+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Gelencsér Ferenc
2021. március 26. péntek, 14:49
Az USA-ban már az alkotmányozáskor felismerték, hogy alkotmányos korlátokkal kell a hatalmat megújulásra és önreflexióra kényszeríteni. Az új rendszerváltás után meg kell akadályozni, hogy újabb Orbán Viktorok nevelődjenek ki.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Fényesre koptatta a kormányzati kommunikációs úthenger azt a mantrát, hogy az ellenzéki pártok csak a hatalom megszerzésére törekszenek. Ez nagyjából olyan vád, mintha egy olimpián induló úszót azzal vádolnánk, hogy ő akar a leggyorsabb lenni. A pártok Alaptörvényben is meghatározott funkciója ugyanis, hogy közreműködjenek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. Ezt pedig csak úgy tudják megtenni, ha a politikai döntéshozatal különböző területein meghatározó befolyást szereznek.

 

Ennek a versengésnek a kereteit az alkotmányos berendezkedés garanciái határozzák meg, amelyek évszázadok óta a hatalmi ágak elválasztásának a formájában működnek a leghatékonyabban. A klasszikus montesquieu-i elvek szerint a hatalom elfajulásának csakis hatalom szabhat határt. A zsarnokság kialakulásának a megakadályozása érdekében a hatalom komplexitását meg kell osztani, és az államszervezet működését úgy kell szabályozni, hogy ez elkülönült hatalmi ágak közül egyik se emelkedhessen tartósan a másik fölé.

 

Ezt a hatalommegosztást el kell végezni horizontálisan, az egyes hatáskört gyakorló szervezetek között, területileg az állam központi és a helyi hatalmat gyakorló önkormányzati szervei között, de

 

egyre fontosabbnak tűnik egy új szempont, egy időbeli korlát felállítása is.

 

Azt kétségtelenül kijelenthetjük, hogy Magyarországon a hatalom koncentrációja olyan mértéket ért el 2021-re, ami az önkorlátozás, az alkotmányos ellensúlyok porig rombolását eredményezte. Az nagyon nincs jól, hogy a rendszerváltás óta eltelt harminc évből lassan tizenöt éve néhány kollégiumi jóbarát uralja az állam több közjogilag meghatározó pozícióját.

 

Ez az állapot mára teljesen kiölte a kormánypárt vezetőiből azt a képességet és igényt, hogy józanul tudják megítélni a körülöttük zajló folyamatokat. A hatalmon lévő Fidesz-KDNP-koalíció egyetlen céljává a hatalomhoz való görcsös ragaszkodás vált, minden ennek rendelődött alá: az állami szervek hatásköreinek elosztása, vezetőik kiválasztása az Alkotmánybíróságtól az Állami Számvevőszéken át a médiahatóságig szinte mindenhol. Az új rendszerváltásnak garanciákat kell tartalmaznia a jövőre nézve.

 

A hatalomkorlátozás egyik közismert példája az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának 1947-es módosítása, amely írásba foglalta az addig íratlan szabályt, hogy az elnök csak kétszer választható meg elnöknek. Ha a megválasztása előtt legalább két évig helyettesként elnöki jogköröket gyakorolt, akkor csak egy ciklusban töltheti be ezt a posztot. 1947-ben Franklin Roosevelt negyedik elnöki szakaszát követően iktatta be a kongresszus ezt a módosítást, ami 1951-es hatályba lépése óta igen jelentős szerepet tölt be az amerikai egyensúlyi rendszer fenntartásában.

 

Ez az a szabály, ami miatt Barack Obama nem indulhatott azon a választáson, ahol Donald Trump győzni tudott, és

 

ez a szabály jelentett volna nagy biztonságot mindenki számára akkor is, ha Trump 2020-ban győzött volna.

 

Az Amerikai Egyesült Államokban már az alkotmányozáskor felismerték, hogy alkotmányos korlátokkal, garanciális szabályokkal kell egy hatalomban lévő erőt a folyamatos megújulásra, az önreflexióra kényszeríteni. Ezt a rendszert töltik meg az egyes alkotmánymódosításokkal újabb és újabb biztosítékokkal. És ennek a megvalósítására képtelen ma Magyarországon az önmagát lassan állampárttá emelő Fidesz a soha senki által önállóan nem látott KDNP-vel. Ez a rendszer elkényelmesedett, és képtelenné vált arra, hogy ellenségképek gyártása és árnyékboxolás helyett a valódi problémákra reagálni képes, önkorlátozó működésével egy szabadabb, élhetőbb hazát építsen, hogy az legyen mindannyiunk közös otthona. Új rendszerváltásra van szükség.

 

Nem ismeretlen ez a megoldás a magyar jogrendszerben sem.

 

A vitathatatlanul szakmai alkotmánybírói posztot egyszer lehet betölteni, és bármilyen kiváló jogtudós is legyen valaki, nem választható újra.

 

Politikai vállalásaink között célul tűzzük ki az alkotmányos berendezkedés olyan módosítását, hogy egyetlen személy se tölthesse be két cikluson vagy nyolc éven túl a miniszterelnöki posztot. Állítsuk helyre a hatalommegosztás tönkretett eszközeit, és építsünk be olyan új megoldásokat a közjogi rendszerünkbe, amely megvéd minket attól, hogy újabb és újabb Orbán Viktorok nevelkedhessenek fel a magyar politikában!

 

A szerző a Momentum országgyűlési képviselőjelöltje Budapest 1-es körzetében, továbbá Budapest I. kerületének momentumos alpolgármestere. Vitáznál vele? Írj!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt mondják, nemcsak a szavak szintjén foglakoznának velük.

A Miskolc-Tornyosnémeti szakasz elkészülésével teljessé válik Pozsony és Kassa autópálya-összeköttetése Magyarországon keresztül. Az Észak-Szlovákián keresztül épülő autópálya befejezése viszont még nem látszik.

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Twitter megosztás Google+ megosztás