+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2021. március 18. csütörtök, 11:51
A Republikon Intézet felmérte a bizonytalan szavazók társadalmi hátterét, politikai véleményét és a médiafogyasztását. A kutatás szerint a bizonytalanok inkább kormányváltást szeretnének és elégedetlenek a kormány munkájával, így az ellenzéknek érdemes lehet jobban megszólítani őket.

Március 18-án közölt egy tanulmányt a Republikon Intézet politikai think tank. A kutatásban a bizonytalan szavazók politikai hovatartozását, véleményét, illetve társadalmi hátterét vizsgálták.

 

A tanulmány szerint az ellenzéknek nagyobb tartaléka van a bizonytalan szavazók között, mint a Fidesz-KDNP-nek.

 

A kutatás szerint a bizonytalan szavazók mindössze 12 százaléka szeretné, ha 2022 után továbbra is a 2010 óta kormányzó Fidesz-KDNP maradna hatalmon, míg 38 százalékuk annak örülne, ha kormányváltás történne.

 

De kik is azok a bizonytalanok?

 

A politikatudomány szerint bizonytalan szavazónak az számít, akinek vagy nincs pártpreferenciája (tehát nem tudja, hogy kire szavazna), vagy pedig nem biztos, hogy elmenne szavazni, ha most vasárnap lennének a választások.

 

A magyar társadalomban a számuk általában elég magas: a legtöbb közvélemény-kutatás szerint Magyarországon a választóképes társadalom 30-40 százalékát a bizonytalan szavazók adják, így nem véletlen, hogy a legtöbb kampány a bizonytalan szavazókat próbálja megszólítani, hiszen a pártoknak rendszerint a bizonytalanok körében van tartalékuk. A pártok kampányának általában célja, hogy meggyőzzék a bizonytalanokat, hogy vegyenek részt a választáson és rájuk szavazzanak.

 

A bizonytalanok megszólítása azért is érdemes, mivel a csoport jelentős része biztosan elmenne szavazni, azonban még nem találta meg azt a pártot, amire szívesen szavazna. A Republikon Intézet kutatása szerint

 

a bizonytalanok 45 százaléka biztosan vagy valószínűleg elmenne szavazni, ami az összes választó 13 százalékát jelenti.

 

Azonban mint a kutatás megjegyzi, a részvételi hajlandóság kapcsán általában felülbecsülik a hajlandóságot, ugyanis többen válaszolják azt a közvélemény-kutatónak, hogy elmennének szavazni, mint ahányan ténylegesen elmennek.

 

A kutatás szerint a legtöbb bizonytalan szavazó a 18-39 éves korosztályban van – szám szerint e korcsoportban a szavazók 33 százaléka bizonytalan –, és a legtöbb bizonytalan szavazó megyeszékhelyen él, hiszen az itt élők 37 százaléka nem tudja, hogy kire szavazna a következő választáson.

 

Inkább kormányváltást szeretnének a bizonytalanok

 

Mivel a bizonytalanoknak nincsenek kiforrott pártpreferenciáik, ezért a kutatásban a politikai véleményüket mérték fel, és az ezekre a kérdésekre adott válasz alapján alkották meg a politikai profiljukat.

 

A kérdések egy része a kormány teljesítményéről kérdezte a válaszadókat, egy része a politikai véleményüket mérte fel a különböző ellenzéki, illetve kormánypárti narratívákról. Ezek alapján a bizonytalan választók úgy vélik:

 

a Fidesz-KDNP kormányzása inkább a gazdagoknak kedvez, és ma Magyarországon leginkább azok tudnak érvényesülni, akik jó kapcsolatot ápolnak a kormánnyal.

 

Mindkét kérdésre a megkérdezettek 82 százaléka válaszolt azzal, hogy inkább egyetért vagy teljesen egyetért az állítással.

 

FORRÁS: REPUBLIKON INTÉZET KUTATÁSA

 

Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a migránsválságról szóló narratívával már nem lehet meggyőzni a bizonytalanokat: a megkérdezettek mindössze 30 százaléka gondolja úgy, hogy az Európai Unió Magyarországra rá akarja kényszeríteni a bevándorlók befogadását, míg a válaszadók 70 százaléka szerint ez nem igaz.

 

A kutatásban résztvevők 12 százaléka azt szeretné, hogy a következő választás után továbbra is a Fidesz-KDNP kormányozna, míg 38 százalékuk kormányváltást szeretne, de még így is igen magas azoknak a száma, akik e kérdés kapcsán vagy nem tudnak vagy nem akarnak dönteni.

 

FORRÁS: REPUBLIKON INTÉZET KUTATÁSA

 

A bizonytalanok nem teljesen elégedettek a kormány munkájával

 

A Republikon kutatása szerint a bizonytalanok inkább elégedetlenek a kormány munkájával: a Fidesz oktatáspolitikájával a megkérdezettek 55, a gazdasági helyzet kezelésével a válaszadók 52 százaléka elégedetlen, de minden szakpolitikai kérdésben a válaszadók relatív többsége elégedetlen a kormány teljesítményével.

 

FORRÁS: REPUBLIKON INTÉZET KUTATÁSA

 

A kormány munkájával leginkább a családpolitika kapcsán elégedettek, a válaszadók 33 százaléka gondolja úgy, hogy a kormány jó munkát végzett e kapcsán, de ez még így is alacsonyabb, mint ahányan elégedetlenek a kormány családpolitikai teljesítményével.

 

Leginkább tévéből tájékozódnak és RTL Klubot és TV2-t néznek

 

A 2018-as parlamenti választás kapcsán elterjedt ellenzéki narratíva volt, hogy a Fidesz-KDNP a győzelmét annak köszönheti, hogy kisajátította a nyilvánosság tereit és médiafölényt alakított ki a közmédia átalakításával, illetve a megyei lappiac megszerzésével.

 

A kutatás szerint azonban e narratíva téves, hiszen a válaszadók 40 százaléka sohasem néz M1-et.

 

A legkedveltebb csatornák a bizonytalanok között az RTL Klub (a válaszadók 32 százaléka naponta nézi), illetve a TV2 (ami az RTL-től csak egy kicsivel lemaradva) amelyen válaszadók 27 százaléka nézi naponta a tévé hírműsorát. Az ennél kevesebb nézővel bíró tévécsatornák közül az ATV-t gyakrabban nézik, mint a HírTV-t: az ATV hírműsorait a bizonytalanok 21 százaléka nézi hetente többször is, míg a HírTV esetén ez a szám csak 12.

 

FORRÁS: REPUBLIKON INTÉZET KUTATÁSA

 

A kutatás arra is rákérdezett a válaszadóknál, hogy szoktak-e interneten híreket olvasni, és ha igen, akkor hol.

 

A válaszadók mindössze 49 százaléka szokott interneten híreket olvasni.

 

Az internetes hírolvasók körében a legnépszerűbbek a már régóta bejáratott portálok: a megkérdezettek leginkább az Indexet és az Origot olvassák – előbbit a válaszadók 60 százaléka szokta olvasni legalább hetente egyszer, míg az Origo kapcsán ez a szám már 62 százalék –, de még a 24.hu is viszonylag népszerű a bizonytalanok körében, hiszen a válaszadók 56 százaléka szokta legalább hetente egyszer olvasni a portált.

 

FORRÁS: REPUBLIKON INTÉZET KUTATÁSA

 

A közvélemény-kutatás 2021. január 8. és február 4. között készült ötezer fős minta alapján a Závecz Research adatfelvételével, ami nem, kor, településtípus és végzettség szerint az ország felnőtt lakosságára reprezentatív. A kutatás teljes szövege itt olvasható el.

 

NYITÓKÉP: Ellenzéki politikusok kampányolnak Tiszaújvároson a jobbikos Bíró László mellett. Fotó: Bíró László / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Zágrábban az antifasizmus napján ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra. De nem fogják.

A logójukat adják-e csak, vagy aktivistákat is? Körbekérdeztük az ellenzéki összefogás pártjait.

Az Apple Daily volt a legnagyobb és a legtovább fennálló hongkongi print bulvárnapilapot és online hírportált is üzemeltető médium, ami a kínai rezsimnek nem kellemes dolgokról is beszámolt.

A koronavírus-járvány miatt egy évvel elcsúsztatott olimpiát anno még úgy reklámozták, hogy az a világjárvány feletti győzelem bizonyítéka lesz.

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt.

Věra Jourová szerint például ha valakinek baja van a szivárványszínnel, az róla mond el sokat, a bajor Markus Söder szerint meg ez a büszke útja annak, hogy a társadalom szabadságáért szóljunk fel.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás