+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Antal Róbert-István
2021. március 21. vasárnap, 19:18
Kun Béla, Szamuely Tibor, vörösterror – körülbelül ezek jutnak eszünkbe a magyarországi tanácsköztársaságról. Hatos Pál az új könyvében bemutatja, hogy valójában a történet sokkal komplexebb. Elolvastuk – mutatjuk, milyen!

1919. március 21-én az akkori Európában Szovjet-Oroszország után létrejött a második bolsevik állam: a magyarországi tanácsköztársaság. Erről az időszakról írt Rosszfiúk világforradalma címmel friss könyvet Hatos Pál történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.

 

A KÖNYV. FOTÓ: ANTAL RÓBERT-ISTVÁN / AZONNALI

 

Hatos már pár évvel ezelőtt nagyot robbantott az Az elátkozott köztársaság című kötetével, amellyel az 1918. őszi összeomlást és Károlyi Mihály rendszerét, a friss magyarországi polgári demokráciát mutatta be. A 2021. március elején megjelent új kötete pedig ennek egyenes folytatása:

 

az 1919. március 21. és augusztus 1. közötti radikális, szélsőbaloldali állam- és társadalomformáló kísérlet, a tanácsköztársaság történetét írta meg.

 

Ötven évet kellett várni arra, hogy a tanácsköztársaságról ilyen tárgyilagos összefoglaló munka szülessen: legutóbb 1969-ben, Hajdu Tibor írta meg annak történetét.

 

KUN BÉLA KÜLÜGYI NÉPBIZTOS ÉS GARBAI SÁNDOR, A FORRADALMI KORMÁNYZÓTANÁCS ELNÖKE KIKIÁLTJÁK A MAGYARORSZÁGI TANÁCSKÖZTÁRSASÁGOT. FOTÓ: WIKIMEDIA COMMONS

 

Mit tudunk, és miről hisszük azt, hogy tudjuk?

 

Rég volt olyan, hogy egy szakmunka ennyire magával ragadjon, Hatos könyve pedig úgy van megírva, hogy szinte verses epikaként is olvasható: 

 

„A kommunizmusért és kapitalista kizsákmányolásért egyformán felelőssé tett zsidókról szóló szélsőjobboldali mítoszok úgy szállták meg Közép-Európa indulatokkal felszántott politikai mezőit, mint fekete felhőkként vonuló vetési varjak az őszi határt”

 

– írja például Hatos azzal kapcsolatban, hogy a tanácsköztársaság uralmát sokan „a zsidók” uralmának tartották. A kötetet olvasva tudatosul az olvasóban, hogy valójában milyen sok dolgot nem tudunk az első világháborús összeomlásról. Annak ellenére, hogy például

 

azt hisszük, hogy Trianonról mindent tudunk,

 

mivel azt a magyar közgondolkodás a magyar nemzeti múlt, identitásunk alfájának és omegájának tartja. Tudásunk azonban sokszor kimerül abban, hogy Trianonért a „kommunisták, a zsidók, Károlyi Mihály és Kun Béla” a felelősek. A kötet éppen ezért jó:

 

ezekről a kategorikus kijelentésekről rántja le a leplet, és a száz (pontosabban százkét) évvel ezelőtti eseményeket úgy mutatja meg, amilyenek voltak: nehéz döntésekkel, kapkodással, információhiánnyal terheltek.

 

Egyik nap fegyveres honvédelemet hirdetek, a másik héten kijelentem, hogy „nem állok a területi integritás alapján”.

 

VÖRÖS KATONÁK 1919-BEN. FOTÓ: FORTEPAN / ERKY-NAGY TIBOR

 

És azért fontos, hogy ezt elolvassuk és megismerjük, hogy tudatosítsuk:

 

a múlt nem fehér és fekete. Nem csak hősökből és árulókból áll, hanem hibázó, kapkodó, szorongással küzdő emberekből.

 

Persze vannak szadista Szamuely Tiborok és Prónay Pálok (a vörös- és a fehérterror legismertebb arcai), akiknek nevéhez pár hónapos működésük során halottak tucatjainak vére tapad. Ám vannak olyanok is, mint a szocdem Garami Ernő, aki kijelentette: köszöni szépen, a bolsevik kísérletből és puccsból nem kér, marad szocdem, és a többi szociáldemokrata döntse el: egyesülnek-e a kommunistákkal – vagyis felszámolják magukat és beolvadnak közéjük – vagy önálló politikai faktor maradnak. Az idő utólag lehet, hogy Garamit igazolta.

 

GARAMI ERNŐ, AKI VÉGIG HŰSÉGES MARADT A SZOCIÁLDEMOKRÁCIÁHOZ. FOTÓ: WIKIMEDIA COMMONS

 

Eleve ott van a dilemma: miért lett tanácsköztársaság? Szükségszerű volt a bekövetkezése? Hatos erre is választ ad: szerinte a kommunista csoport az országot fenyegető külső agresszió – elsősorban a Vix-jegyzék – hatására

 

„messiásként” jelentkezett és puccsal ragadta magához a hatalmat, amelyet a szociáldemokraták egy része későbbi részvételével legitimált.

 

Ám Hatos arra is rámutat, hogy a tanácsköztársaság ideje alatt a kommunisták és a szocdemek között szinte végig egy burkolt hatalmi harc zajlott.

 

VÖRÖSSEL A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG URALMA ALATTI TERÜLETEK 1919-BEN. FOTÓ: SZAJCI / WIKIMEDIA COMMONS.

 

A kommunisták először azért is tűnhettek fel friss erőként a magyar politika színpadán, mert a boldog békeidők begyöpösödött szociáldemokráciáját – amely meghagyta volna politikai és gazdasági küzdelmét a munkás- és szakszervezeti jogok, valamint az általános választójog szintjén – először 1918 ősze, a Károlyi-féle őszirózsás forradalom kényszerítette lépésre, majd annak sorozatos kudarcai után a kommunisták is.

 

A korszak vezető liberálisai (a polgári radikálisok) és a reformer arisztokraták eszméik minden magasztossága ellenére sem tudtak lépést tartani az utca kívánalmaival.

 

BÖHM VILMOS, A VÖRÖS HADSEREG FŐPARANCSNOKA TÁMADÁST RENDEL EL A ROMÁN CSAPATOK ELLEN.

 

A történelmi Magyarország összeomlása körüli zűrzavarból érdekes felidézni azt is, hogy a tanácskormány – ismertebb nevén Forradalmi Kormányzótanács/Népbiztosok Tanácsa – egyik első ülésén a kommunista terrorcsapatokat irányító

 

Szamuely Tibor azt javasolta, hogy a magyar proletárállam hozzon létre „székely komisszáriátust az elnyomott székelyek felszabadítása és a föderatív Magyarországba a székelység behelyezése érdekében”.

 

SZAMUELY TIBOR ÉS LENIN TALÁLKOZÁSA. FOTÓ: WIKIMEDIA COMMONS

 

Mégis miért kellene a tanácsköztársaságra emlékezni?

 

Azért, mert magyar történet.

 

Hiába létezik az igyekezet, hogy kiírjuk a nemzet történelméből, ezt ugyanúgy magyarok csinálták, ahogyan magyar volt a két világháború közötti konszolidáció (Horthy Miklós és Bethlen István) is.

 

Lehet, hogy a tanácsköztársaság vezetőinek származása más volt (zsidó, német), de magyarul beszéltek, magyarul írták a beszédeiket és újságcikkeiket. Ideológiájuk lehetett internacionalista, a világ proletariátusának összefogását kívánták volna, ám ehhez szükségük volt egy kommunikációs csatornára, vagyis nyelvre.

 

KUN BÉLA EMLÉKMŰ A BUDAPESTI MEMENTO PARKBAN. FOTÓ: ANTAL RÓBERT-ISTVÁN, 2018 / AZONNALI

 

A marxista filozófia hiába született meg német nyelven, itthon a századelőn bőszen dolgoztak azon, hogy az egészet magyarra fordítsák. És ahogyan a nevében proletárállamban, a Szovjetunióban az orosz nyelv lett a kommunikációs csatorna és ezzel az oroszországi nemzetiségek asszimilációjához járult hozzá, úgy lehetett volna a magyar nyelv a Kárpát-medencei nemzetiségek államnyelve a magyar tanácsállamban.

 

Gondolom ez még a vérgőzös magyar nacionalistákat sem zavarta volna annyira: az imént idézett Hatos-kötetben van is egy passzus arról, hogy

 

a Tanácsköztársaság 133 napja alatt sokan viselkedtek retekként: „kívül vörösek, belül fehérek” voltak.

 

A FORRADALMI KORMÁNYZÓTANÁCS SZEMLÉJE A CSAPATOK FÖLÖTT.

 

Példával szemléltetve: a kortárs jobboldali emlékezetkultúra egyik fontos szereplője, a monarchia közös hadseregének felbomlása után magyarokból szervezett székely hadosztály. A feloszlatott magyar hadsereg székely hadosztálya – amely valójában nem is székelyekből, hanem nagyrészt nagyváradi, székelyhídi, tiszántúli bakákból állt – a tanácsköztársaság kikiáltása után válaszút elé érkezett: keletről támad a román, Budapesten velünk ellenséges kommunista hatalom – kérdés volt, mit tegyenek.

 

A hadosztály nagy része és „dicsőséges” vezérük, Kratochvil Károly inkább letette a románok előtt a fegyvert és magadta magát. A hadosztály egy kisebbik része, Verbőczy Kálmán százados vezetésével – ha van személy, akire a trianoni összeomlás kontextusában hősként illik emlékezni, akkor ő az – úgy döntött: vörös zászlók alatt, de a magyar államért, a szent istváni Magyarország visszaállításáért továbbra is harcolni fog.

 

Fürdőző proletárgyerekek és rengeteg papíron maradt terv

 

A tanácsköztársaság azért bukott meg, mert már létrejöttekor is hiányzott mögüle a társadalmi bázis.

 

Habár névleg a proletariátus birtokolta az uralmat, proletárdiktatúra volt Magyarországon, a Tanácsköztársaság inkább tekinthető egy kis értelmiségi csoport – Kun Béla és kommunista barátai – bürokratikus uralmának. A vidéki támogatás (parasztság, kisvárosok) hiányzott mögüle, de előfordult, hogy Kun Béláék még a szocdem szakszervezeteket is meg akarták nyírbálni.

 

„A fiatal kommunista ideológusok illúzióért sóvárogtak a sör helyett, ám a munkások a mindennapi élettől szült apró vágyaikat nem akarták megtagadni az osztály magasztos gondolatáért”

 

– írja Hatos egyik passzusában, ahol a tanácsköztársaság mögül folyamatosan elfogyó társadalmi bázist elemzi.

 

PROPAGANDA A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ALATT. A SZOCDEMEK KORÁBBI, ISMERT ÉS MÁR AZ 1910-ES ÉVEK ÓTA HASZNÁLT, BÍRÓ MIHÁLY ÁLTAL MEGFESTETT „KALAPÁCSOS EMBERE”, VALAMINT A BERÉNY RÓBERT ÁLTAL TERVEZETT „FEGYVERBE, FEGYVERBE!” PLAKÁT, AMELY A HAZÁRA TÖRŐ ELLENSÉGGEL SZEMBEN TOBOROZTA A KATONÁKAT. FOTÓ: FORTEPAN / PÉCHY LÁSZLÓ

 

Ugyanakkor a Tanácsköztársaság bizonyos tekintetben progresszív idológiája hatalmas ugrást is jelentett a korábbi társadalmi állapotokhoz képest – annak ellenére, hogy a „népjobbító” tervek közül a legtöbb papíron maradt.

 

Ugyan a Tanácsköztársaságra úgy emlékszünk, mint valami radikálisan új, felforgató kísérletre, a szűk hat hónapot inkább a folytonosság jellemezte.

 

Legfelül kicserélődött a vezető réteg, de a kisvárosok és falvak vezetése csak átnevezte magát: immár nem bírók és jegyzők voltak, hanem direktóriumi tagok, esetleg néptanácsosok lettek. A folyamatos kapkodásban, rendeletdiktatúrában azonban arra is jutott idő, hogy előírják a proletárgyerekek fürdőztetését, tisztálkodását, fogmosását. Legtöbbször például a Margitszigeten, vagy a Balatonon lubickoló munkásgyerekek és családjaik jutnak az eszünkbe.  

 

PROLETÁROK NYARALÁSA A BALATONON.

 

Erőszakkal, de megpróbálták a fővárosi lakáshelyzetet is orvosolni. Nagypolgári lakásokba munkáscsaládokat telepítettek be, a hat hónap alatt összesen 80-100 000 embert került új otthonba Budapesten. Liberalizálták a századelő kötött nemi viszonyait is: korábban a házassághoz egyházi jóváhagyás, családi beleegyezés kellett, a Tanácsköztársaság idején már elég volt a beleegyezés a résztvevőktől. Nem hiába írja Hatos a könyvében, hogy a tanácsköztársaság felvidéki hadjáratát követően, Kassa visszafoglalása után

 

„Kassán pedig a háromhetes magyar kommunizmus egy véget nem érő folyamatos lagzi volt”.

 

A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ARCAI: KUN BÉLA, KÜLÜGYI NÉPBIZTOS, A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG VALÓDI VEZETŐJE, CSERNY JÓZSEF, A BŐRKABÁTOS LENIN-FIÚK VEZETŐJE ÉS SZAMUELY TIBOR, A KOMMUNISTA TERRORCSAPATOK FŐPARANCSNOKA. FOTÓ: MONTÁZS A WIKIPÉDIÁRÓL.

 

A Tanácsköztársaságnak persze súlyos áldozatai voltak: Hatos Pál rendkívüli érzkletességgel mutatja be a vörösterrort. Magyarországon ekkor Szamuely Tibor, Cserny József és Korvin Ottó voltak élet és halál urai, ők és pribékjeik végeztek ki vélt vagy valós ellenfeleket azért, hogy „megvédjék a proletárdiktatúra belső rendjét”.

 

Az első világháborús összeomlás romjain létrejött „dicsőséges 133 napnak”,

 

a tanácsköztársaságnak végül nem a belső ellentétek vagy a társadalmi támogatottság hiánya vetett véget, hanem a román királyi hadsereg.

 

Budapest megszállásával a román nemzeti mitológia szerves részéve vált az is, hogy ők nemcsak a többségében románok lakta Erdélyt szerezték meg jogosan, hanem Közép-Európát is megmentették a „vörös rémtől”, a bolsevizmustól.

 

Ennek a cikknek egy részét és még sok mást már péntek reggel hétkor a postaládájukba kapták azok, akik feliratkoztak a Reggeli feketére, az Azonnali heti háromszori hírlevelére. Iratkozz fel te is, hogy ne maradj le semmiről!

 

NYITÓKÉP: Fortepan / Péchy László

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Főleg a francia Európa-tervekkel kritikusabb kisebb országok támogatnák az osztrák kancellárt lapértesülések szerint. Kurz számára a brüsszeli karrier kiút lehet az osztrák belpolitikából is.

Az amerikai céggel dózisonkénti 23,20 eurós szerződést köthet az Európai Bizottság 2021 decemberétől 2023-ig.

A kormányinfón kiderült az is, hogy augusztusig se koncertre, se szállodába nem mehet az, akinek nincs védettségi igazolványa, és hogy hogyan pótolja a kormány az önkormányzatokat a kieső hipa-bevételek miatt.

Szakértők és aktivisták írtak egy törvényjavaslatot, az ellenzék közösen beadta a parlamentben, a kormány meg szép csendben rendeletbe is foglalta azt. Ritka jelenség ez Magyarországon.

Az újranyitó szolgáltatások csak a védettségi igazolványokkal rendelkezők számára hozzáférhetőek.

A nemzetközi helyzet fokozódik Jersey Bailiffség körül. A brexit utáni időkben is az egyik legnagyobb problémát továbbra is a halászat adja.

A politikusokat egy zárva tartó klubnál fényképezték le, ahol éjszakába nyúlóan tartózkodtak. Munkamegbeszélésük volt, ketten közülük lemondtak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás