Hét tagállam kormányfője véli úgy, hogy az Európai Bizottság zöldprogramjába be kéne venni az atomenergiát is. A lobbicsoportot Emmanuel Macron francia elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök vezetik.
Külön levélben kéri hét EU-s tagállam, hogy az Európai Bizottság „fejezze be az atomenergia hátráltatását” az EU által kitűzött klímacélokra hivatkozva – írja az EurActiv.
Rajtuk kívül Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, Andrej Babiš cseh, Florin Cîțu román, Igor Matovič szlovák és Janez Janša szlovén kormányfők írták alá.
A levél aláírói kihangsúlyozták, mély meggyőződésük, hogy az EU zéró szénhidrogén kibocsátási céljában az atomerőművek, és az atomenergia felhasználása kulcsszerepet kell, hogy játsszon, mi több:
A levélben ezenkívül kiemelték, hogy a lisszaboni szerződés és a tény, hogy az EU tagállamai az Euratom ügynökséget is létrehozták, további erős jelzés az EU intézményei számára arról, hogy az atomenergia fejlesztését segíteniük kell.
Azt is hozzátették, hogy minden tagállam szabad szuverén döntése kell legyen, hogy a megújuló, vagy például a nukleáris energia felhasználásával kívánja elérni 2030-re a zéró kibocsátást, és 2050-re a klímasemleges, fenntartható gazdaságot. Szerintük a módszerről az Európai Bizottság nem dönthet helyettük.
A levél nem véletlenül ezektől a kormány- és államfőktől érkezett.
Rajtuk kívül jelenleg Bulgária, a csehek és Lengyelország is éppen új atomerőműveket épít. Orbán Viktor már 2019 decemberében, amikor a magyar klímastratégiáról beszélt, ugyancsak annak szerves részeként említette, hogy a „tiszta atomenergiához” fordulnak majd a megújulók mellett. Erre már csak azért is szükség lehet, mert Paks II fejlesztését sem szívesen állítaná le a kormány.
Ráadásul az EU-s klímaterv elfogadása után az atomerőművek fejlesztése értelemszerűen kevésbé támogatott, így költségesebb lett. Az EuroActiv felidézte: múlt hónapban a brüsszeli atomügyi lobbi, a Foratom már aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az atomenergiát esetleg teljesen kihagyja majd az EU a stratégiájából. Ezért a hét állam arra hívta fel az Európai Bizottságot, biztosítsa azt, hogy a tagállamok szabadon választhassák az atomenergiát a klímasemlegesség eléréséhez.
Az EU-s atomlobbi már korábban is kifejezte súlyos aggodalmát a helyzet miatt. Február 9-én egy csoport konzervatív és jobboldali EP-képviselő is írt már levelet a Bizottságnak, amelyben hangsúlyozzák,
Az állam- és kormányfők levele a kérdést pedig teljesen új szintre helyezték.
Arról, hogy az atomenergia valóban „tiszta, megújuló” energiaforrásnak számít-e, immár több mint harminc éve megy a vita. A hagyományosan urán-235 izotóppal maghasadást elérő reaktorokat azonban az intézmények nem így tartják számon. 1987-ben az úgynevezett Brundtland Bizottság volt az első, ami a napenergia és a vízenergia mellett a hagyományos atomenergiát is megújulóként nevezte meg. Más szakértők szerint azért mindenesetre az atomreaktorok is „elégetik” az urán-235 alapanyagot, ezért inkább a félig megújuló források közé számítanák a nukleáris energiát, hasonlóan például a geotermikus energiaforrásokhoz.
A 2030-as, zéró szénhirdogén-kibocsátás elérését az EU 2020 decemberében határozta meg hivatalos céljaként. Ennek érdekében meghatározott stratégiája főleg a napenergiát, szélenergiát, valamint a vízerőműveket és a geotermikus forrásokat határozza meg, mint amelyekre át kell állnia a gazdaságnak.
NYITÓKÉP: Orbán Viktor és Emmanuel Macron egyeztet 2018. márciusában. Forrás: Orbán Viktor / Facebook
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.