+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2021. március 25. csütörtök, 16:59
A CDU után már a bajor kistestvért is elérték a korrupciós botrányok, ami csökkentheti Markus Söder esélyeit a kancellárjelöltségre. A két párt szövetsége eközben folyamatosan zuhan a közvéleménykutatásokban, egy CDU/CSU nélküli szociálliberális koalíciónak pedig a Bundestagban ősszel többsége is lehet.

Ahogy arról az Azonnali beszámolt: a német kereszténydemokraták és a bajor keresztényszociálisok egy-egy Bundestag-képviselője is visszalépésre kényszerült, miután kiderült, hogy a szájmaszkok tavalyi állami beszerzésekor nem csupán lobbiztak egy-egy cég mellett, de ezen tevékenységükért magas jutalmakat is kaptak: az egyikük 250 ezer eurót, a másikuk 650 ezer eurót. Nem csak ezzel összefüggésben merült fel megint a probléma, hogy

 

a CDU/CSU túl közel van bizonyos gazdasági körökhöz:

 

egy harmadik CDU-s parlamenti képviselőnek is mennie kellett, miután róla meg az derült ki, hogy Azerbajdzsánnak lobbizott pénzért. De korábban egy másik CDU-s kollegájáról is megírta a sajtó, hogy az azeri rezsim fizetési listáján szerepelhet.

 

Zuhanórepülésben a CDU/CSU

 

A CDU az első „büntetést” már meg is kapta a botrányokért a választóktól: márciusban két nyugatnémet tartományban is visszaestek az ottani választásokon; Baden-Württembergben, ahol eddig legalább juniorpartnerként a Zöldek mellett részt vehettek a kormányzásban, vélhetően még ellenzékbe is szorulnak. Eközben a párt népszerűsége folyamatosan zuhan: ha most lennének a választások már

 

csak 26 százalék ikszelné a CDU/CSU-t, ami februárhoz képest is majdnem tízszázalékos visszaesés.

 

Söder örülhet?

 

Eközben a két pártnak még mindig nincs kancellárjelöltje, a januárban CDU-elnökké választott Armin Laschetet pedig csak a németek 14 százaléka támogatná. Sokkal jobban áll nála Markus Söder CSU-elnök és bajor kormányfő, akivel még most is a németek 41 százaléka szimpatizál.

 

A két pártelnök azt ígérte, hogy húsvét és pünkösd – azaz feltámadás és mennybemenetel – között ülnek össze, és döntik el, hogy kettejük közül kinek van nagyobb esélye győzelemre vinni a pártszövetséget a szeptemberi Bundestag-választáson. A rossz tartományi eredmények, a személyes népszerűtlenség mellett Laschet esélyeit az is rontja, hogy az ő szoros szövetségese az a Jens Spahn CDU-s egészségügyi miniszter, akit sokan az oltáskampány lassúságáért tesznek felelőssé. A németek majdnem hatvan százaléka elégedetlen a politikussal. Ráadásul Laschet már nem tud igazán népszerűségre szert tenni a lockdown-kritikájával sem – tavaly még ezen tábor főszószólója volt –, ugyanis

 

a romló fertőzöttségi adatokat látva neki is be kellett állnia a kezdettől kemény lezáráspárti Merkel és Söder mögé.

 

Mindez tehát Södernek kedvez – aki persze még mindig nem jelentette be hivatalosan, hogy el akar-e indulni egyáltalán a kancellárjelöltségért. Ez egy bátor döntés lenne a részéről, elvégre bajor politikusnak még sohasem sikerült német kancellárrá válnia, és az is köztudott Söderről, hogy szívesebben maradna Münchenben, mint hogy Berlinbe költözzék. Miközben persze ambíciózus politikusként mégsem hagyhat ki egy olyan esélyt, ami jelenleg – látva a posztmerkeli CDU botladozásait – egy CSU-elnök számára kínálkozik.

 

MARKUS SÖDER (BALOLDALT) ÉS ARMIN LASCHET (JOBBOLDALT) HÚSVÉT ÉS PÜNKÖSD KÖZÖTT DÖNTI EL, KI INDULJON KÖZÜLÜK A CDU/CSU KANCELLÁRJELÖLTJEKÉNT. HA A CDU/CSU TOVÁBB ZUHAN, AKKOR SÖDER BIZONYOSAN ÁTENGEDI A BUKÁST LASCHETNEK. FOTÓ: MS / FB

 

Azonban most Södernek is szembesülnie kell olyan korrupciós ügyekkel, amelyek Laschetet már padlóra küldték majdnem. Ráadásul a bajor kormányfőnek azzal is számolnia kell, hogy a Bajorországot gyakorlatilag állampártként irányító CSU környékéről előkerülhetnek további ügyek is, amelyek legalábbis az északnémetek közötti népszerűségét szétverhetik.

 

CSU-amigos

 

A CSU körül pár hét alatt nagyon sok korrupciós ügy derült ki. Ez persze nem meglepő azon párt esetében, amelynek legendás elnöke, Franz Josef Strauß híres volt arról, hogy politikát kevert személyes bizniszekkel (a családi hagyományt a fegyverkereskedő fia viszi tovább). De az 1990-es években is belebukott egy CSU-s bajor miniszterelnök a korrupciós ügyekbe: Max Streiblről derült ki akkor, hogy pénzügyminiszterként német vállalatoktól fogadott el kedvező jogszabályokért és állami támogatásokért cserébe anyagi juttatást. A botrány „Amigo-ügyként“ vált ismertté, ami arra utal, hogy

 

a már déliesebb és katolikus bajoroknál a személyes barátok („amigos”) minden erkölcsi norma felett állnak.

 

A CSU AMIGOS-RENDSZERÉNEK KIÉPÍTÉSÉBEN ELÉVÜLHETETLEN ÉRDEMEI VANNAK A LEGENDÁS BAJOR KORMÁNYFÖNEK, FRANZ JOSEF STRAUSSNAK. FOTÓ: MONIKA HOHLMEIER / FB

 

2013-ban meg az rázta meg a CSU-t, hogy kiderült: egyes müncheni parlamenti képviselőik saját rokonaikat alkalmazták a parlamenti titkárságaikon állami pénzből. Az a botrány akkor a pártnak jelentős visszaesést eredményezett a tartományi választásokon.

 

Gruevszki-pénzek jönnek elő

 

De Södert nem csak a múlt kísérheti, hanem a jelen is. Már a szájmaszkvásárlási ügyben is érintett volt egy CSU-s politikus: Gerhard Nüßlein nem csak 650 ezer eurót kapott, de ezt liechtensteini cégekben akarta volna tisztára mosni. Ráadásul ellentétben a CDU-s kollegáival, Nüßlein csak a CSU-ból lépett ki, de nem adta vissza Bundestag-mandátumát.

 

De alig telt egy hét, máris robbant a másik ügy. Tobias Zech, szintén CSU-s Bundestag-képviselő jelentette be, hogy visszaadja a mandátumát. Csak annyit mondott, hogy a képviselői munkájával nem összeegyeztethető tanácsadói munkákat látott el. Konkrétan arról van szó, hogy

 

a CSU-s politikus tanácsokkal segítette Nikola Gruevszki egykori észak-macedón miniszterelnököt,

 

akit 2018-ben hazájában korrupciós ügyekért elítéltek, de az akkor még CSU-szövetséges Orbán Viktor kormánya politikai menedékjogot adott neki Budapesten. Amint a balliberális Spiegel hetilap kinyomozta: Zech

 

egy tanácsadócégen keresztül kapott 50 ezer eurót Gruevszkiéktől. Az volt a feladata, hogy segítse Gruevszki nyugati imidzsének kijavítását

 

és a nyugati jobbközép pártokkal fennálló jó kapcsolatait. Emlékezetes: a megelőző észak-macedón választási kampányokban Gulyás Gergely és Németh Zsolt fideszes politikusok, valamint Sebastian Kurz osztrák kancellár is felszólaltak a korrupt miniszterelnök mellett. Maga a CSU-s Zech is felszólalt 2016-ban Szkopjében Gruevszki mellett.

 

A szürke eminanciás is bepiszkolódott

 

Zech bukását persze még meg tudja emészteni a CSU. De egy másik ügybe belekeveredett a párt nagy öregje, „szürke eminenciása“, Alfred Sauter is. Az egykori bajor igazságügyminiszter jelenleg ügyvédként is dolgozik, de befolyása továbbra is hatalmas a CSU-ban, Söder egyik közeli tanácsadójának számít. Sauter főleg a szájmaszk-vásárlási botrányban botolhat el. Az észak-rajna-vesztfáliai közszolgálati adó, a WDR kiderítette: a CSU-s Nüßlein csak kishal volt az egész történetben,

 

Sauter intézte a háttértárgyalásokat több kínai beszállítócéggel is, amiért sajtóinformációk szerint 6 millió eurót kaphatott.

 

ALFRED SAUTER, A CSU SZÜRKE EMINENCIÁSA, SÖDER KÖZELI TANÁCSADÓJA (KÖZÉPEN) HATMILLIÓ EURÓT KAPHATOTT KÍNAI CÉGEKTÖL A SZÁJMASZKÜZLETEK SEGÍTÉSÉÉRT. FOTÓ: AS / FB

 

Sauter a híreket nem kommentálja, de a héten bejelentette: kilép a CSU-frakcióból a müncheni parlamentben, és visszavonul – legalábbis a politika színpadáról a kulisszák mögé. A müncheni ügyészség azonban már megkezdte a nyomozást az ügyében. Az ügyészség szerint a megvesztegetés és kenőpénz elfogadásának gyanúja merülhet fel Sauterrel szemben, a politikus azonban hallgat, és nem akar semmiféle nyilatkozatot tenni. A pártja viszont érzi, hogy hatalmas baj lehet még az egészből: Söder maga is azt nyilatkozta, hogy az ügyészségi nyomozás – aminek során újabb részletek derülhetnek ki – „hosszútávon árthat a CSU-nak és a demokráciának“.

 

Indul a korrupció elleni harc, de a CSU politikusainak ez nem jön jól

 

Söder most nagy erőkkel dolgozik a kármentésen. Azonnal bejelentette: a CSU ezentúl szigorúbban fogja kontrollálni, hogy politikusai milyen egyéb üzleti tevékenységet folytatnak még. A politikus azt akarja, hogy a CSU valamennyi választott képviselője tegye nyilvánossá egyéb üzleti érdekeltségeit és az azokból befolyó jövedelmeit. És azt is megígérte, hogy ezentúl mindenkinek, aki a CSU színeiben indul bárhol is is,

 

alá kell írnia – egy jogilag persze semmire nem kötelező – papírt, ami szerint nem áll fenn semmiféle összeférhetetlenség esetükben.

 

A bajor kormánypárt el is fogadott gyorsan egy tízpontos listát, amit ezentúl a képviselőinek be kellene tartaniuk – ennek értelmében például egyetlen CSU-s politikus sem tölthetne be fizetett állást bármilyen lobbi- vagy egyéb tanácsadói szervezetnél. Ilyen nekibuzdulások persze mindig voltak a bajor kormánypártnál – inkább szerény sikerrel.

 

MARKUS SÖDER PÁRTJÁBAN A KERESZTÉNYI FELEBARÁTI SZERETETET NAGYON SZOROSAN ÉRTELMEZIK. A POLITIKUS AZONBAN MOST VÉGET AKARNA VENNI A PÁRTON BELÜLI ÖSSZEFONÓDÁSOKNAK, KORRUPCIÓS ÜGYEKNEK. FOTÓ: ALFRED SAUTER / FB

 

A CSU-s és CDU-s képviselők számára azonban nagy érvágás lenne, ha tényleg el lennének tiltva más jövedelmektől. Jelenleg a CSU-s Bundestag-képviselők felének van a politikusi állása mellett más jövedelme is. Náluk csak a liberális FDP-sek „szorgalmasabbak”: az ottani képviselők 54 százalékának nem elegendő a képviselői fizetés. Összehasonlításképpen:

 

a linkéseknél 19, a zöldeknél meg csak 13 százalék azok aránya, akiknek más jövedelmük is van.

 

A képviselőknek önkéntes alapon – igazolások nélkül – be kell vallaniuk a pontos összegeket is. Innen lehet tudni, hogy

 

a legtöbb mellékjövedelemmel a CSU-s Sebastian Brehm rendelkezik: ő a képviselői fizetése mellett évi több, mint 1,3 millió eurót keres.

 

Őt követi a baden-württembergi CDU-s Hans Georg von der Marwitz, aki 1,2 millió eurót kap. Baloldalról a legjobban kereső politikus a kommunista Gregor Gysi, aki évi 320 ezer euróval tudja fizetését kiegészíteni. A Zöldek legjobban kereső politikusa, az építész Gerhard Zickenheiner ennek tizedét se viszi haza: összesen 30 ezer euró neki a mellékjövedelme, és még ezzel is kiugrónak számít az ökopárt politikusai közül.

 

Bukik a CDU/CSU?

 

Södernek az ügy azért kellemetlen, mert ez ronthatja kancellárjelölti esélyeit. A politikus persze eleve arra is figyel, hogy miként áll országosan a CDU/CSU. Egy mostani 26 százalékos eredmény mellett ugyanis előfordulhat, hogy eleve nem a párt adhatná a kancellárt –

 

Söder pedig akkor a bukás örömét inkább átengedné Laschetnek.

 

A CDU/CSU-nak jelenleg a szocdemekkel eleve nem jönne ki a kormánytöbbsége, a Zöldekkel közösen meglenne persze a 49 százalék. De a Zöldek – akik egy eléggé balos választási programmal vágnak neki a választásnak – akkor már inkább maguk adnának kancellárt (aki vélhetően Annalena Baerbock, a párt jelenlegi társelnöke lenne).

 

A Zöldeknek a szocdemekkel és a liberálisokkal együtt ugyanis szintén meglenne a 49 százalék

 

– ami a be nem jutott pártok miatt a Bundestagban többséget jelentene.

 

ANNALENA BAERBOCK LESZ MINDEN BIZONNYAL A ZÖLDEK KANCELLÁRJELÖLTJE. AZ ÖKOPÁRT MÖGÖTT LÉTREJÖHET EGY SZOCIÁLLIBERÁLIS KOALÍCIÓ (A SZOCDEMEKKEL ÉS LIBERÁLISOKKAL). A FELMÉRÉSEK ALAPJÁN MA EBBEN AZ ESETBEN A ZÖLDEK ADNÁK A KANCELLÁRT. FOTÓ: AB / FB

 

Noha a Zöldek és az FDP között jelentős különbségek vannak – főleg gazdaság- és Európa-politikában –,

 

a liberálisok is tudják: mivel a CDU/CSU-val a többség semmiképpen sem lenne meg, egyetlen esélyük, ha beállnak egy szociálliberális kormányba.

 

A pártok színei – zöldek, piros szocdemek és sárga FDP – alapján „közlekedési lámpa”-koalíciónak (Ampelkoalition) nevezik ezt az összeállást. Ilyen kormány van hatalmon Mainzban, ahol márciusban nagyot bukott a CDU, és vélhetően ilyen kormányra cseréli le a CDU-t a zöld Winfried Kretschmann Stuttgartban is.

 

NYITÓKÉP: Markus Söder sörözik / MS, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás