+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2021. március 18. csütörtök, 06:59
Az idei előválasztásra már kampányüzemmódba kell kapcsolnia a hatpárti ellenzéknek, gazdagon megszórva mind a 106 körzetet jelöltjeik szórólapjaival. A Magyar Posta Zrt. azonban gazdaságossági okokra hivatkozva kivonult a címzetlen reklámkiadványok piacáról. Mekkora csapás ez a pártoknak, és mi értelme van még a szórólapozásnak a közösségi média korában?

Március 10-én jelentette be az állami tulajdonban lévő Magyar Posta Zrt., hogy július elejétől kivonul a címezetlen reklámkiadványok terjesztésének piacáról. Ez praktikusan azt jelenti, hogy innentől kezdve a posta nem fogja teletömködni a postaládánkat akciós csirkefarhátat promózó reklámanyagokkal, de egyúttal azt is, hogy

 

politikai kiadványokat, szórólapokat sem fogunk kapni – legalábbis nem a Magyar Postától.

 

Az állami cég a döntését gazdaságossági alapon indokolta, mint írják

 

„Az internethasználat terjedésével párhuzamosan a címezetlen reklámkiadványok piaca is zsugorodik, a Posta által kézbesített kiadványok száma tavaly egyharmaddal volt kevesebb, mint 2019-ben, a nyomott árak miatt a tevékenységhez kapcsolódó költségek rendre meghaladták a bevételt.”

 

Kérdés persze, hogy mindez hogyan fog hatni azokra a pártokra, akik eddig a posta szolgáltatásait vették igénybe saját politikai reklámanyagaik, szórólapjaik kézbesítésére. A kiterjedt aktivistabázissal operáló Fidesznek ez aligha fog gondot okozni, nagyobb fejtörést inkább az ellenzéki pártoknak jelenthet a július 1-től beálló új helyzet, főleg úgy, hogy nemcsak a 2022-es választáson, hanem az idén augusztustól mind a 106 körzetben elstartoló előválasztáson is már kampányüzemmódba kell kapcsolniuk. 

 

Az LMP és a Párbeszéd például új levélkézbesítő szolgáltatókat fog keresni, és szerintük

 

a Magyar Posta döntése jelentősen hátráltatni fogja őket a vidéki és az idősebb korosztály elérésében

 

– ezzel szemben a Momentum ezt is egy lehetőségként éli meg, hogy minél többet találkozhassanak a választókkal. Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója szerint mindkét taktikának van létjogosultsága. 

 

A teljes hatpárti ellenzéket szerettük volna megkérdezni arról, hogyan érinti őket a Posta döntése, de – többszöri megkeresésünk ellenére – a Jobbik, a DK és az MSZP nem válaszolt.

 

Új terjesztőket kell találni vagy aktivistalábakon kihordani a szórólapokat

 

„Az LMP, de a teljes magyar nyilvánosság számára sem megnyugtató, hogy a Magyar Posta ilyen döntést hozott a választások küszöbén” – írta megkeresésünkre az LMP, ami postai és helyi, lokális szórólapozással is dolgozik, az egyes feladatoktól, területekről és a munkába fogható önkéntesektől függően. Az LMP ezért most más levélküldő szolgáltatót tervez keresni a Magyar Posta helyett. 

 

AZ LMP AZ ILYEN SZÓRÓLAPJAIT A MAGYAR POSTÁVAL JÚLIUS 1-TŐL MÁR NEM VITETHETI KI. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN / AZONNALI

 

Hasonlóan vélekedik a Párbeszéd is, ami szerint tekintve, hogy

 

a Magyar Postának van egyedül országos logisztikai kiépítettsége és központi beszállítói raktárbázisa, a szóróanyagok velük való kiküldésének ellehetetlenülése mérhető terhet ró a pártokra.

 

A Párbeszéd a helyzet orvoslására helyi terjesztőket akar találni és velük szerződést kötni, ami jóval több időt és költséget is jelent a párt részéről a korábbi állapotokhoz képest. 

 

A Momentum az egyedüli párt az Azonnalinak reagálók közül, aminél semmilyen változást nem fog hozni a Posta döntése: „Mi a szóróanyagok kiküldését is egy olyan lehetőségnek tekintjük, amikor az aktivistáink, politikusaink az emberekkel tudnak találkozni, beszélgetni. Másrészt az anyagi lehetőségeink sem engedik meg, hogy a Posta szolgáltatásait igénybe vegyük” – mondta az Azonnalinak Németh Gyöngyvér, a párt sajtófőnöke és újbudai önkormányzati képviselője.

 

Szórólapokkal meggyőzni a választókat nem egyszerű, de legalább mindenki elérhető


A Momentum gondolkodása a kérdésről olyan szempontból logikus, hogy egy kampányban mindig azok az eszközök a leginkább meggyőzőek, amelyek személyes kontaktust biztosítanak a párt és a választók között. Ahogy Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója kérdésünkre elmondta,

 

a választókra az van a legnagyobb hatással, ha személyesen találkozhatnak a párt képviselőivel, aktivistáival, és elbeszélgethetnek velük

 

– történjen ez akár úgy, hogy a választó odamegy a párt köztéri standjához, akár úgy, hogy maguk az aktivisták keresik fel őket személyesen az otthonukban, vagy hívják fel őket telefonon.

 

Ennél eggyel kevésbé hatékony, de még mindig igencsak meggyőző kampányeszköz a kutató szerint az, ha az embert az ismerősei beszélik rá, biztatják egy-egy párt támogatására. Az is jó hatékonyságúnak bizonyul, ha a pártok egy előre rögzített, nem interaktív üzenettel hívják fel a választókat (ez az úgynevezett robocall), ahol nincs lehetőség interakcióra. A személytelen szórólapok vagy a közösségi médiában, illetve a tévében leadott hirdetések viszont már közel sem annyira hatékony eszközök a választók meggyőzésére.

 

Ilyen szempontból teljesen logikusnak tűnhet a módszer, hogy a politikai kiadványokat a pártok személyesen juttassák el a választóknak.

 

A 2019-ES BUDAPESTI ELŐVÁLASZTÁSON IS VÁRTÁK A POLITIKUSOK, HOGY SZEMÉLYESEN GYŐZHESSÉK MEG A VÁLASZTÓKAT – KÉRDÉS, A JÁRVÁNY MIATT IDÉN LESZ-E ERRE LEHETŐSÉGÜK. MONTÁZS: A PÁRTOK FACEBOOK-OLDALAI

 

A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, mint arra Róna felhívta a figyelmet: a postai szolgáltatásnak megvan az az előnye, hogy azzal szinte minden választó elérhető, és adott esetben még olcsóbb is lehet, mint egy országos kampányban a több száz, több ezer fős aktivistahálózatot szervezetten mozgatni.

 

Ezt erősítette meg az LMP és a Párbeszéd is: az előbbi szerint nem várható el minden szavazótól, hogy első kézből, a pártok vagy más szervezetek honlapjairól, közösségi médiafelületeiről tájékozódjon, „a közmédiára pedig e tekintetben sem lehet számítani”. És mivel az LMP tapasztalatai alapján sokan a nyomtatott, kézbe vehető tartalmat igénylik, ezért 

 

„a saját tartalmak eljuttatásának mindenképpen az egyik leghatékonyabb módja a szórólapok, saját print kiadványok terjesztése.”

 

Ennek fontossága a Párbeszéd szerint sem elhanyagolható, tekintve, hogy a szórólapokkal – az ellenzék számára egyébként nehezen elérhető – kistelepülésen élőket érik el, illetve az online eszközöket nem használó idősebb korosztályt. 

 

Éppen ezért a politikai üzenetek személyes vagy személytelen eljuttatásának módjai – Róna Dániel elmondása alapján – mindig egyfajta egyensúlyi kérdés a pártok számára, hogy melyikre mekkora hangsúlyt helyezzenek egy-egy kampányban, párhuzamosan használva ezeket a módszereket. Ahogy a kutató összegezte: „A szórólapok postai kiküldése csak egy a kampányeszközök széles skáláján, ezért nagy változásra nem számítok.” 

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

Az indiai tagállamokat a központi kormányzat versenyre késztette a magánszektorral annak érdekében, hogy több gyártó települjön Indiába. Az eredmény a szegényebb tagállamokban fellépő vakcinahiány lett.

A volt kormányfő meglepő nyíltsággal nyilatkozott a nemzetközi sajtónak 2005-ben. Hidegháború, Gorbacsov, ellenzéki kerekasztal, Orbán Viktor, minden van benne.

A szociáldemokrata Heiko Maas közölte, még több EU-s pénzt kell adni Ankarának a menekültek ellátására, mert „pénz nélkül nem fog menni”.

Egy új közvélemény-kutatás szerint a budapesti 3-as választókerületben megtartott ellenzéki előválasztáson jelenleg a DK-s Komáromi Zoltán a szavazatok abszolút többségét is megszerezné a momentumos Hajnal Miklóssal szemben.

A házigazda Katar kormánya szerint csak így lehet biztonságosan teltházas meccseket tartani.

A választás tisztaságával kapcsolatban komoly kétségek merültek föl, a nacionalista ellenzék bejelentette: el sem fogadja az eredményeket.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás