhatásokat, amik egy az egymillióhoz, de akár egy a tízezerhez gyakorisággal is jelentkezhetnek. A „sima” influenzaoltás egy az egymillióhoz eséllyel vezet Guillain-Barré-szindrómához. A fogamzásgátló tabletták szedése alatt enyhén növekszik a mellrák kialakulásának kockázata. Az aszpirin rendszeres szedése növeli a gasztrointesztinális vérzés kockázatát. A leggyakrabban felírt koleszterinszint-csökkentő, a rosuvastatin, nagyon ritka esetekben izomkárosodást és hasnyálmirigy-gyulladást okozhat. És így tovább.

 

Az AstraZeneca kapcsán egyelőre nem látunk tisztán. Természetesen jó lenne tudni, hogy valóban az oltás okozza-e a vérrögöt, kik a veszélyeztetettek, mik a korai jelek, amik alapján észre lehet venni a bajt, és hogy hogyan lehet kezelni az ilyen eseteket. A baj az, hogy az extrém ritka mellékhatásokról rettentő nehéz statisztikai módszerekkel megállapítani, hogy valóban az oltás váltotta-e ki őket. A vérrögképződés nagyon gyakori dolog amúgy is. Nem tudjuk, hogy a beoltottak körében több eset van-e, mint a nem beoltottaknál. A legfrissebb jelentés szerint az Egyesült Királyságban eddig beadott 18 millió AstraZeneca-oltás közül harminc esetében találtak vérrögképződést az oltás beadása utáni napokban.

 

Tényleges ok-okozati összefüggést csak úgy lehetne megállapítani, ha valaki ezt kísérleti módszerekkel, például nagy számú pácienstől levett vérmintán, laboratóriumban tenyésztett sejteken vagy állatmodelleken, kontrollált körülmények között vizsgálná. Erre még elég sokat kell várni. Egy norvég és német kutatócsoport előzetes eredményei arra utalnak, hogy a testben olyan autoreaktív antitestek termelődhetnek, amik megtámadják a véralvadási rendszer komponenseit, és ez válthatja ki a vérrögképződést. Természetesen még több, átfogó vizsgálatra van szükség, hogy bizonyítani lehessen, hogy ezen antitestek jelenléte, a vérrögképződés és az oltás felvétele között tényleges összefüggés van-e.  

 

És azt sem tudjuk, hogy ha valóban az oltás okozza a mellékhatásokat, akkor ennek mi az oka.

 

Legalább három eshetőség elképzelhető.

 

+ Lehet, hogy az oltás hatására a szervezetben termelődő koronavírus tüskefehérje az okozó.

 

Másodszor, mivel az AstraZeneca vakcinája úgy működik, hogy egy ártalmatlanított adenovírusba csomagolva juttatja be a tüskefehérjét kódoló gént a szervezetbe, az is elképzelhető, hogy ez az adenovírus hordozó felelős a kialakult mellékhatásokért. 

 

A harmadik eshetőség az, hogy a gyártási szériával volt valami gond.

 

Nagyon nem mindegy, hogy miről van szó.

 

Először is tehát, azt már tudjuk, hogy a koronavírus egy autoimmun agresszor, és ezért vált ki a betegeknél súlyos, életveszélyes tüneteket, beleértve akár az oltásokkal összefüggésbe hozott véralvadási zavarokat is. Egyes új kutatási eredmények arra utalnak, hogy a szerkezetéből adódóan, a koronavírus tüskefehérjéje nagy szerepet játszhat ezen autoimmun reakciók kialakulásában.

 

Ha viszont ez így van, akkor lehetséges, hogy nemcsak az AstraZeneca válthat ki efféle reakciókat, hanem az összes többi márkájú oltás is, hiszen mindegyik a tüskefehérjén alapul. Ilyen értelemben csak a kínai Sinopharm-vakcina lóg ki kissé a sorból, mert az elöltvírus-technológiával készült. Ugyanakkor ez az elölt vírus tartalmazza a vírus összes alkotórészét, tehát a tüskefehérje is megtalálható benne. Ebben az esetben az összes oltást be kellene vizsgálni!

 

Ha viszont az adenovírus hordozó a hibás, az azt jelentené, hogy meg kellene állapítani, hogy a hordozó pontosan miért problémás, és úgy módosítani a vakcinát, hogy a hordozót megváltoztatják.  

 

Végül, ha csak annyi történt, hogy a gyártási széria minőségével volt gond, akkor egyszerűen az adott szériát be kellene vonni a piacról.

 

A másik, unos-untalan ismételt szempont az, hogy az oltás pozitív hatásai tényleg sokszorosan ellensúlyozzák a negatívakat. Emberek millióit menti meg a haláltól vagy a súlyos betegségtől. Gondoljunk bele, ha az oltás, ami a vírus kicsike, osztódásra képtelen, halott darabja, így is ekkora autoimmun sokkot vált ki, akkor mekkora hatása lehet az élő vírusnak, ha valaki azt elkapja. Most már bizonyított, hogy a fertőzés messze nagyobb arányban vált ki autoimmun reakciót, mint az oltás. Ebbe egyébként a vérrögképződés is beletartozik, ami gyakori a covidos betegeknél. Magyarul mondva,

 

aki az oltástól produkált vérrögöt, az lehetséges, hogy a betegségtől is produkált volna.

 

Mindenképpen jobban járunk az oltással, mint nélküle.

 

És olyan apró sallangokat még nem is említettünk, hogy a másik, jelenleg nagy számban elérhető oltás, a Pfizer tárolása és szállítása nagyon speciális körülményeket igényel. Ezeket a fejletlen országokban lehetetlen fenntartani, így ha oda is kellő számú oltást akarunk juttatni, akkor muszáj lesz az AstraZenecából is vinni.

 

N. Tóth Eszter (PhD) gyógyszerkutató, az AstraZeneca-oltás kifejlesztésében nem vett részt. Az oltásvita többi cikke itt olvasható.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás