+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2021. március 20. szombat, 10:24
Az elmúlt héten Európában összesen 13 állam függesztette fel az AstraZeneca-vakcina használatát, miután többen is életüket vesztették az első oltás után. Miután az EMA szerint nincs kapcsolat a vakcinák és a halálesetek között, több ország is folytatja a szer használatát.

Még múlt héten függesztette fel több állam az AstraZenecával való oltást, miután felmerült a gyanú, hogy az oltás miatt alakult ki pár embernél tüdőembólia vagy mélyvénás trombózis, ami miatt életüket vesztették a beoltottak.

 

Európában összesen 13 állam döntött úgy, hogy ideiglenesen felfüggesztik a brit-svéd fejlesztésű vakcina használatát: először Dánia függesztette fel, miután a skandináv államban pár embernél mélyvénás trombózis alakult ki, majd őket követte Bulgária, Ciprus, Hollandia, Írország, Izland, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Szlovénia. Franciaország pedig azután függesztette fel a szer használatát, miután Németországban is úgy döntöttek, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) jelentéséig nem használják az AstraZeneca vakcináit.

 

Mint korábban írtuk, két gyártási számú vakcinával lehetett probléma: Ausztriában az ABV5300 gyártási számú vakcinával lehetett probléma, és Ausztriában csak ezeknek a vakcináknak a használatát függesztették fel, de Olaszországban az ABV2856 jelzésű vakcinák oltását függesztették fel, miután hárman is életüket vesztették, mert az oltás után mélyvénás trombózis alakult ki náluk.

 

Csütörtökön azonban az EMA nyilvánosságra hozta a jelentését. Az EU-szerte gyógyszereket és oltóanyagokat is felügyelő szervezet vizsgálatai arra az eredményre jutottak, hogy

 

a vakcina és a norvég haláleset között nincs összefüggés, a szer teljesen biztonságos.

 

Az EMA ügyvezető igazgatója, Emer Cooke szerint a vakcina veszélytelen és hatásos a kínai koronavírus ellen, ugyanakkor további vizsgálatokat ígért, mivel szerinte még egyértelműen nem jelenthető ki, hogy a vakcina és a trombózisos esetek között nincs összefüggés. A jelentésben ezenkívül azt is hozzátették, hogy nagyon ritka mellékhatásként fel kell tüntetni, hogy vérrögképződésre hajlamos személyeknél gondot okozhat a vakcina.

 

Európában folytatják az AstraZenecával az oltási kampányokat

 

Az EMA csütörtöki jelentése óta több állam is jelezte, hogy folytatni fogják a brit-svéd fejlesztésű vakcina használatát. Először Németország tett így, ahol pénteken már ismét oltottak a szerrel, majd Németországot követve Franciaország is bejelentette, hogy ők is folytatják az AstraZeneca használatát, viszont ők csak az 55 év felettieket fogják majd oltani vele, mert úgy vélik, hogy az 55 év alattiaknál fenn áll a veszély, hogy mélyvénás trombózis vagy vérrög keletkezzen az oltás után.

 

De ezen országokon kívül szintén zöld utat kapott pénteken az AstraZeneca Bulgáriában, Olaszországban, Lettországban, Litvániában és Szlovéniában is, míg Írországban szombaton, Spanyolországban pedig jövő hét szerdán fogják folytatni a brit-svéd fejlesztésű vakcinával az oltást.

 

Hogy növeljék a vakcinába vetett bizalmat, több politikus is jelezte, hogy AstraZenecával fogja beoltatni magát.

 

Pénteken kapta meg az első oltását a francia miniszterelnök, Jean Castex, míg Litvániában az elnök, a miniszterelnök, a parlament elnöke és az egészségügy-miniszter egy időben fogják megkapni az AstraZeneca-vakcinát. Az ír miniszterelnök, Micheál Martin pedig újságírói kérdésre elárulta: őt megnyugtatta az EMA jelentése, és szívesen oltaná be magát azzal, ha sorra kerül.

 

A skandináv államok még kivárnak

 

Annak ellenére, hogy az EMA a gyorselemzésében arra a következtetésre jutott, hogy a norvég haláleset és a vakcina között nincs összefüggés, a skandináv államok még kivárnak a szer további használatával.

 

A Norvég Közegészségügyi Intézet igazgatója, Camilla Stoltenberg szerint még korai eldönteni, hogy a vakcina és a halálesetek között van-e összefüggés, és Norvégia is lefolytatja saját vizsgálatát az ügyben.

 

Svédországban úgy döntöttek, hogy még pár napig várnak, mielőtt döntést hoznak a vakcináról, ahogyan Dánia is jelezte, hogy még ők is kivárnak.

 

Finnország viszont pénteken jelentette be, hogy felfüggesztik a szer használatát,

 

miután két további embernél alakult ki mélyvénás trombózis.

 

Arról, hogy pontosan miért alakulhatott ki mélyvénás trombózis bizonyos embereknél, korábban ebben a cikkben jártunk utána. Az Azonnalinak Letoha Tamás elmondta, hogy a probléma mögött valószínű az állhat, hogy 

 

a vakcina túl hatékonyan indítja be a tüskefehérje-termelést, és ez bizonyos esetekben vérrögképződést okozhat.

 

Ugyanakkor Letoha lapunknak azt is elmondta, hogy szerinte a szer szerinte biztonságos, és csak a vérrögképződésre hajlamos és rossz keringési állapotú egyéneknél kell óvatosnak lenni.

 

Európában és Egyesült Királyságban már 17 millió embert oltottak be AstraZenecával, de a cég szerint mindössze 15 esetben képződött vérrög az oltás után,

 

 és 22 esetben értesültek tüdőembólia kialakulásáról. Az AstraZeneca a közleményében azt írta: „Alacsonyabb az előfordulás, mint ami ekkora népességben természetes módon várható lenne, és hasonló a többi engedélyezett koronavírus-vakcinához”.

 

NYITÓKÉP: Koronavírus tájékoztató oldal / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

A képviselő szerint most bizony az ombudsmannak kell a kormány rendelkezése ellen védenie az egészséghez való alapjogot Magyarországon.

Az ortodox egyház, a mulatósénekesek és a maszkviselés belengetett eltörlése se nagyon növelte a románok oltási kedvét, így a misztikumhoz fordultak.

A Tsúfos Tükör huszadik számában meg-mutatkozik, hogy kotsmázással, dorbézolással 's dínom-dánommal kísérti meg a' Gonosz, a' fene védetségi kártya pedig tsak a jámborságtól s' a' józanságtól védhet meg.

Nemcsak pénzt, hanem 20 liter fehérbort is adott, sőt még a polgármester magánbirtokán is dolgozott a panasztevő.

Öt év alatt négyszeresére nőtt az átadott új ingatlanok száma, aminek oka a koronavírus
előtti időkben keresendő.

Száznegyven éve koronázták meg a független Román Királyság első uralkodóját. Ennek apropóján elmeséljük, kik a román monarchisták főhősei.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás