+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Tóth Csaba Tibor
2021. március 28. vasárnap, 10:35
Mert ott már eléggé előrehaladt az oltási program. Észak-Macedóniában azonban a konteók is szélsebesen terjednek a járvánnyal kapcsolatban egy új felmérés szerint, ezért éppen ott nehezebb oltani is, ráadásul elég vakcina sincsen.

Rendkívüli mértékben megnőtt a Szerbiába hétvégi kirándulásokra, vakációkra átjárók száma az ország balkáni szomszédai körében, írja a Balkan Insight. A hirtelen fellendülő, rövid távú turizmus fő oka, hogy a belgrádi kormány vakcinaprogramja keretében még a szomszédos országok állampolgárainak is nagyobb az esélye ott oltáshoz jutnia jelenleg, mint saját hazájában.

 

A jelenség a balkáni ügyekkel foglalkozó, oknyomozó BIRN portál információi szerint valódi exjugoszláv ügy:

 

a környékbeli, bosznia-hercegovinai, montenegrói, észak-macedón állampolgárok egyszerűen a szerb egészségügyi szolgálatnál regisztrálnak, majd kirándulnak egyet az országba, ahol kapnak is a vakcinából. Aleksandar Vučić szerbiai rendszere nyugati, kínai és orosz oltóanyagokat is használ. Hogy ki melyiket választaná, nagyban ideológiai kérdés is az országban.

 

 

Másoknak még ennyit sem kell tennie. Egy, a lapnak nyilatkozó, derventai, boszniai férfi például annyit mondott, egyszerűen megjelent Belgrádban egy tömeges oltóponton, kivárta a sorát, és kapott is oltást. A boszniai szerb területekről pedig egyszerű regisztrációval járnak át Szerbiába, ahol probléma nélkül folyik le ügyük. Őket, az akadálymentes folyamatot látva, hamarosan követték a többiek is, akiket a szerb egészségügyisek ugyancsak gond nélkül beoltanak.

 

A vakcinaturizmus fő oka, hogy Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Észak-Macedónia vakcinabeszerzése és oltási programja is siralmasan lassan halad. Mivel egyik ország sem EU-tagállam, ezért az oltóanyagokat az ottani beszerzési láncból természetesen nem kapják meg. Így a balkáni országok a WHO globális, ingyenes vakcinaprogramjára, a COVAX-ra szorulnak, amely azonban nagyon kevés vakcinát szállít és nem is időben.

 

Boszniában és Montenegróban az innen kapott vakcinák eddig csupán a lakosság 2-3 százalékának bizonyultak elegendőnek,

 

Észak-Macedóniában egy nagyobb szerbiai segélyszállítmány miatt legalább már az egészségügyi dolgozókat be tudták oltani, de a helyzet ott sem sokkal jobb. Az adományban 8000 adag oltás érkezett Szerbiából, Oroszországból Szkopje ezen kívül kapott még 3000 adag Szputnyik V-t is.

 

Egy szkopjei lakos úgy nyilatkozott, ilyen körülmények között lehetetlen a saját kormánytól megvárni az oltást, így inkább ő és párja is átnéztek Belgrádba „egy napos hétvégére, egy kávéra és két vakcinára”.

 

Az oltási programot a Dél-Balkánon nem a COVAX nagyon lassú oltóanyag-szállításai nehezítik, de a vírus- és vakcina-szkepticizmus egyre növekvő mértéke is.

 

Több mint egy évvel a koronavírus-járvány kezdete után még soha nem voltak olyan sokan a járványkonteókban hívők Észak-Macedóniában, mint éppen most. A londoni székhelyű Stratégiai Párbeszéd Intézete még novemberben készült, de csak most publikált felméréséből legalábbis az derült ki, hogy az ország polgárai közül 55 százalék nyilatkozott úgy, nem oltatná be magát a vírus ellen.

 

Az így válaszolók többsége, 38 százalék azért nem, mert nem tartja azokat biztonságosnak.

 

További 22 százalék a kérdésre, hogy miért nem bízik egyik oltásbát. an sem, úgy válaszolt, szerintük a vakcinák eleve használhatatlanok, és nem védenek meg senkit a megbetegedéstől.

 

AZ ORSZÁG, AMI MÉG A NEVÉT IS MEGVÁLTOZTATTA AZ EU-TAGSÁGÉRT. ÉSZAK-MACEDÓNIÁT HOSSZÚ ÉVEK ÓTA HITEGETIK AZ EU-TAGSÁGGAL. HOGY EZT HELYBEN HOGYAN ÉLIK MEG, ARRÓL ITT OLVASHATSZ EGY HELYSZÍNI RIPORTOT! FOTÓ: BUKOVICS MARTIN / 2019

 

A vírus eredetével kapcsolatban a macedónok még bizonytalanabbak. A közvélemény-kutatás adatai szerint az ország lakosságának mindössze 12 százaléka ért egyet az új koronavírus felbukkanásának WHO által elfogadott történetével, amely szerint ez egy 2020 elején megjelenő, teljesen új kórokozó. Ehelyett a válaszadók 43 százaléka hiszi úgy, a vírust egy laborban fejlesztették ki emberek, onnan szabadult el. Ez a kérdés azért is fontos, mert azoknak a döntő többsége, aki hisz a WHO-nak a vírussal kapcsolatban, be is oltatná magát. Míg azok, akik alternatív, esetleg összeesküvés-elméletes magyarázatok felé hajlanak, döntő mértékben a vakcinák mindegyikét is elutasítják.

 

Jelentős adat, hogy a járvány okaira nézve

 

a megkérdezett macedónok 20 százaléka gondolja úgy, hogy ez a betegség Isten büntetése.

 

15 százalék szerint az 5G állomások a hibásak, további 5 százalék szerint pedig nem is létezik semmiféle vírus, az egész csak egy átverés.

 

Mindeközben Szerbia nemcsak a térség, hanem a világ egyik legnagyobb oltási arányával rendelkező országgá is lépett elő január óta. Március 25-i adatok szerint a belgrádi kormány már a lakosság 33 százalékának beadta valamelyik koronavírus-vakcina első dózisát. Európában csak Nagy-Britannia (47 százalék) és Málta (36 százalék) előzi meg őket. A szerbek után pedig rögtön a magyarok jönnek, 25 százalékos oltási rátával.

 

Minden, amit a szerbiai oltásokról tudni kell Techet Péter cikkében.

 

NYITÓKÉP: A szerb elnök egy kínai vakcinaszállítmány előtt / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

A képviselő szerint most bizony az ombudsmannak kell a kormány rendelkezése ellen védenie az egészséghez való alapjogot Magyarországon.

Az ortodox egyház, a mulatósénekesek és a maszkviselés belengetett eltörlése se nagyon növelte a románok oltási kedvét, így a misztikumhoz fordultak.

A Tsúfos Tükör huszadik számában meg-mutatkozik, hogy kotsmázással, dorbézolással 's dínom-dánommal kísérti meg a' Gonosz, a' fene védetségi kártya pedig tsak a jámborságtól s' a' józanságtól védhet meg.

Nemcsak pénzt, hanem 20 liter fehérbort is adott, sőt még a polgármester magánbirtokán is dolgozott a panasztevő.

Öt év alatt négyszeresére nőtt az átadott új ingatlanok száma, aminek oka a koronavírus
előtti időkben keresendő.

Száznegyven éve koronázták meg a független Román Királyság első uralkodóját. Ennek apropóján elmeséljük, kik a román monarchisták főhősei.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás