+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István
2021. április 1. csütörtök, 10:06
A múlt vasárnap bevezetett korlátozások miatt majdnem egy hete minden este tüntetnek Románia több városában. A kezdeti több ezres létszám szerdán már csak az ötszáz résztvevőt érte el. Viszont szerdán már maszkokat is felgyújtottak.

Mint ahogy beszámoltunk róla, Romániában vasárnap éjszaka óta minden este utcára vonul többszáz lezárásellenes tüntető, hogy az elmúlt hétvégén bevezetett – a magyarországihoz képest enyhe és differenciált szigorítások – ellen tiltakozzon. Az első éjszakai tüntetés még spontán volt, majd megjelent a színen a szélsőjobboldali, Szövetség a Románok Egyesüléséért (AUR) párt is. A keddi tüntetések már erőszakosak voltak, Bukarestben például petárdákkal, műanyag palackokkal, kövekkel dobálták a csendőröket, tizenketten közülük meg is sebesültek.

 

Ugyan eddig tettekben nem, de szavakkal már a posztkommunista-nacionalista Szociáldemokrata Párt (PSD) is támogatta a lezárásellenes tüntetéseket, amivel az Európai Unióban a PSD lett az első mainstream párt, ami beállt a lezárásellenességbe. (Arról, hogy a két ellenzéki párt, az AUR és a PSD miért lezárásellenes, és mi a céljuk ezzel politikailag, Cristian Pîrvulescu-val, bukaresti politológussal itt jártuk körbe.)

 

Mi történt szerdán?

 

Szerda éjszaka is utcára vonultak a románok, hogy tüntessenek a lezárások ellen. A szerdai tüntetések újdonsága, hogy jelen estben nem a fővárosban, Bukarestben, hanem a magyar határ melletti erdélyi nagyvárosban, Aradon voltak a legtöbben.

 

További újdonság, hogy

 

megjelent a maszkok látványos felgyújtása, amelyet szintén a magyar határ melletti, 25 százalékos magyar lakossággal is rendelkező Nagyváradon hajtottak végre.

 

Az akció a lenti híradórészletben is látható:

 

 

A román sajtó beszámolója szerint

 

a szerdai tüntetések békések voltak, csak a fekete-tengerparti Konstancán fordult elő egy incidens,

 

amikor egy tüntető nem volt hajlandó igazolni magát, mire csendőrök kiemelték őt a tömegből. Azonban sajtóértesülések szerint az illetőt végül büntetés nélkül elengedték.

 

Nem így járt viszont a szélsőjobboldali AUR több megjelent képviselője.

 

A párt két vezetőjét, a fociultárból pártelnökké avanzsált George Simiont, Claudiu Târziu társelnököt, valamint a harsány ügyvédnőt – akit egyébként még február elején kizártak az AUR parlamenti frakciójából – fejenként 15 000 lejre, vagyis 1,1 millió forintra büntettek.

 

Simion szerint a tüntetéseket nem az AUR szervezte, hanem „egyszerű románok”, és a párt képviselői pedig magánemberként vettek részt a ezeken, mert magukat „mint az egyszerű román emberek pártja” tartják számon.

 

A párt elnöke, George Simion még hétfőn Facebook-bejegyzésben közölte követőivel, hogy csatlakoznak a civil társadalom kezdeményezéséhez Bukarestben és az ország többi városában.

 

Azonban nem erről tanúskodik a Szabad Európa romániai szerkesztőséghez eljutott telefonbeszélgetés. A felvételen ugyanis az hallható, hogy 

 

az AUR egyik megyei elnöke még vasárnap parancsba adta minden párttagnak, hogy „legalább egy autónyi emberrel” menjenek ki tüntetni.

 

Vagyis az AUR pártelnökének, Simionnak az érvelése – miszerint ők nem szervezők, csak résztvevők voltak – kissé sántít. Simion emellett egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy jogvédelmet fog kérni a büntetés kifizetése elkerülésére.

 

Miért tüntetnek Romániában, és miért állnak be mögé a pártok? Ez hoz vagy visz nekik? Egy bukaresti politológussal kibeszéltük!

 

NYITÓKÉP: Diana Iovanovici-Șoșoacă, az AUR egyik szenátora (középen) a szerdai bukaresti tüntetésen. Fotó: Stefan Lintarov / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás