Mit veszít az ellenzék azzal, hogy a Posta nem szállítja ki a szórólapokat?

Szerző: Petróczi Rafael
2021.03.18. 06:59

Az idei előválasztásra már kampányüzemmódba kell kapcsolnia a hatpárti ellenzéknek, gazdagon megszórva mind a 106 körzetet jelöltjeik szórólapjaival. A Magyar Posta Zrt. azonban gazdaságossági okokra hivatkozva kivonult a címzetlen reklámkiadványok piacáról. Mekkora csapás ez a pártoknak, és mi értelme van még a szórólapozásnak a közösségi média korában?

Mit veszít az ellenzék azzal, hogy a Posta nem szállítja ki a szórólapokat?

Március 10-én jelentette be az állami tulajdonban lévő Magyar Posta Zrt., hogy július elejétől kivonul a címezetlen reklámkiadványok terjesztésének piacáról. Ez praktikusan azt jelenti, hogy innentől kezdve a posta nem fogja teletömködni a postaládánkat akciós csirkefarhátat promózó reklámanyagokkal, de egyúttal azt is, hogy

politikai kiadványokat, szórólapokat sem fogunk kapni – legalábbis nem a Magyar Postától.

Az állami cég a döntését gazdaságossági alapon indokolta, mint írják

„Az internethasználat terjedésével párhuzamosan a címezetlen reklámkiadványok piaca is zsugorodik, a Posta által kézbesített kiadványok száma tavaly egyharmaddal volt kevesebb, mint 2019-ben, a nyomott árak miatt a tevékenységhez kapcsolódó költségek rendre meghaladták a bevételt.”

Kérdés persze, hogy mindez hogyan fog hatni azokra a pártokra, akik eddig a posta szolgáltatásait vették igénybe saját politikai reklámanyagaik, szórólapjaik kézbesítésére. A kiterjedt aktivistabázissal operáló Fidesznek ez aligha fog gondot okozni, nagyobb fejtörést inkább az ellenzéki pártoknak jelenthet a július 1-től beálló új helyzet, főleg úgy, hogy nemcsak a 2022-es választáson, hanem az idén augusztustól mind a 106 körzetben elstartoló előválasztáson is már kampányüzemmódba kell kapcsolniuk. 

Az LMP és a Párbeszéd például új levélkézbesítő szolgáltatókat fog keresni, és szerintük

a Magyar Posta döntése jelentősen hátráltatni fogja őket a vidéki és az idősebb korosztály elérésében

– ezzel szemben a Momentum ezt is egy lehetőségként éli meg, hogy minél többet találkozhassanak a választókkal. Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója szerint mindkét taktikának van létjogosultsága. 

A teljes hatpárti ellenzéket szerettük volna megkérdezni arról, hogyan érinti őket a Posta döntése, de – többszöri megkeresésünk ellenére – a Jobbik, a DK és az MSZP nem válaszolt.

Új terjesztőket kell találni vagy aktivistalábakon kihordani a szórólapokat

„Az LMP, de a teljes magyar nyilvánosság számára sem megnyugtató, hogy a Magyar Posta ilyen döntést hozott a választások küszöbén” – írta megkeresésünkre az LMP, ami postai és helyi, lokális szórólapozással is dolgozik, az egyes feladatoktól, területekről és a munkába fogható önkéntesektől függően. Az LMP ezért most más levélküldő szolgáltatót tervez keresni a Magyar Posta helyett. 

AZ LMP AZ ILYEN SZÓRÓLAPJAIT A MAGYAR POSTÁVAL JÚLIUS 1-TŐL MÁR NEM VITETHETI KI. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN / AZONNALI

Hasonlóan vélekedik a Párbeszéd is, ami szerint tekintve, hogy

a Magyar Postának van egyedül országos logisztikai kiépítettsége és központi beszállítói raktárbázisa, a szóróanyagok velük való kiküldésének ellehetetlenülése mérhető terhet ró a pártokra.

A Párbeszéd a helyzet orvoslására helyi terjesztőket akar találni és velük szerződést kötni, ami jóval több időt és költséget is jelent a párt részéről a korábbi állapotokhoz képest. 

A Momentum az egyedüli párt az Azonnalinak reagálók közül, aminél semmilyen változást nem fog hozni a Posta döntése: „Mi a szóróanyagok kiküldését is egy olyan lehetőségnek tekintjük, amikor az aktivistáink, politikusaink az emberekkel tudnak találkozni, beszélgetni. Másrészt az anyagi lehetőségeink sem engedik meg, hogy a Posta szolgáltatásait igénybe vegyük” – mondta az Azonnalinak Németh Gyöngyvér, a párt sajtófőnöke és újbudai önkormányzati képviselője.

Szórólapokkal meggyőzni a választókat nem egyszerű, de legalább mindenki elérhető


A Momentum gondolkodása a kérdésről olyan szempontból logikus, hogy egy kampányban mindig azok az eszközök a leginkább meggyőzőek, amelyek személyes kontaktust biztosítanak a párt és a választók között. Ahogy Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója kérdésünkre elmondta,

a választókra az van a legnagyobb hatással, ha személyesen találkozhatnak a párt képviselőivel, aktivistáival, és elbeszélgethetnek velük

– történjen ez akár úgy, hogy a választó odamegy a párt köztéri standjához, akár úgy, hogy maguk az aktivisták keresik fel őket személyesen az otthonukban, vagy hívják fel őket telefonon.

Ennél eggyel kevésbé hatékony, de még mindig igencsak meggyőző kampányeszköz a kutató szerint az, ha az embert az ismerősei beszélik rá, biztatják egy-egy párt támogatására. Az is jó hatékonyságúnak bizonyul, ha a pártok egy előre rögzített, nem interaktív üzenettel hívják fel a választókat (ez az úgynevezett robocall), ahol nincs lehetőség interakcióra. A személytelen szórólapok vagy a közösségi médiában, illetve a tévében leadott hirdetések viszont már közel sem annyira hatékony eszközök a választók meggyőzésére.

Ilyen szempontból teljesen logikusnak tűnhet a módszer, hogy a politikai kiadványokat a pártok személyesen juttassák el a választóknak.

A 2019-ES BUDAPESTI ELŐVÁLASZTÁSON IS VÁRTÁK A POLITIKUSOK, HOGY SZEMÉLYESEN GYŐZHESSÉK MEG A VÁLASZTÓKAT – KÉRDÉS, A JÁRVÁNY MIATT IDÉN LESZ-E ERRE LEHETŐSÉGÜK. MONTÁZS: A PÁRTOK FACEBOOK-OLDALAI

A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, mint arra Róna felhívta a figyelmet: a postai szolgáltatásnak megvan az az előnye, hogy azzal szinte minden választó elérhető, és adott esetben még olcsóbb is lehet, mint egy országos kampányban a több száz, több ezer fős aktivistahálózatot szervezetten mozgatni.

Ezt erősítette meg az LMP és a Párbeszéd is: az előbbi szerint nem várható el minden szavazótól, hogy első kézből, a pártok vagy más szervezetek honlapjairól, közösségi médiafelületeiről tájékozódjon, „a közmédiára pedig e tekintetben sem lehet számítani”. És mivel az LMP tapasztalatai alapján sokan a nyomtatott, kézbe vehető tartalmat igénylik, ezért 

„a saját tartalmak eljuttatásának mindenképpen az egyik leghatékonyabb módja a szórólapok, saját print kiadványok terjesztése.”

Ennek fontossága a Párbeszéd szerint sem elhanyagolható, tekintve, hogy a szórólapokkal – az ellenzék számára egyébként nehezen elérhető – kistelepülésen élőket érik el, illetve az online eszközöket nem használó idősebb korosztályt. 

Éppen ezért a politikai üzenetek személyes vagy személytelen eljuttatásának módjai – Róna Dániel elmondása alapján – mindig egyfajta egyensúlyi kérdés a pártok számára, hogy melyikre mekkora hangsúlyt helyezzenek egy-egy kampányban, párhuzamosan használva ezeket a módszereket. Ahogy a kutató összegezte: „A szórólapok postai kiküldése csak egy a kampányeszközök széles skáláján, ezért nagy változásra nem számítok.” 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként, régi motoros azonnalis újságíró, 2018 júniusától tagja a szerkesztőségnek. Ha nem éppen cikket ír (és nincs járvány), nagy eséllyel egy metálkoncerten tombolja ki magából a hazai közélet fáradalmait.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek