+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Antal Róbert-István
2021. március 23. kedd, 07:10
Korábban csak a megyei fertőzöttségi ráta volt elérhető, most már azt is lehet böngészni Romániában, pontosan hol és mennyit tesztelnek és oltanak. Az ügy nagy botrányt okozott, a belügy szerint súlyos nemzetbiztonsági érdekeket sért az oltópontok címének nyilvánosságra kerülése.

Magyarországon a koronavírus.gov.hu oldal alig képes ellátni a köztájékoztatás funkcióját. A fertőzöttségi adatok közül csak a fertőzöttek száma elérhető megyénként, március óta változatlan módon ez is csak egy naponta frissített, elemzésre és feldolgozásra teljesen alkalmatlan png fájlban. Ezen kívül ömlesztve kapunk még néhány adatot az országos számokkal (aktív fertőzöttek, gyógyultak, elhunytak, beoltottak, elvégzett tesztek száma), és ennyi.

 

Sokáig keleti szomszédunknál, Romániában is nagyon hasonló volt a koronavírussal kapcsolatos adatnyilvánosság. Március elején azonban fontos változás történt:

 

a data.gov.ro oldalon nyilvánossá tették az összes elérhető adatot oltópontra és tesztközpontra lebontva.

 

Ezek után szinte azonnal kitört a balhé.

 

De mi a baj azzal, ha a koronaadatok a nyilvánosságnak is elérhetőek?

 

Románia egy klasszikus értelemben vett, a 20. századi területi és nemzeti szuverenitást mindenek előtt fontosnak tartó állam. Ebbe a konstrukcióba rondított bele a jelenlegi román jobbközép PNL-USR-PLUS-RMDSZ kormánykoalíció egészségügyminisztere, a nyugati egyetemeken végzett liberális-technokrata USR-PLUS-os Vlad Voiculescu (Voiculescuval még tavaly készítettünk interjút, amelyet itt lehet elolvasni).

 

VLAD VOICULESCU EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTER MEGLÁTOGAT EGY OLTÓKÖZPONTOT. FOTÓ: VLAD VOICULESCU / FACEBOOK

 

Az egészségügyi miniszter március 5-én – állítólag a miniszterelnökkel való konzultálás nélkül – nyilvánossá tette az összes oltópontra, tesztközpontra lebontott járványadatot: hol tesztelnek és mennyit, hol oltanak és mennyit.

 

Eddig ugyanis csak az országos adatok voltak nyilvánosak, a megyei adatok csak a fertőzöttségi rátát közölték,

 

és ezek szerint sorolták a megyéket a járvány elleni védekezéshez szükséges zöld, sárga vagy vörös kategóriákba. 

 

Most viszont, köszönhetően a miniszternek, már jóval részletesebb számokkal lehet dolgozni. Az USR-PLUS a parlamenti választási kampányában eleve az átláthatósággal kampányolt – úgy tűnik, ebben őszinték is voltak: nemcsak Voiculescu, de a gazdasági miniszter, Caludiu Năsui is publikálta azokat az 5000 euró feletti szerződéseket, amelyek a gazdasági szereplők és az állam között jöttek létre.

 

Voiculescu még az adatok publikálása után ezt nyilatkozta:

 

„Minden adat, ami közpénz elköltéséhez tartozik, nyilvános kell legyen. Nem létezhetnek titkos adatok, az átláthatóság a kormány legfontosabb célja. Ha vannak olyan intézmények, amelyek titkosítanának ilyen adatokat, azok nyilvánosan mondják el, hogy az ő kezdeményezésükre titkosítanak információkat. Ezeket az adatokat már rég publikálni kellett volna. Az a nézet, hogy a tesztek száma államtitok lenne, vagy valami hasonló, szerintem hülyeség.”

 

 

Mi köze az oltások számának a nemzetbiztonsághoz?

 

Voiculescu itt arra utalt, hogy a nyilvánosságra hozatal után felhorkant a teljes román belügy:

 

a publikált adatok között ugyanis olyan címek is szerepelnek, amelyek belügyi, titkosszolgálati objektumokhoz tarzotnak.

 

A ROMÁN BELFÖLDI TITKOSSZOLGÁLAT, A SRI EGYIK KÓRHÁZA, BUKARESTTŐL ÉSZAKRA.

 

Később kiderült, hogy a nemzetbiztonsági kockázat mellett más indíttatása is van a felháborodásuknak. Romániában ugyanis – a nemzeti oltási terv szakaszolt, akárcsak a magyarországi –

 

több katona és titkosszolgálati személy közeli családtagjait oltották be soron kívül.

 

Összesen nagyjából 7000 emberről van szó a Recorder szerint, amiből 4500-an olyanok, akik a március 15-én kezdődő harmadik oltási szakaszba – vagyis a széles lakosság körébe – tartoztak volna, ám előfordult, hogy egyeseket még az első szakaszban (az orvosokkal és kórházi személyzettel), a többieket pedig az oltás második szakasza során, a krónikus betegek és 65 fölöttiek között oltottak be.

 

ÍGY NÉZ KI A ROMÁN KORONANYILVÁNOSSÁG: EXCEL-TÁBLÁZATBAN A KÓRHÁZAK INTENZÍV OSZTÁLYAIN ÁPOLT KORONAVÍRUSOS BETEGEK SZÁMA. FOTÓ: DATE.GOV.RO LETÖLTÉS.

 

Az adatok nyilvánossá tétele után Florin Cîțu (ejtsd: Kőcu) nemzeti liberális miniszterelnök elküldte a koalíciós partner által vezetett egészségügyi minisztériumba az alárendeltségébe tartozó felülvizsgáló szervet, hogy ellenőrizze, betartották-e a jelenlegi adatnyilvánossági rendelkezéseket. A miniszterelnök azzal magyarázta az akciót, hogy mivel intézményesen felhívták a figyelmét, természetes, hogy felülvizsgálja az ügyet. Még saját Facebook-bejegyzést is szentelt az ügynek, ahol a publikussá tett adathalmazból kiemelte azt a leírást, hogy

 

az oltottak a nemzetvédelem, köz- és nemzetbiztonság munkatársai és mint ilyenek, tevékenységük elengedhetetlen az állam működéséhez.

 

Cîțunak ebben igaza van, de a probléma nem is velük, hanem a soron kívül beoltott családtagokkal, rokonokkal volt.

 

 

A miniszterelnökhöz a hivatalos figyelmeztetés Valeriu Gheorghiță ezredestől érkezett, aki a romániai oltási kampány felelőse, az oltási bizottság feje. Ironikus módon Romániában ez a bizottság nem az egészségügyi minisztérium alá tartozik, hanem közvetlenül a miniszterelnök alá. Gheorghiță azért „jelentette fel” Voiculescut, mert szerinte az „adatok publikálása miatt téves következtetéséket lehet levonni”. Ezzel arra utalt, hogy

 

a publikálás előtt Voiculescunak egyeztetnie kellett volna a nemzeti oltási bizottsággal (CNCAV) éppen azért, hogy a sajtóban szárnya kapott „soron kívül oltottak” hírét megelőzzék.

 

Gheorghiță szerint „szó sincs soron kívül oltottakról. Az összes beoltott szerepel a nemzeti adatbázisban. Az, hogy vannak apró eltérések irreleváns, ha arra gondolunk, hogy a második fázisból nagyon sokan kimaradtak még az oltásból”.

 

VALERIU GHEORGHIȚĂ KATONAORVOS, A ROMÁN OLTÁSKAMPÁNY FEJE. FOTÓ: VALERIU GHEORGHIȚĂ / FACEBOOK

 

Letiltás, majd engedélyezés

 

A romániai adatok publikálása körüli bonyodalom azonban nem állt meg itt:

 

az adatok nyilvánosságra kerülése után az egészségügyi minisztérium két napig nem fért hozzá a data.gov.ro oldalhoz, mivel leállították az egészségügyi miniszter tanácsosának, Ștefan Voineanak a hozzáférését.

 

Voinea ezután Facebook-bejegyzésben pontosított: két nappal később újra élt az oldal, hozzáférése is lett, valamint folytatták a napi frissítést. Az oldalon azóta naponta lehet követni az éppen aktuális számok alakulását. A minisztrérium hozzáférésének leállítása állítólag azért történt meg, mivel személyes adatokhoz (személyi igazolvány szám, lakcím, név stb.) juthatott volna hozzá Voiculescu tanácsosa. Ám Voinea elmondása szerint az

 

ő felhasználója csak korlátozott hozzáférést engedett a nemzeti adatbázishoz és nem személyes adatokat hoztak nyilvánosságra, hanem csupán intézmények adatait.

 

„Még mindig velünk élnek a Securitate módszerei”

 

A Szabad Európa Rádió romániai szerkesztősége több szakértőt is megkérdezett az ügyben. Sorin Paveliu orvos úgy véli, hogy Voiculescu lépése a román operatív törzs cenzúráját írta felül, ott ugyanis csak a titkosszolgálatok emberei vannak, akik eltitkolják a valós járványügyi adatokat. Arról van szó ugyanis, hogy a megyei közegészségügyi hivatalok (amelyek a minisztérium alá tartoznak) rendszeresen közölték a minisztériummal a lebontott valós adatokat, azonban

 

az operatív törzs megakadályozta ezeknek az adatoknak a nyilvánosságra hozatalát.

 

„A securitatés mentalitás továbbélése a közigazgatásban”, mondta Ovidiu Voicu szociológus ugyanitt. Szerinte a felháborodás két oldalról érkezett: egyrészt az inkompetens megyei közegészségügyi hivatalok részéről (ugyanis a kevés teszt kevés azonosított fertőzöttet jelentett, ezért február végén Temes megye kivételével Románia összes megyéje zöld besorolást kapott, miközben a valós járványügyi adatok súlyosabbak voltak), másrészt pedig a „privilegizáltak részéről”. A szociológus ide a hadügy, a belügy, a szolgálatok és a különböző legfelsőbb állami szervek munkatársait értette,

 

„akik előbbre furakodtak arra hivatkozva, hogy elengedhetetlenek, és mi nem tudnánk nélkülük élni”.

 

ROMÁN KORONANYILVÁNOSSÁG 2: EGY MÁSIK EXCEL-TÁBLÁN AZ ÖSSZES OLTÓKÖZPONT, A BEADOTT VAKCINÁK SZÁMA ÉS AZ OLTOTTAK KATEGÓRIÁJA LÁTHATÓ (ORVOS, KRÓNIKUS BETEG, VESZÉLYEZTETT CSOPORT, ÁLLAM MŰKÖDÉSÉHEZ ELENGEDHETETLEN). FOTÓ: DATE.GOV.RO LETÖLTÉS.

 

Ugyanezen a véleményen volt Emilia Șercan újságíró is, aki arról beszélt, hogy az adatok eltitkolása valójában a román állam járványkezelési inkompetenciáját mutatja meg.

 

„Harminc évvel a kommunizmus bukása után még mindig ott tartunk, hogy egy titkolózási kultuszt örököltünk, és a nyilvános adatok luxusnak számítanak. Ne feledjük: a közadatokhoz való hozzáférés alkotmányos jog”, írta.

 

És mit mondanak a koalíciós partnerek?

 

Az ügyben megszólalt az USR-Plus koalíciós partnerének, a jobboldali nemzeti liberális PNL-nek az alelnöke és EP-képviselője, Rareș Bogdan is egy vasárnapi tévéinterjúban. Ő nem kételkedik Voiculescu szándékának jóindulatúságában, ám szerinte az adatok publikálását

 

„kicsit elsiette”.

 

„Romániának egy nagyon erős titkosszolgálati hálózata van (SIE, SRI, a hadsereg külügyi hírszerzése stb.), ami nemcsak Romániában, hanem távolabb is, például a Közel-Keleten működik. Ott a vakcinák ügye bonyolultabb – mint külföldi állampolgár lehet, hogy nem is tudod beoltani magad, ha éppen bevetésen vagy. Az állam nemzetközi presztízsének fontos eleme, hogy az amerikaiak vagy a franciák rászorultak a román titkosszolgálat együttműködésére mondjuk Irakban vagy Afganisztánban. Szerintem elhibázott volt nyilvánosságra hozni ezen személyek nevét és személyazonosságát.”

 

Persze Rares ferdít: csak az oltóközpontok és tesztközpontok címe került nyilvánosságra, személyes adatokról szó sincs. A PNL alelnöke hozzátette,: a nemzeti liberális pártból ő az, aki

 

nyíltan kiállt Voiculescu mellett és a továbbiakban is támogatni fogja.

 

Kelemen Hunor RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes a botrány után úgy nyilatkozott, hogy támogat minden átláthatóságra vonatkozó törekvést. Ám Voiculescut is bírálta, azt mondta: „mint miniszter, azelőtt, hogy meghozol egy ilyen döntést, publikálsz valamit, illik, hogy egyeztess a miniszterelnökkel. Az nem korrekt, hogy a miniszterelnök a sajtóból tudja meg, hogy nem tudom milyen adatokat nyilvánossá tettél”.

 

Ennek a cikknek egy részét és még sok mást már péntek reggel hétkor a postaládájukba kapták azok, akik feliratkoztak a Reggeli feketére, az Azonnali heti háromszori hírlevelére. Iratkozz fel te is, hogy ne maradj le semmiről!

 

NYITÓKÉP: A román oltási kampány feje, Valeriu Gheorghiță katonaorvos sajtótájékoztatót tart. Fotó: Rovaccinare / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

A képviselő szerint most bizony az ombudsmannak kell a kormány rendelkezése ellen védenie az egészséghez való alapjogot Magyarországon.

Az ortodox egyház, a mulatósénekesek és a maszkviselés belengetett eltörlése se nagyon növelte a románok oltási kedvét, így a misztikumhoz fordultak.

A Tsúfos Tükör huszadik számában meg-mutatkozik, hogy kotsmázással, dorbézolással 's dínom-dánommal kísérti meg a' Gonosz, a' fene védetségi kártya pedig tsak a jámborságtól s' a' józanságtól védhet meg.

Nemcsak pénzt, hanem 20 liter fehérbort is adott, sőt még a polgármester magánbirtokán is dolgozott a panasztevő.

Öt év alatt négyszeresére nőtt az átadott új ingatlanok száma, aminek oka a koronavírus
előtti időkben keresendő.

Száznegyven éve koronázták meg a független Román Királyság első uralkodóját. Ennek apropóján elmeséljük, kik a román monarchisták főhősei.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás