+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2021. április 1. csütörtök, 15:38
Összegészében még így is több vakcinát használtak fel Szerbiában, mint Magyarországon.

Európában sokáig déli szomszédunk, Szerbia állt legjobban a kínai koronavírus ellni oltással, ugyanis Szerbiában már jóval korábban megérkeztek a kínai Sinopharm, illetve az orosz Szputnyik V vakcinái, mint Magyarországra, de ezek emellett a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech, illetve a brit-svéd Oxford/AstraZeneca vakcináit is használják a szerb hatóságok.

 

Azonban Szerbiában megtorpantak az oltáskampánnyal,

 

ugyanis Szerbiában szinte már mindenkit beoltottak, aki az önkéntes oltáson részt kívánt venni.

 

Részben emiatt már a külföldieket is elkezdték oltani az egykori jugoszláv államban, azonban Aleksandar Vučić rezsimje ezt nem a humanitárius segély jegyében teszi így, hanem mert egyszerűen több a vakcina, mint az oltásra várakozó szerb, ezért szerbiai lakcímmel nem rendelkező külföldi állampolgárokat is oltanak. (Erről, illetve hogy hol lehet regisztrálni a szerbiai oltásra, itt írtunk bővebben.)

 

Ez lehet az egyik oka annak, hogy a miniállamokat nem számítva

 

Európában immáron Magyarországon kapta meg a legtöbb ember a koronavírus elleni első oltását.

 

Az Our World in Data adatai szerint március 31-ig a magyar lakosságnak már a 21,39 százaléka kapta meg az első oltást, míg Szerbiában ez a szám „csak” 21 százalék.

 

 

Azonban ez csak az első adag oltásra vonatkozik, ugyanis déli szomszédunknál már jóval több ember kapta meg a második oltását is, így Szerbiában jóval több embernél alakult ki a teljes immunitás. E számok tekintetében míg Szerbiában a társadalom 14,92 százaléka kapta meg a második oltását is, Magyarországon csak 8,15, bár ez még mindig jobb, mint az EU-s átlag, ami az első szám tekintetében 11,62, míg a második szám tekintetében 4,93 százalék.

 

 

Amögött, hogy Magyarországon már több ember kapta meg az oltást, az állhat, hogy változott az oltási terv: mint arról Gulyás Gergely is beszámolt a március 25-i kormányinfón, a magyar hatóságok meghosszabbították a két oltás közötti időt, hogy így minél több ember kaphassa meg az első oltást, és alakulhasson ki nála valamilyen fokú védettség a kínai koronavírus ellen.

 

NYITÓKÉP: Aleksandar Vučić és Orbán Viktor megtekint egy térképet Belgrádban. Fotó: Orbán Viktor / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

Egy most nyilvánosságra került, 2010-es jelentés szerint az akkori lakosság majdnem 40 százalékának hívásaihoz voltak képesek hozzáférni a kínaiak.

Van egy hely, ahol már most megvalósult Orbán, Salvini és Morawiecki budapesti álma.

Az iskolák is újra teljesen nyitva vannak, bár az osztályokban továbbra is viselni kell a maszkot. Az országban heteken belül jöhet a teljes nyitás.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás