A mi félbangladesi állapotainkhoz képest a magyar egészségügy maga Nyugat-Európa – Vajdasági magyar politikus az Azonnalinak

2021.04.01. 07:07

A vajdasági Magyar Mozgalom elnöke, Sövény Ferenc szerint a Fidesz csak kihasználja a határon túli magyarokat, érdemben nem foglalkozik a problémáikkal. A vajdasági politikus szerint magyarként érdemes Szerbiába menni oltatni, a kettős állampolgárság miatt is fogy a határon túli magyarság, a magyar ellenzék pedig csak azért mutogat a határon túlra, hogy saját sikertelenségét palástolja. Interjú!

A mi félbangladesi állapotainkhoz képest a magyar egészségügy maga Nyugat-Európa – Vajdasági magyar politikus az Azonnalinak

Nemrégiben közölt egy videót, amiben többek között arról beszél, hogy a határon túli magyarok a magyar ellenzék céltáblájává váltak, és ellenségképzés zajlik ellenük. Ki az, aki ellenségnek kiáltotta ki önöket pontosan?

Először a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazáson tettek kísérletet, ahol a Gyurcsány-kormány kifejezetten azért indított kampányt, hogy a kettős állampolgárságot ne adják meg a határon túli magyarságnak. Gyurcsányék azzal kampányoltak, hogy ez veszélyeztetné a magyarországi munkahelyeket, a nyugdíjat és szociális juttatásokat.

Nagyon pozitívan éltük meg mi, határon túli magyarok, hogy 2010-ben Gyurcsány Ferencék MSZP-n belüli platformját leszámítva mindenki megszavazta a kettős állampolgárság intézményét.

Úgy éreztük, ezzel az anyaországiak közjogilag is elismertek bennünket a nemzet részeként.

És a tapasztalat is az, hogy az előző időszakokhoz képest pozitív irányba fordult az anyaországiak határon túliakhoz való hozzáállása.

Sajnálatos módon azonban az elmúlt tíz évben polgárháborús hangulat uralkodott el Magyarországon, borzasztóan átpolitizált az egész társadalom. A Fidesz kétharmados fölényben van, az ellenzéki érzelmű választópolgárok pedig úgy érezhetik, hogy tehetetlenek ezzel szemben.

És ebben a helyzetben sokak számára jó érvnek tűnhet, hogy a határon túli magyaroknak köszönhetően van a Fidesz hatalma bebetonozva, mi vagyunk a mérleg nyelve – holott ez nincs így. A 2018-as választáson egy mandátum sorsát sem döntötték el a határon túli szavazatok.

2022-ben viszont az ellenzék többi pártja együtt fog indulni a DK-val, Gyurcsányéknak így kompromisszumokat kell majd kötnie. A Momentum elnöke, Fekete-Győr András az Azonnalinak adott interjújában azt nyilatkozta, hogy a DK-nak engednie kellett a határon túli magyarokkal kapcsolatos álláspontjából az ellenzék hatpárti egyeztetésén. Ez sem nyugtatja meg önöket?

Az ellenségképzést nem kifejezetten a politikai szereplők részéről értem, a DK-n kívül nem emlékszem olyan pártra, ami ezt nyíltan megfogalmazta volna.

Inkább úgy érzem, hogy az ellenzéki választópolgárok között van egy ilyen negatív vélemény,

amit az ellenzéki politikusok nem annyira igyekeznek megcáfolni. Jól jön és önigazolás az a városi legenda nekik is, hogy sok mindent azért nem tudnak elérni, mert olyan eszközök állnak a Fidesz rendelkezésére, mint a határon túli magyarság.

Ön szerint csak kifogásként mutogatnak az ellenzéki pártok a határon túli magyarokra, hogy a sikertelenségüket paklástolják?

Igen. És ettől azt még elismerem, hogy a jelenlegi magyarországi választási rendszer, a médiaszabadság helyzete és a további politikai feltételek súlyos demokráciadeficitről árulkodnak.

Ebben a tekintetben sajnos teljesen párhuzamot lehet vonni a szerbiai közéleti állapotokkal.

INTERJÚALANYUNK, SÖVÉNY FERENC A MAGYAR MOZGALOM ELNÖKE, AMI A LEGNAGYOBB SZERBIAI MAGYAR PÁRT, A FIDESSZEL ÉS A SZERB HALADÓ PÁRTTAL IS KIVÁLÓ KAPCSOLATOKAT ÁPOLÓ VAJDASÁGI MAGYAR SZÖVETSÉG (VMSZ) ELLENÉBEN JÖTT LÉTRE. SÖVÉNY GYAKRAN KÉSZÍT VIDEÓKAT A YOUTUBE-RA, LEGINKÁBB A SZERBIAI MAGYARSÁGGAL ÉS POLITIKÁVAL FOGLALKOZIK. FORRÁS: SÖVÉNY FERENC / FACEBOOK

A videójának egyik legsúlyosabb tételmondata az, hogy az ellenzék a határon túliak meggyőzésére még csak kísérletet sem tesz.

A tapasztalatból indulok ki: az elmúlt tíz évben a Jobbikon kívül nem emlékszem olyan pártra, ami kifejezetten a körünkben kampányolt volna. Az ellenzéki pártok valószínűleg halott ügyként tekintettek arra a pénzügyi és emberi erőforrásra, amit a határon túliak meggyőzésére fordítanának.

Valószínűleg ők is tudják, hogy nem nyomunk annyit a latban, hogy érdemes legyen foglalkozni velünk.

Ezért inkább csak egy-egy elejtett mondat erejéig teszik ezt meg – ami viszont az átlag külhoni magyar szavazó szintjére nem jut el. A közelmúltban csak Márki-Zay Péternek emlékszem egy megnyilatkozására, amiben kiemelten foglalkozik a határon túliak támogatásával.

Mivel tudná magát szimpatikusabbá tenni az ellenzék a határon túli magyarok körében?

A mi vajdasági példánkból kifolyólag azzal, ha az európai, demokratikus értékeket minél inkább előtérbe helyeznék. Jelenleg Szerbia olyan messze van az EU-ba kerüléstől, mint Makó Jeruzsálemtől.

A tavalyi Szerbiáról szóló uniós jelentés gyakorlatilag minden szinten elmarasztalta Szerbiát, óriási reformokra lenne szükség. A jelenlegi magyar kormány pedig még így is támogatja az Aleksandar Vučić vezette szerbiai hatalmi rendszert.

Ha az ellenzék erőteljesebben kiállna a szerbiai demokratikus átalakulás mellett, az pozitívan tudna lecsapódni.

A videóban azt is említi: támogatja Vona Gábornak azt a javaslatát, hogy a külföldön élő magyarok is szavazhassanak levélben. Miért?

Azért támogatom, amiért a saját szavazati jogomat is. Az a magyar állampolgár, aki bármilyen okból külföldön él, a 21. században nemhogy nem szabadna korlátozva legyen a legalapvetőbb jogának, a szavazásnak a gyakorlásában, hanem inkább könnyíteni kellene azt.

A magyarországi választási rendszer ebből a szempontból nagyon rugalmatlan.

Míg egyesek interneten, személyes jelenlét nélkül milliós kölcsönt tudnak felvenni, addig szavazni nemhogy interneten, de még levélben sem lehet.

Ez a fajta könnyítés mindenkinek kellene járjon, akár a Magyarország területén tartózkodó és élő magyaroknak is. Mindezt úgy, hogy törekedni kell a választások tisztaságának szavatolására. A szerbiai példa egyébként azt mutatja, hogy azon választásokat is el lehet csalni, ahol nincs levélszavazás.

A videóban említi, hogy a kettős állampolgárság bevezetése óta nagyon sok határon túli magyar hagyja el a szülőhazáját, emiatt egyre nehezebb a magyarságot életben tartani e területeken. A kettős állampolgárság akkor ön szerint felgyorsítja a határon túli közösségek fogyását?

Egyértelműen. Sőt, a vajdasági példából kiindulva úgy érzem, mintha még cél is lenne ez a magyar kormányzat részéről. Sok olyan intézkedést lehetne hozni, ami az itthonmaradásunkat támogatja, ami mondjuk segíti megtanulni az itteni országok nyelvét, a szerbet, a szlovákot, hogy jobb esélyekkel tudjunk indulni az itthoni munkaerőpiacon.

De inkább azok a folyamatok erősödnek, amik a jól képzett munkaerő könnyebb áramlását segítik az anyaországba.

Most már sokan középiskolába menni is Magyarországra terveznek – amíg én voltam diák, ez inkább még az egyetemi szintre volt jellemző. Ezek a folyamatok folyamatosan gyorsulnak annak ellenére, hogy látszólag a magyar kormány intenzíven dolgozik a szülőföldön maradás problémájának megoldásán.

De ez a szerb kormány feladata lenne.

Elméletileg valóban a szerb kormány feladata lenne, de történelmi okai is vannak, hogy nem így tesz. A jelenlegi szerb hatalomnak a kilencvenes évek délszláv háborúiból, majd a koszovói válságból is az a tapasztalata, hogy bármilyen olyan terület, ahol nagyszámú más nemzetiségű kisebbség él, az potenciális veszélyforrás.

Szerbiában gyakorlatilag most azok vannak hatalmon, akik a kilencvenes évek vérzivataros, délszláv háborús, soviniszta időszakában a másodvonalat jelentették.

Ugyan burkoltan, de gyakorlatilag ugyanazt a narratívát követik, mint elődeik – még ha kívülről egy européer, kvázi demokratikus álarcot viselnek is. A retorikán túl nem szándékoznak semmi olyan konkrétumot tenni, amivel megakadályoznák a szerbiai magyarság elvándorlását.

Ha egyértelműen gyorsítja a határon túli magyarság fogyását, akkor ön szerint hiba volt a kettős állampolgárság bevezetése?

Nem volt hiba, de előbb kellett volna gazdasági és kulturális téren megteremteni és fejleszteni a határon túli régiókat, és csak utána kellett volna a kettős állampolgárságot megadni. Ez így eső után köpönyeg.

A jelenlegi támogatási politikában előfordul olyan is, hogy a magyar kormány támogatását elosztó alapítvány kiírja a honlapjára, hogy küldjenek ötletet, hogy mire tudjunk még pályázatot kiírni. Egyszerűen már több a forrás, mint ahány megoldandó feladat, és ezt a forrást nem győzik szétosztani. Ez egy nem jól átgondolt stratégia. Gyakorlatilag ki lehet mondani, hogy

ez a politika a helyi VMSZ-s fiókszervezet bebetonozását, társadalmi beágyazottságát hivatott még inkább növelni.

Gyakorlatilag egy feudális függőségi lánc kiépítésén dolgoznak, amit lassan már be is fejeznek.

Ön azzal is érvel a határon túli magyarok szavazati joga mellett, hogy a határon túliak „a 21. századi véradóval, a Magyarországon dolgozókkal” járulnak hozzá a magyar GDP-hez. Viszont a videóban ugyanúgy megemlíti nyugdíjas Mari nénit és Pista bácsit – ők ugye nem járulnak, járultak hozzá a GDP-hez. Nekik akkor miért legyen szavazati joguk?

Mari néni és Pista bácsi az unokáival járul hozzá a magyar GDP-hez.

Ha ők nem magyarnak nevelték volna a gyerekeiket, akkor sem a gyerekeik, sem pedig az unokáinak nem lett volna esélye, hogy Magyarországra költözzenek, és a magyar GDP-t gyarapíthassák.

Azzal, hogy a határon túli magyarok megtartották a magyarságukat, megteremtették a helyzetet, hogy egyáltalán legyen kinek átköltöznie Magyarországra.

A videóban úgy fogalmaz, hogy a határon túli magyaroknak jelenleg csak félszavazatuk van, mert csak listára szavazhatnak. Szeretné, hogy ha a határon túliak szavazhatnának egy képviselőre is, akit kizárólag a határon túli magyarok választhatnának meg, és őket képviselné?

Ez nem egy könnyű kérdés, mivel a határon túli magyarságot nem tudjuk egységes egészként kezelni. Egymástól függetlenül, párhuzamosan létezünk a Délvidéken, Erdélyben vagy például a Felvidéken. Ugyan vannak bizonyos kapcsolódási pontok, de sem egymás politikusait, sem egymás pontos problémáit nem ismerjük.

Ha pár szavatolt parlamenti helyhez tudnánk jutni, akkor nagyon nehezen tudnánk megoldani, hogy ezeket a képviselőket ne mindig Erdélyből válasszák ki, már csak az erdélyi magyarok létszáma miatt is.

Az viszont már túlzás lenne, ha minden határon túli régiónak lenne egy országgyűlési képviselője.

Említette, hogy a határon túliak 95 százaléka a Fidesz-KDNP listájára szavaz. A szerbiai fideszesek Šešelj vajda egykori jobbkezét, Vučićot támogatják. Vučić és a Szerb Haladó Párt miért elfogadható a szerbiai magyaroknak, ha a magyar ellenzék zavaró?

Ez egy nagyon skizofrén helyzet.

Az itteni médiapiaci helyzet miatt sikerült a szerbiai magyarsággal azt a képzetet elhitetni, hogy csak és kizárólag a jelenlegi Fidesz-kormány segíthet a vajdasági magyarságon.

A Szerb Haladó Párt melletti szavazást is részben ezzel tudták megmagyarázni: a szerbiai magyarság érdekét a legjobban úgy lehet érvényesíteni, ha Budapesten és Belgrádban is hatalmi pozícióban vagyunk. A narratíva szerint ezzel lehet a forrásokat és a pozitív kapcsolatokat maximalizálni.

Nem mondom, hogy nincs ebben ráció, de nagyon sok esetben látjuk, hogy ez nem teljesen van így. A VMSZ (Vajdasági Magyar Szövetség, a legnagyobb vajdasági magyar párt – szerk.) elhitette, hogy ők az egyetlen releváns képviselői a szerbiai magyaroknak – de ha valami olyan ügyről van szó, amikor cselekedniük kéne, akkor mindig mi, vajdasági magyarok húzzuk a rövidebbet.

ORBÁN VIKTOR ÉS ALEKSANDER VUČIĆ MEGTEKINTENEK EGY SZERB MÚZEUMOT 2020 MÁJUSÁBAN. FOTÓ: ORBÁN VIKTOR / FACEBOOK.

Sokan úgy vélik, hogy a VMSZ Vučić segítségével kvázi kialakított egy etnomaffia-gettót. Ezen ön szerint hogyan lehetne változtatni?

Ebben a kérdésben nagyon fontos a magyar kormány szerepe. Magyarország uniós ország, és szerintem nem szabadna elszalasztani azt a lehetőséget, hogy a magyar kormány Szerbiát mint uniós tagjelöltet kvázi „zsarolja”. A magyarországi jobboldal gyakran fel szokta hánytorgatni a baloldalnak, hogy Románia csatlakozásakor nem próbáltak meg a székely autonómia vagy más ügyekben erőteljesebben érdeket érvényesíteni.

Azt látjuk, hogy a mostani kormány ugyanezt a hibát követi el, és ugyanezt a történelmi lehetőséget szalasztja el, mert

egyáltalán nem helyez nyomást a szerb kormányra, és nem próbál minél jobb pozíciót kiharcolni a vajdasági magyarság számára.

Ehelyett megelégszik azzal, hogy kvázi gazdasági érdekszférát alakít ki Szerbiában. Például a magyar állam hatalmas beruházásokat hoz a bankrendszer, az energetika vagy a turizmus kapcsán Szerbiába, de ez nem segíti az itteni magyarok helyzetét.

Ha egy itteni MOL-kútra elmennénk tankolni, valószínű, nem tudnánk magyarul elintézni a tankolást.

Az ember azt gondolná, hogy az anyaországi cégek pozitívabban állnak hozzá a magyar emberekhez – de nem.

Akkor ön szerint a Fidesznek a határon túli magyarokhoz fűződő politikája inkább gazdasági érdekek által vezérelt és egy politikai termék?

Igen, szerintem ez kijelenthető. Az átlag magyarországi jobboldali szavazónak még fáj Trianon. Azzal, hogy a Fidesz foglalkozik a határon túli magyarokkal, burkoltan azt az üzenetet is közvetíti a saját közösségének, hogy azért nem adták fel a határon túli régiókat, és ott vannak a határon túli magyaroknál is.

Ebben a politikában én érzek egy kis revizionista szájízt is, de ezt a magyarországi és a szerbiai sajtó sem próbálja túlzottan kidomborítani. Pedig Szerbiában is voltak olyan hírek, hogy Orbán Viktor kvázi vissza akarja vásárolni a Vajdaságot, de mivel ez nem fér be a szerb hatalom jelenlegi hivatalos narratívájába, ezért nem foglalkoznak ezzel.

Korábban azt nyilatkozta, hogy a VMSZ egyeduralkodóvá vált a szerbiai magyarság képviseletében, ezt az egyeduralmat pedig le kéne törni. Hogyan lehetséges ez?

Bízom benne, hogy sikerülhet, mert a VMSZ jelenleg inkább egy családi vállalkozásnak tűnik. A párton belüli ellenzéket szinte teljesen felszámolták. A Magyar Mozgalom is úgy jött létre, hogy az onnan eltávolított emberek megalapították.

Szerintem hasznos lenne a szerbiai magyarság számára, ha a VMSZ egyeduralma megtörne. Egyrészt kellene egy generációs változás, másrészről pedig ez a fajta kommunizmusra és kései kilencvenes évekre jellemző pártstruktúra és módszertan, amit a VMSZ alkalmaz a közéletben, tarthatatlan. Ez vagy a közösség halálát fogja okozni, vagy pedig gyorsítani fogja a már így is meglévő elvándorlást.

Akkor ön szerint a VMSZ tevékenysége hozzájárul a szerbiai magyarság fogyásához?

Természetesen.

Meghonosították azt a gyakorlatot, hogyha valaki nem párttag, az még egy állandó munkaszerződést sem kap

– ha egyáltalán elmehet a közszférába vagy az oktatásba dolgozni. Még arra is vigyázniuk kell, hogy mit lájkolnak Facebookon!

De ez Szerbiában nagyban is így működik. Vučić és a Szerb Haladó Pártja is hasonló előnyöket biztosítanak a párttagjaik számára.

És ebből már értjük is, hogy miért olyan jó a kapcsolat a VMSZ és Szerb Haladó Párt között. Sajnos gyakorlatilag ugyanazokkal a módszerekkel élnek. Csak míg az egyik a magyar közösségre, a másik az egész országra vetítve végzi ugyanezt. Eljutottunk odáig, hogyha valaki nem akarja magát a VMSZ zsarnokságának kitenni, akkor inkább a Haladó Pártba lép be, és ott keres biztonságot és védelmet.

Ön a politikai szervezetével a VMSZ ellenzéke kíván lenni, de emellett vállalkozó is. Érte-e valaha is retorzió amiatt, hogy ön a „VMSZ-szakadárok” elnökévé vált?

Nem – de inkább úgy fogalmaznék, hogy még nem. Tudok olyan emberekről, akiknek voltak negatív tapasztalatai, vagy inkább visszahúzódtak a VMSZ holdudvarába az ellenzéki oldalról. Ez nem könnyű, de szerencsére nekem olyan vállalkozásom van, amit nem érint a politika és a közbeszerzések, a piacról élek.

2020 októbere óta ön a Magyar Mozgalom elnöke. A megválasztása után egy interjújában úgy fogalmazott, hogy ugyan nem egy döglött lovat, de egy fáradt és sovány ló nyergét bízták önre. Hogyan szolgál most a ló egészsége?

Jó úton haladunk, azt nem állítom, hogy sikerült robbanásszerű eredményt elérni. Ami örömteli, hogy a fiatal generáción belül látszik, hogy van igény a más véleményre, a másképpen gondolkodásra.

MÁRCIUS 15-i KOSZORÚZÁS. FOTÓ: MAGYAR MOZGALOM / FACEBOOK.
 

A hétvégén nagyon sok helyen lehetett olvasni, hogy Szerbiában immáron a külföldieket is oltják, akik még csak szerbiai lakcímmel sem rendelkeznek. Ajánlja-e a magyaroknak, hogy Szerbiába menjenek oltásért?

Mindenképpen. Én oltáspárti vagyok, magam is megkaptam körülbelül egy hónappal korábban az AstraZeneca-vakcina első adagját.

Nem szoktunk hozzá, hogy Szerbia bármilyen terén is a világ élmezőnyében találhatja magát, azonban most ez a helyzet. (Nevet.)

Például nagy mennyiségű kínai vakcinát kaptunk, mert a kínai vakcinának Szerbia volt a kísérleti terepe az európai országok közül. De emellett orosz is érkezett, és a nyugati vakcinákból is kaptunk. Azzal a helyzettel szembesülünk, hogy Szerbiában elfogytak az oltásra jelentkezettek: túlléptük azt a kétmillió embert, aki regisztrált már.

A jelenlegi akció nem a szerb kormány humanitárius gesztusa, egyszerűen arról van szó, hogy elkezd lejárni a vakcinák szavatossága. Mivel nincs, akinek belföldön beadhatnák, ezért elindult az oltásturizmus is. Habár a szerb társadalom nagy részében észlelhető az oltásellenesség, viszont azt is tudjuk, hogy a lekötött vakcinamennyiség érkezni fog, ezért a továbbiakban is számolni lehet majd a vakcinaturizmussal.

Ön szerint a szerb vagy a magyar járványkezelés a jobb? Miért?

Őszintén? A szerb járványkezelésről nehéz véleményt nyilvánítani, de általában nagymértékű manipuláció és összevisszaság jellemezte. Például tavasszal a magyarországinál is szigorúbb lockdown volt Szerbiában, nyáron viszont parlamenti választás volt, azelőtt látványosan elkezdtek csökkenni a fertőzöttségi mutatók.

A választások után viszont – amikor az ellenzék tüntetésekbe kezdett a visszaélések miatt – hirtelen ismét romlani kezdtek a számok, akkor ismét kijárási korlátozást vezettek volna be. Ezt viszont a lakosság ellenállása miatt nem lépték meg. Azóta a kormány óvakodik a szigorú intézkedések bevezetésétől, valamint a fertőzöttségi számokat sem tudjuk hitelesnek elfogadni, mivel rengeteg pletyka és negatív tapasztalat társul hozzájuk.

Életvitel szempontjából a szerbiai helyzetet viszont jobbnak tartam, mivel a vendéglátóhelyek pár héttel ezelőtt még nyitva tartottak. A magyarországi járványkezelésben több dolgot nem értek: például egy vendéglátóhelyre nem szabad bemenni, míg egy bevásárlóközpontba igen. Nem tudom, miért terjedne egy étteremben erősebben a vírus, mint egy bevásárlóközpontban vagy a postán. A magyar járványkezelés nagyobb terhet ró a lakosságra, nehezebben elismerhető és talán nem is indokolt annyira.

Jelenleg milyen a vírushelyzet Szerbiában? Milyen helyzetben vannak a kórházak, milyen történeteket hall?

A szerb egészségügy is nagyon rossz állapotban van.

A mi félbangladesi állapotainkhoz képest a magyar egészségügy maga Nyugat-Európa.

Erre csak rátett egy lapáttal a koronavírus-járvány. Nagy hangsúlyt fektetnek a koronavírusos betegek kezelésére, de ez azzal járt, hogy minden más betegséget elhanyagoltak. A szerb egészségügyben a megelőzés szinte nem is létezik, a jelenlegi járvány pedig még inkább ráerősített erre: sokan már nem is mennek el szűrővizsgáltra, mert nem akarják kockáztatni, hogy a kórházban megfertőződjenek.

NYITÓKÉP: Sövény Ferenc / Facebook

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali újságírója

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek