+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2021. április 1. csütörtök, 10:33
A paradicsom ugyanis természetes gyógymód a vérrögök kialakulásának megelőzésében.

Az elmúlt hetekben több hír is megjelent arról, hogy vérrögök alakultak ki azoknál az embereknél, akiket a brit-svéd fejlesztésű Oxford/AstraZeneca-vakcinával oltottak be.

 

Ugyan az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és a gyártó is kijelentette, hogy a több tízmillió beoltott közül mindössze elhanyagolható százalékban alakultak ki vérrögök – és sokkal alacsonyabb számban, mint ami a társadalomban természetes módon kialakul –, de több ország – mint például Franciaország, vagy a héten már Németország is – elővigyázatosságból úgy döntött, hogy a szert csak 60 év felett használják, mivel úgy vélik: 60 év alatt megnőtt a vérrög kialakulásának a veszélye.

 

Most erre a problémára talált egy megoldást a Bolgár Fertőző és Parazita Betegségek Országos Központjának igazgatója, Todor Kantardzhiev professzor:

 

a beoltottaknak több paradicsomot és paradicsomlevet kell fogyasztaniuk.

 

A paradicsom ugyanis egy természetes gyógymód a véralvadás ellen, és ezért az egészségügyi szerv hivatalos tanácsában javasolja a zöldség fogyasztását. Kantardzhiev minderről egy interjúban beszélt a bTV-nek, ahol ezenkívül azt is kifejtette, hogy Bulgáriában már a társadalom egyharmadának lehet valamilyen védelme a kínai koronavírus ellen, hiszen az eddig beoltott közel hat százaléknyi ember mellett azokat is hozzászámolják, akik már felgyógyultak a vírus okozta betegségből.

 

Bulgária egyébként ezzel a hat százalékos átoltottsággal bőven az EU-s átlag alatt van. Míg az Európai Unióban átlagosan a társadalom 11,2 százaléka kapta meg legalább az első oltását, addig Bulgáriában ez a szám mindössze 5,3 százalék. Ez részben a vakcinák lassú érkezésének köszönhető, hiszen a hétmilliós Bulgáriába eddig mindössze kevesebb mint félmillió adag vakcina érkezett, és naponta körülbelül tízezer embert képesek oltani.

 

A lassú vakcinaszállítmány miatt nem véletlen, hogy Bulgáriában alternatív megoldásokat is javasolnak a vírus ellen. Kantardzhiev még két héttel ezelőtt azt ajánlotta a megfertőzött bolgároknak, hogy egyenek szódabikarbónával meghintett citromot, hogy a torkuk vírusterhelését ezzel is csökkentsék.

 

Hogy ez utóbbi mennyire lehet hatásos a vírus ellen, azt még nem tudni, ellenben a paradicsom egészségre gyakorolt hatásáról, és a véralvadás megelőzésében betöltött szerepéről már korábban is készültek tanulmányok.

 

De mi is volt ez a probléma az AstraZenecával? Tényleg tartani kell tőle? Szakértőkkel jártuk körbe! Egyáltalán hogyan működnek a vakcinák? Azt is megírtuk!

 

NYITÓKÉP: Magyarország Kormánya / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az összeget Parragh László mondta az Azonnalinak. Mi ez az összeg, mi mindenből áll és hogyan jött ki? Utánajártunk.

Jövő hétfőtől szerdáig a Sinopharm-vakcinával való oltásra már magunk bejelentkezhetünk, nem kell a háziorvos hívását, mailjét várni.

Lehet majd menni könyvtárba
és edzőterembe is, de csak védettségi igazolással.

Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Szerdán vették az első szállítmányt a szintetikus antitestet tartalmazó gyógyszerből. A kórházak kérhetik, elmondjuk, mi ez.

Ahhoz, hogy ezt el tudják dönteni, először átláthatóvá kéne a tenni a Diákváros területére tervezett kínai egyetemmel kapcsolatos kormányzati döntéseket.

Hogy pontosan mit fog tartalmazni a törvényjavaslat, amit a Fidesz-KDNP bizonyára nem fog elfogadni, nem tudni.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás