+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Tóth Csaba Tibor
2021. március 25. csütörtök, 10:30
Hét tagállam kormányfője véli úgy, hogy az Európai Bizottság zöldprogramjába be kéne venni az atomenergiát is. A lobbicsoportot Emmanuel Macron francia elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök vezetik.

Külön levélben kéri hét EU-s tagállam, hogy az Európai Bizottság „fejezze be az atomenergia hátráltatását” az EU által kitűzött klímacélokra hivatkozva – írja az EurActiv.

 

A március 25-én és 26-án esedékes EU-csúcs előtt elküldött levelet Emmanuel Macron francia elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök kezdeményezte.

 

Rajtuk kívül Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, Andrej Babiš cseh, Florin Cîțu román, Igor Matovič szlovák és Janez Janša szlovén kormányfők írták alá.

 

A levél aláírói kihangsúlyozták, mély meggyőződésük, hogy az EU zéró szénhidrogén kibocsátási céljában az atomerőművek, és az atomenergia felhasználása kulcsszerepet kell, hogy játsszon, mi több: 

 

az atomenergia nélkül a nulla kibocsátás szerintük egyszerűen elérhetetlen.

 

A levélben ezenkívül kiemelték, hogy a lisszaboni szerződés és a tény, hogy az EU tagállamai az Euratom ügynökséget is létrehozták, további erős jelzés az EU intézményei számára arról, hogy az atomenergia fejlesztését segíteniük kell.

 

Mindennek ellenére az aláírók szerint a von der Leyen vezette Bizottság eddig csupán akadályozta mindezt.

 

Azt is hozzátették, hogy minden tagállam szabad szuverén döntése kell legyen, hogy a megújuló, vagy például a nukleáris energia felhasználásával kívánja elérni 2030-re a zéró kibocsátást, és 2050-re a klímasemleges, fenntartható gazdaságot. Szerintük a módszerről az Európai Bizottság nem dönthet helyettük.

 

A levél nem véletlenül ezektől a kormány- és államfőktől érkezett.

 

Franciaország például továbbra is elektromos áramellátása 75 százalékát biztosítja nukleáris forrásból.

 

Rajtuk kívül jelenleg Bulgária, a csehek és Lengyelország is éppen új atomerőműveket épít. Orbán Viktor már 2019 decemberében, amikor a magyar klímastratégiáról beszélt, ugyancsak annak szerves részeként említette, hogy a „tiszta atomenergiához” fordulnak majd a megújulók mellett. Erre már csak azért is szükség lehet, mert Paks II fejlesztését sem szívesen állítaná le a kormány.

 

Ráadásul az EU-s klímaterv elfogadása után az atomerőművek fejlesztése értelemszerűen kevésbé támogatott, így költségesebb lett. Az EuroActiv felidézte: múlt hónapban a brüsszeli atomügyi lobbi, a Foratom már aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az atomenergiát esetleg teljesen kihagyja majd az EU a stratégiájából. Ezért a hét állam arra hívta fel az Európai Bizottságot, biztosítsa azt, hogy a tagállamok szabadon választhassák az atomenergiát a klímasemlegesség eléréséhez.

 

Az EU-s atomlobbi már korábban is kifejezte súlyos aggodalmát a helyzet miatt. Február 9-én egy csoport konzervatív és jobboldali EP-képviselő is írt már levelet a Bizottságnak, amelyben hangsúlyozzák,

 

szerintük a klímasemlegességhez az unióban is csupán „a nukláris reneszánszon keresztül vezet az út.”

 

Az állam- és kormányfők levele a kérdést pedig teljesen új szintre helyezték.

 

Arról, hogy az atomenergia valóban „tiszta, megújuló” energiaforrásnak számít-e, immár több mint harminc éve megy a vita. A hagyományosan urán-235 izotóppal maghasadást elérő reaktorokat azonban az intézmények nem így tartják számon. 1987-ben az úgynevezett Brundtland Bizottság volt az első, ami a napenergia és a vízenergia mellett a hagyományos atomenergiát is megújulóként nevezte meg. Más szakértők szerint azért mindenesetre az atomreaktorok is „elégetik” az urán-235 alapanyagot, ezért inkább a félig megújuló források közé számítanák a nukleáris energiát, hasonlóan például a geotermikus energiaforrásokhoz.

 

A 2030-as, zéró szénhirdogén-kibocsátás elérését az EU 2020 decemberében határozta meg hivatalos céljaként. Ennek érdekében meghatározott stratégiája főleg a napenergiát, szélenergiát, valamint a vízerőműveket és a geotermikus forrásokat határozza meg, mint amelyekre át kell állnia a gazdaságnak.

 

NYITÓKÉP: Orbán Viktor és Emmanuel Macron egyeztet 2018. márciusában. Forrás: Orbán Viktor / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás