+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2021. március 25. csütörtök, 11:10
A kancelláriaminiszter szerint abban az esetben lehet megkezdeni a fokozatos nyitást, ha már 2,5 millió embert beoltottak. Gulyás szerint ezt áprilisban érhetjük el.

„Ha a 2,5 milliót eléri az oltottak száma, akkor egy héten belül kinyithatnak az iskolák. Beleértve a középiskolákat és az óvodákat” – jelentette be Gulyás Gergely, kancelláriaminiszter a szokásos csütörtöki kormányinfón.

 

Gulyás szerint a jelenlegi számítások alapján ennek az ideje április 12-én vagy április 19-én történhet meg. Az egy hét különbséget Gulyás azzal magyarázta, hogy körülbelül egy hét felkészülésre van szüksége a kormánynak, hogy bevezesse az újabb szabályokat.

 

Gulyás emellett azt is kijelentette, hogy az iskolák és óvodák nyitása előtt

 

be fogják oltani a tanárokat és az óvónőket is.

 

Mindez a kancelláriaminiszter szerint önkéntes alapon működne, és a tanároknak ugyanúgy regisztrálnia kell a vakcinainfo.gov.hu-n, mint mindenki másnak. Arról viszont nem beszélt, hogy a tanárok a regisztrációs oldalon hogyan tudnák jelezni, hogy ők tanárok.

 

Gulyás ezenkívül arról is beszélt, hogy az Orbán Viktor által március 23-án belengetett, eredetileg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által javasolt nyitási intézkedések szóba került a kormány szerdai ülésén. A kamara még korábban azt javasolta, hogy a jelenlegi általános boltzár helyett nyithassanak ki az üzletek, amennyiben az üzletek egy vevőre tíz négyzetméternyi területet tudnak biztosítani.

 

Gulyás ennek kapcsán kijelentette, hogy a kormány felkérte az operatív törzset, vizsgálja ki, hogy ez a javaslat mennyire életszerű, ugyanakkor azt elmondta, hogy húsvét előtt a növekvő vásárlási igény miatt nem tudják, hogy mindezzel mennyire alakulnának ki hosszú, tömött sorok az üzletek előtt.

 

Gulyás szerint nem számottevő a Szputnyik-vakcinák késése

 

Az Azonnali több kérdést is intézett a kancelláriaminiszterhez. Mint arról korábban beszámoltunk, hiába a kormányzati kommunikáció, a Szputnyik-vakcinákból is közel hatszázezer adaggal kevesebb érkezett Magyarországra, mint ahogy azt a gyártó a szerződésben vállalta. Ezért a kancelláriaminisztertől megkérdeztük, hogy éri-e retorzió az orosz gyártót a késlekedésért, és milyen lépéseket tervez a magyar kormány az ügyben.

 

Gulyás válaszában a kérdésünket kikerülve elmondta, hogy

 

jövő hét hétfőn újabb szállítmány érkezik az orosz gyártótól, és így összesen már 1,1 millió Szputnyik-vakcina lesz Magyarországon.

 

Annak ellenére, hogy az orosz vakcinák is késlekednek, a kancelláriaminiszter úgy véli, hogy ez még elfogadható. „Nagyon örülnénk, ha az európai uniós szerződésekben is ilyen csekély, néhány napos késések lennének, mint ami az oroszoknál volt, akik utól is érték magukat” – fogalmazott Gulyás, aki azt nem említette meg, hogy a vállalt mennyiségnél még így is közel félmillióval kevesebb adagot szállít le az orosz gyártó.

 

Gulyástól azt is megkérdeztük, hogy a kormány tervez-e változtatni a magyar védettségi plasztikkártyákon, amelyek jelenleg nem felelnek meg az Európai Bizottság javaslatában szereplő digitális zöldigazolványoknak, hiszen a magyar igazolványok nem tartalmazzák azt, hogy a kártya birtokosát milyen vakcinával oltottak be. (Az Európai Bizottság javaslatával itt és itt foglalkoztunk részletesebben.)

 

A kancelláriaminiszter a válaszában elmondta, hogy

 

a kormány nem tervez ezen változtatni a magyar védettségi igazolványon, sőt abbéli reményét is kifejezte, hogy mire a javaslatot elfogadják, már túlleszünk a járványon is.

 

„Gyorsított eljárásban is körülbelül két hónap egy ilyen jogi eljárás. Ha majd elfogadnak egy ilyet, akkor ahhoz majd Magyarország is viszonyul” – mondta Gulyás, majd továbbfűzve gondolatait elmondta, hogy

 

a magyar kormányt elsősorban az érdekli, hogy a határon belül tudják biztosítani a szabadabb élet lehetőségét,

 

mivel Magyarország előrébb áll és előbbre is lesz az oltásokban, mint Európa többi országa.

 

A magyar kormány örül a szlovák összefogásnak

 

Gulyáséktól azt is megkérdeztük, hogy a magyar kormány partnerként fog-e tekinteni arra az új szlovákiai magyar pártra, amely a három nagyobb szlovákiai magyar párt, a Magyar Közösség Pártja, a Most-Híd és az Összefogás egyesülése révén jött létre. Kérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy elfogadható-e nekik az a párt, amiben a Most-Híd is szerepel, hiszen Orbán Viktor még korábban „köröm alatti tüskének” tartotta a szlovák-magyar vegyespártot, a Most-Hídot.

 

Gulyás elárulta, hogy a Híd azért volt tüske a kormány szemében, mert „elárulta azt a határon túli magyar képviseleti elvet, (...) hogy nemzeti alapon szerveződjenek pártot, de a Híd vegyes pártot hozott létre.”

 

Szerinte azzal, hogy most három szlovákiai magyar párt egyesül,

 

a Híd „igyekszik visszacsinálni azt a történelmi tévedést”, amit az MKP-ból való kiszakadásával okozott.

 

Gulyás szerint azzal, hogy a Híd 2009-ben kivált az MKP-ból, „kiszakította a magyarság egy részét és megosztotta a szavazatokat”, és ezzel elárulta azt a rendszerváltás utáni határon túli magyar képviseleti elvet, hogy nemzeti alapon szerveződjenek pártok. Gulyás úgy véli: a Híd kilépése az oka annak, hogy ma a szlovák törvényhozásban egy magyar párt sincs – a független Szlovákia történelmében először.

 

Ugyanakkor a kancelláriaminiszter elmondta: a magyar kormány örömmel tekint partnerként arra a pártra, ami magyar erőkből áll.

 

Gulyás szerint nem szegte meg a gyülekezési korlátozást a sajtótájékoztatót tartó szakszervezeti elnök

 

Ezentúl arra is kíváncsiak voltunk a kormánytól, hogy mit szólnak ahhoz, hogy kunszentmártoni rendőrök egy sajtótájékoztatón igazoltatták a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnökét, majd később pedig közigazgatási eljárást indítottak ellene a gyülekezési korlátozások megszegése miatt, mert egy kültéri sajtótájékoztatót tartott. (Az esetről bővebben itt írtunk.)

 

Gulyás elmondta, hogy a konkrét eset részleteit nem ismeri, „de ha valaki csak sajtótájékoztatót tartott, az akkor nem minősül gyülekezésnek, ez egy világos szabály.” Gulyás emellett arra is emlékeztetett, hogy ha a sajtótájékoztató miatt a gyülekezési szabályok megsértésével vádolnak valakit, „nem lehet senki ellen semmilyen eljárást megalapozottan elindítani.” Ugyanakkor arra már nem tért ki, hogy akkor szerinte hibázott-e a rendőrség, és hogy éri-e valami retorzió azokat a rendőröket, akik közigazgatási eljárást indítottak a szakszervezet elnöke ellen.

 

Újságírói kérdések kapcsán Gulyás Gergelytől még megtudtuk:

 

+ A kormány 4,6 millió Johnson&Johnson vakcinát kötött le, de hogy azok pontosan mikor érkeznek, azt „csak Brüsszel tudja”. Gulyás szerint azért áprilisban már elkezdhetik használni Magyarországon is a mindössze egy adagos amerikai vakcinát.

 

+ A kórházakba eddig 500 önkéntes jelentkezett, de Gulyás szerint így is mindenkit el tudnak látni, aki kórházi ápolásra vagy lélegeztetőgépre szorul a kínai koronavírus miatt.

 

+ Gulyás szerint a zártkapus sportesemények nem befolyásolják a járványügyi védekezést, hiszen még senki sem került kórházba amiatt, mert igazolt sportolóként részt vett egy versenyen vagy egy edzésen.

 

+ Az új fertőzöttek közel 80 százaléka a brit vírusvariánstól fertőzödött meg, ugyanakkor Gulyás szerint az ismételt fertőzések száma alacsony, mindössze 1 százalék.

 

+ Hosszabbodott a két oltás között eltelt idő, de szigorúan csak is a orvosi javaslatok alapján. A Pfizernél a korábbi 21 nap helyett maximum 42 nap, az AstraZenecánál a korábbi 4 hét helyett maximum 12 hét telik el a két oltás között. A kínai Sinopharm-vakcina esetén még mindig 28 nap különbség van az első, illetve az ismétlő oltás között, de az orvosok szerint ez is kitolható. Ugyanakkor a kormány erről akkor fog dönteni, ha az egészségügyi hatóságok szerint így is hatásos lehet a kínai vakcina.

 

A teljes sajtótájékoztatót alább tudja visszanézni:

 

 

NYITÓKÉP: Magyarország Kormánya / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Tudatos Vásárlók Egyesülete megvizsgálta, mi pedig mutatjuk a nagy riasztóteszt eredményét.

Ezzel az amerikai gyógyszeripari cég közelebb került ahhoz, hogy az USA és az EU is engedélyezze a subunit-vakcináját.

A BBC újságírója az elfogott Nexta-blogger és aktivista állapotát látva azonnal kivonult a minszki sajtótájékoztatóról.

A Jobbik ezzel eddig egyedül van az ellenzéki térfélen a törvényjavaslat elfogadásával. Azt mondják: ha kormányra kerülnek, kiveszik a törvényből a problémás részeket.

Az ellenzéki szavazóbázist aktivizáló konzultáción szavazó budapestiek 99 százaléka nem akarja a kínai egyetemet.

Orbán Pekinggel szembeni politikájának támogatottsága Magyarországon nagyon alacsony, amit egyre inkább kihasznál az ellenzék, ez a szlovák kutatók szerint változásra kényszerítheti Orbánt.

Százötvenöt évvel ezelőtt tört ki az a konfliktus Poroszország és Ausztria között, ami az utóbbi vereségével végződött, és az osztrákok rászánták magukat a kiegyezésre a magyarokkal.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás