+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Böcskei Balázs
2021. március 22. hétfő, 17:10
A választóknak a Jobbikot a többi párttól jelentősen megkülönböztethető állítás most sem nagyon juthat eszükbe, illetve egy igen, mégpedig maga Jakab Péter. Ma a Jobbik = Jakab Péter. Hódmezővásárhely polgármesterének Jakabot kellene megvernie ahhoz, hogy a többieket megelőzze.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Február végén az IDEA Intézet az adatfelvétel pillanatában az előválasztáson részvételüket biztosra ígérő ellenzéki szavazók körének nemcsak az egyes jelöltek támogatottsága, hanem azok politikusi-, illetve kompetencia-megítélése kapcsán is tett fel kérdéseket. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy nem a teljes népesség, és nem is az ellenzéki szavazók, hanem az előválasztáson részvételüket már biztosra ígérők véleményét látjuk alább. E körnek a nagysága változhat, mindenesetre az előválasztás tényleges szituációjához közelebbi helyzetet modellez, mint egy teljes népességre vonatkozó kutatás. Az eredmények olvasásához hozzátartozik, hogy az érdemi kampány megkezdése előtt vagyunk.

 

A közvélemény-kutatás során kérdést tettünk fel arra vonatkozólag, hogy a megkérdezettek szerint Karácsony Gergely, Dobrev Klára és Jakab Péter közül melyik politikusra igaz leginkább, hogy „született politikus”. Tettük utóbbit azért, mert feltételezhetjük, hogy

 

itthon az ellenzéki oldalon egy „született politikusban” nem egy kormányfőt, nem egy válságmenedzselőt, nem egy ceremonális államfőt vagy egy szakmailag alkalmas minisztert lát a válaszadó, hanem az odamondót, a nyelvvel bírót, az „így kell Orbánnal szemben” politikusát.

 

Ez pedig az előválasztás versenyképességi szimpátiaversenyében nem elhanyagolható szempont.

 

Emellett erre a politikusi körre történő szűkítés indoka, hogy az előzetes kutatási eredmények, továbbá ezen személyek ismertsége, illetve a mögöttük lévő pártinfrastruktúra alapján mai tudásunk szerint ez a hármas kerülhet majd be egy második körbe. Legalábbis február végén okkal élhetünk ezzel a feltételezéssel.

 

Elsőre talán meglepő lehet, hogy Jakab Péterre (40 százalék) tekintenek leginkább úgy a válaszadók – majd Dobrev Klárára (31 százalék), végül Karácsony Gergelyre (16 százalék) –, akire leginkább igaz, hogy „született politikus”. Ugyanakkor csak elsőre lehet meglepő az eredmény.

 

 

Az utóbbi hónapokban a Závecz Research és az IDEA Intézet is folyamatos Jobbik-(vissza)emelkedést mért, ami minden bizonnyal leginkább Jakab Péter – járványhullámok alatti – mediális láthatóságának és további profilalakításának köszönhető. Volt mit, volt honnan. Épp az Azonnali közölte 2020 augusztusában azt az IDEA Intézet által készített szófelhőt, ami szemléletesen mutatta be azt az állapotot, ahogyan akkor a megkérdezettek látták a Vona Gábor utáni Jobbikot: egy karakteres politikai állítás nélküli, dezintegratív pártnak.

 

A választóknak a többi párttól jelentősen megkülönböztethető állítás most sem nagyon juthat eszükbe, illetve egy igen, mégpedig maga Jakab Péter.

 

Ma a Jobbik = Jakab Péter, és ez nem magyarázható azzal, hogy a politika eleve személy(iség)központú. Egy személyből tartalom és kontúr által lesz a politikában is személyiség.

 

Jakab pedig sajátos karaktert hoz, a kezdeti durva megszólalások után – ami sokáig érdemi emelkedést nem eredményeztek, „csak” folyamatos láthatóságot –, most vitriolosabb, szellemeskedőbb, élesebb hanggal és tartalommal bír. Egyrészt ezek viralitása táborokon átívelő, másrészt közvetlenségével lehet is azonosulni.

 

Az Instagram- és Facebook-sztoris politika korában sem veszíti el ugyanis érvényességét az, hogy egy jelentősebb tömegeket megmozgatni tudó politikus egyik ismérve, hogy nyelvében, szavaiban és képeiben magára ismer a választó. Ez itt (annyira, ahogyan most áll a Jobbik, de) működik. Jakab karaktere nem tisztán a kormánypárti kommunikációra érkező „csinált” reaktív szerep, hanem – szemben például a Momentum új radikalizmusával – belülről is jön („kapod, amit látsz”).

 

Jakab Péter előválasztási ambíciójával a Jobbik vidéki pozíciói erősödhetnek, ő lesz, aki/ami meghúzhatja a párt egyéni választókerületi jelöltjeinek kampányait, azok Jakab jelöltjeként is fogják magukat pozícionálni. Megjelenését megelőzően Márki-Zay Péter lehetett volna „a” jobbikos szavazók előválasztási miniszterelnök-jelöltje, de láthatóan utóbbiak tömegével állnak be Jakab mögé (a Závecz Research hasonló mérésében sincs a képzeletbeli dobogón). Márki-Zay ettől kezdve kevéssé lehet versenyképes az előválasztáson a jobbikos szavazók körében – azért meg senki nem szavaz egy jelöltre, mert az a fő állítása, hogy megmondja, szerinte ki ne legyen a miniszterelnök.

 

Hódmezővásárhely polgármesterének Jakabot kellene megvernie ahhoz, hogy a többieket megelőzze.

 

Azonban egy született politikusi első hely nem jelenti azt, hogy a választópolgárok kompetensnek is tartják az adott politikust. Az IDEA Intézet egy további kérdést tett fel, miszerint melyik politikusra igaz, hogy a koronavírus-járvány utáni gazdasági-szociális válságot képes lenne megoldani. A legelkötelezettebb ellenzéki szavazói körben (biztosan elmenne egy most esedékes előválasztásra) Dobrevet látják a leginkább kompetensnek.

 

 

Számos magyarázat adhat erre okot: egyrészt Dobrev tartózkodik a szélsőségesebb megnyilvánulásoktól, mely jellemző egy politikusnak a kormányzóképességébe- és alkalmasságába vetett bizalmat is tudja roncsolni. Másrészt lehet az eredmény mögött az is, hogy Dobrev a gazdasági szektorból érkezett, ahol ő már sikeres pályát tudhat maga mögött. Harmadrészt

 

EP-képviselői és alelnöki szerepéből adódóan ma a kormányzaton kívüli szereplők közül ő találkozik a legmagasabb szintű külföldi politikusokkal, ez adhat személyének egy súlyt.

 

Vagy akár az is lehet egy – nem kizárólagos – magyarázószempont, hogy ő az EP-kampány óta eleve programorientáltan fogalmaz. Hozzá kell tenni, hogy a kormányzattal folyamatosan napi küzdelmeket vívni kénytelen Karácsonnyal szemben Dobrev még nem volt kormányzati pozícióban, Jakab esetében pedig a választók kevéssé egy ellenzéki 2-3. helyen álló párt vezetőjétől várják „a” válságkezelést.

 

Mindenesetre ezek a kutatási eredmények nem az esélyekről szóltak. A miniszterelnök-jelölti előválasztás során az azon résztvevő (leginkább) ellenzékiek számos szempontot fognak majd mérlegelni, a vizsgált két kérdésen túli szempontok is játszani fognak. A választóknak lehet fontos a programorientáltság, a korábbi pálya sikeressége, a vitakészség, az elutasítottság, a jelölt neme, a jelölt párjának szervezettsége, az antiorbánizmus, a táborokon átívelő megszólítási képesség, a kompetencia, stb.

 

Pár hónapig még nem fog semmi eldőlni, de szeptember végével meglesz az ellenzék miniszterelnök-jelöltje. Azért ez 2014 és 2018 műsorszámai után nagyon nem rossz.

 

A szerző politikai elemző, az IDEA Intézet kutatási igazgatója, főpolgármester-helyettesi tanácsadó. Olvass még tőle az Azonnalin! Vitáznál vele? Írj!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Főleg a francia Európa-tervekkel kritikusabb kisebb országok támogatnák az osztrák kancellárt lapértesülések szerint. Kurz számára a brüsszeli karrier kiút lehet az osztrák belpolitikából is.

Az amerikai céggel dózisonkénti 23,20 eurós szerződést köthet az Európai Bizottság 2021 decemberétől 2023-ig.

A kormányinfón kiderült az is, hogy augusztusig se koncertre, se szállodába nem mehet az, akinek nincs védettségi igazolványa, és hogy hogyan pótolja a kormány az önkormányzatokat a kieső hipa-bevételek miatt.

Szakértők és aktivisták írtak egy törvényjavaslatot, az ellenzék közösen beadta a parlamentben, a kormány meg szép csendben rendeletbe is foglalta azt. Ritka jelenség ez Magyarországon.

Az újranyitó szolgáltatások csak a védettségi igazolványokkal rendelkezők számára hozzáférhetőek.

A nemzetközi helyzet fokozódik Jersey Bailiffség körül. A brexit utáni időkben is az egyik legnagyobb problémát továbbra is a halászat adja.

A politikusokat egy zárva tartó klubnál fényképezték le, ahol éjszakába nyúlóan tartózkodtak. Munkamegbeszélésük volt, ketten közülük lemondtak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás