+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Tóth Csaba Tibor
2021. március 19. péntek, 17:25
Alapvetően semmi nem fog változni, ígérte Joe Biden a 2020-as előválasztás előtt gazdag demokrata befektetőknek. Az elnök tartja a szavát: látszatváltozás van Amerikában, de alapvetően maradt minden a régiben.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

„Alapvetően semmi sem fog változni!”

 

– így szólt Joe Biden hírhedt, elszólásnak is beillő, kiszivárgott nyilatkozata akkor, amikor a demokrata elnök még jelöltként, az előválasztás előtt a gazdag befektetőket győzködte arról, érdemes őt támogatniuk a hatalmukat veszélyeztető Bernie Sandersszel és híveivel szemben.

 

Akkor még úgy tűnt, Biden annyira gyenge, hogy a hagyományos demokrata nagy donorok, például a Wall Street egyes körei és a nagy techcégek sem őt fogják favorizálni. Aztán 2020 drámai eseményeinek következtében Biden elnök lett, és most úgy látszik,

 

ez az egyetlen ígéret, ami egyelőre komolyan lehet venni.

 

Első látásra ugyan úgy tűnik, Joe Biden felálló, új kormányzata mindenáron megpróbálja majd elkerülni azt, hogy őt a sajtó és a közvélemény második Obamának, vagy egy végül sikerrel járó, idős és ír Hillary Clintonnak minősítse. Ez a Biden-barát liberális sajtó erőfeszítéseiből is látszik: ők már az első hónapokban igyekeztek a kormányzást történelminek, sorsfordítónak beállítani.

 

Noha az új „elnök emberei” először egy összegben ígértek meg 2000 dollár általános és közvetlen segítséget az embereknek a járvány közepette a január eleji, georgiai időközi kampányok alatt, ebből végül 1400 dollár lett, ráadásul vagyoni korlát is került az összegre a Kongresszus fenntartásai miatt.

 

Az intézkedés pedig végül egy olyan mentőcsomagba került bele, amit a törvénykezés „Amerikai Mentőterv Törvénynek” (American Rescue Plan Act – ARPA) nevezett el, és amely

 

összesen 1900 milliárd dollár szövetségi forrást öntene bele a gazdaságba.

 

Ebből nyilvánvalóan a leglátványosabb, hogy a Trump-féle, hasonló volumenű CARES mentőcsomag után 2021 elején ismét kapnak valamit a dolgozók. A Trump által 2020 március 27-én aláírt, 2200 milliárd dolláros tavalyi mentőcsomaghoz képest ugyanis az ARPA hangsúlyosabban segít az alsó-középosztályon: abban az 1200 dollárról 1400 dollárra emelt csekkeken kívül kevesebb adókedvezmény és több direkt segítség jut a lakásbérlők, nyugdíjasok rétegének.

 

De a tervben még az adókedvezmények is a szegényebbeket segítik: ahogy azt a Mérce elemzése is kiemelte, az ARPA gyakorlatilag megfelezheti a jelenleg az Egyesült Államok életszínvonalához képest szégyenletes, és Trump elnöksége idején folyamatosan növekvő gyermekéhezést is, egy 3600 dollárra növelt, éves családi adókedvezményen keresztül. 
 

Noha több a direkt segítség, a célzott adókedvezményeken alapuló, alapvetően liberális szellemiségű mentőcsomag-filozófia, amit Trump utolsó éve krízisválaszként visszahozott, maradt.

 

Az egyetlen, valódi változás az, hogy Biden végül a demokrata államok és nagyvárosok kormányzatainak is régóta esedékes mentőőövet dobott: összesen 350 milliárd dollárral segíti ki őket.

 

Mindezek alapján az Atlanti-óceánon túl óriási szalagcímekben örvendezett a nép Joe Biden korszakváltó tevékenységének: „Joe Biden: az átalakulás elnöke” – szól egy véleménycikk címe a New York Timesban. „Fél évszázad amerikai politikája után Joe Biden végre jól időzít” – örvendezett a Washington Post. „Mi, Biden-szkeptikusok ma jó nagy leckét kaptunk, elbújhatunk egy szekrénybe”  – fogalmazott egy amerikai, balos Twitter-véleményvezér, miután közölte, az ARPA 45 százalékkal csökkenti a feketék körében a szegénységet, a gyermekéhezést pedig közel 50 százalékkal.
 

Seth Ackerman, a baloldali Jacobin operatív szerkesztője Substacken publikált cikkében azonban egyértelműen rámutat: a demokraták a húzással rendkívül ügyesen befolyásolták a közvéleményt ebbe az irányba, miközben egyes pluszintézkedéseket leszámítva törvényük ugyanaz, mint Trump segélycsomagja. Ugyanis minden, az intézkedéseket kitörő örömmel konstatáló megszólaló kihagyott egy nagyon fontos részletet a teljes tervből:

 

a lakásbérlők, szegény családok és munkanélküliek jelen állás szerint csupán egyetlen évig, 2022 januárjáig örülhetnek mindennek.

 

És noha a demokrata kormányzat összes hivatalnoka és politikusa minden médiának váltig állítja, ez az egyéves korlát csupán a Kongresszus megnyugtatására, szimbolikusan került be, és minden programot igyekeznek majd hosszú távúvá tenni a Fehér Házban, ez egyelőre csupán ennyi: ígéret. Ackerman tehát figyelmezteti a körülötte gyűlő baloldali Sanders- és Elizabeth Warren támogatókat, ne nagyon lőjék ki az összes konfettit egyetlen Biden-törvény után, még akkor sem, ha kőkemény tíz év áll minden, a szövetségi állami költéseket pártoló amerikai progresszív mögött, mert mindezt még megbánhatják.

 

Ugyanerre figyelmeztetett Richard Wolf marxista közgazdász is, aki hangsúlyozta, őrültség egy kicsit igazságosabb koronavírus-mentőcsomag után egyenesen új Franklin Delano Rooseveltet faragni Joe Bidenből:

 

utóbbi ugyanis még mindig a szabadkereskedelmi, neoliberális korszak gyermeke, a mostani szociális segítő kéz pedig nem más, mint a keleti-parti elit legeslegutolsó próbálkozása arra, hogy a régi, kapitalista amerikai rendet megőrizze

 

és a társadalmi feszültségeket a lehető legkissebbre mérsékelje, miközben a tőke szerepe, az állami, szövetség, tartós munkaprogramok, tehát bármiféle szociáldemokratának minősíthető intézkedés továbbra is hiányzik.

 

 

De nem ez az egyetlen jel, ami inkább a liberális hegemónia megszilárdítására mutat Biden eddigi nagy eredményei nyomán. Az ARPA-val jött népszerűségét az elnök szinte azonnali ki is használta. Azóta itthon is nagy köröket futó, ABC Newsos interjúban Biden nyíltan „gyilkosnak” nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és közölte: „megfizet” azért, hogy szerinte orosz kormányzati hekkerek 2016-tól befolyásolni akarták az amerikai választásokat.

 

Ezzel Biden nem csupán azt érte el, hogy a washingtoni orosz nagykövetet azonnal hazarendelték, és hogy Putyin máris igyekszik nemzetközileg is kihasználni azt, hogy az USA elnöke végre szavakban is ismét nekiment, de gyakorlatilag elnöki szinten rehabilitálta azt az egyszer, 2019-ben már Robert Mueller FBI-különmegbízott által részben cáfolt állítást, hogy Putyin személyesen irányítja Trumpot és a republikánusokat.

 

Azt nem lehet ugyan tudni, hogy Biden egyáltalán nem diplomatikus szavai előre tervezetten, vagy csupán spontán hangozttak el az interjúban – az viszont bizonyos, hogy a szinte semmiből előtörő kritika új kezdőpontja lehet az USA és Oroszország közötti, az utóbbi években gyakran hidegháborús pontra jutó feszültségeknek.

 

Ahogyan az is bizonyos, hogy a teljes Trump-korszakot az orosz beavatkozásnak tulajdonító,

 

a demokraták mögé álló politikai elemző- és médiaelit igazolva érezheti magát azzal, hogy a kormány ismét nyíltan támadja Oroszországot.

 

Miközben az új kormányzat legalább kicsivel jobban figyel a szegénység, lakhatás és az elérhető de még mindig privát egészségügy kérdéseire, az imperializmus terén ezzel sikeresen szereli le az egyre növekvő, balszárnyról és a jobboldali elszigeteltségpárti irányból 2015 óta érkező éles kritikákat. Ahogyan leszerelheti a folyamatos közel-keleti háborúkban, és az ukrajnai konfliktus végeláthatatlanságába is belefáradó amerikai közvélemény imperializmus-ellenességét is.

 

Ezt jelentené tehát az „alapvetően semmi sem változik” jelszava? Mert valóban:

 

változások vannak, az új mentőcsomag viszont figyel arra, hogy ezek ne legyenek „alapvetőek”.

 

Eközben azonban valójában ismét csak azok kapják meg gyorsan és hatékonyan, amit akarnak, akik ismét szeretnének egy „gonosz birodalmak” ellen diplomáciai téren és gazdasági szankciókkal is keményen harcoló „jó megszálló” USA-t látni a transzatlanti porondon.

 

„Minél inkább változik valami, annál inkább ugyanaz marad”

 

– így szólt Jean-Baptiste Alphonse Karr francia regényíró 1849 januári epigrammája, az 1848-ban Európát felrázó „Népek Tavasza” után. A Bernie-kampányt, a járványt és a Black Lives Matter tüntetéseit, valamint a Capitolium megrohamozását is átélő amerikai pont így érezheti magát 2021 tavaszán.

 

Olvass még Tóth Csaba Tibortól az Azonnalin! Vitáznál? Írj!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

A párt küldöttgyűlése döntött így. Karácsony szombatra nagy bejelentést ígért.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás